Tihanyi séták

Vannak helyek, városok, ahová vissza kell menni, mert van ott valami, ami visszahív, visszavár. Egy hely, amelynek minden zugát szeretném megismerni, elhozni, közkinccsé tenni.  Ilyen,  ez a nagy Magyar tengerünkbe benyúló kicsiny félsziget, Tihany. Hegyek, völgyek, tavak, a kis tengerünk, minden órában más-más apró csodával  ajándékozza meg a látogatót.


A lebukó nap varázslatos fényeket borít  a tájra,



közben,  a  tó felől lassan emelkedik a pára, 


sorban kigyúlnak a fények...


Néhányan már aludni térnek....


Alszik a város, fényekbe öltözik a part...


a hold,   már alig telt arcával, a világunk  felett ragyog....



és hidat épít  a Balatonon át, a holdsugár..






és lassan eljő a harmatos reggel,



Alszik még a tó, a szél se rebben...


Álmosan kérődzik a gulya ...


 a réten egy  pipacsvirág, gondolja itt a nyár....


Tihany "ász"


A Balaton ringatja a vitorlások hadát...


 Miközben lassan őszbe öltözik a táj..


jólesne egy-két pohár ...


A tornyok messze látnak....


Levelek hirdetik, sajnos már vége a nyárnak....


Fából faragott barát, mond értünk örök imát...



Tihany , Szélmarta sziklák, Barátlakások



Csodaszép őszi reggelen Tihanyban, a  Belső-tó mellett sétálunk, elhaladunk a békésen legelésző szürkemarha gulya mellett, majd a szélmarta sziklák felé vesszük utunkat.




A tó mellett apró pillék, bogarak ízlelgetik a reggeli harmat még megmaradt cseppjeit.



A fák lassan levetik nyári zöldjüket és őszi köntösbe burkolódznak, hogy szépséges, meleg színeire emlékezhessünk, ha már levetkőztette őket a fagyos tél.


A sziklák felől, elénk tárul  Tihany másik kis tava , melynek legnagyobb részét nádas borítja.


A szőlőskertek és a nádas


Tihany felé:


A főúton át, a táblákat követve, elindulunk megkeresni a barátlakásokat.
Gondoltam megleltük, de ez még nem az a ház:


A hegytetőn épült földsánc nagyobb része a kelták korából maradt ránk. Az Óvár tetejéről vékony, meredek ösvény vezet a hegy oldalán lefelé:


A hosszú gyaloglás fáradalmait a Balatoni vitorlások látványa enyhíti.


Az Óvár keleti oldalán a 20 méter magas sziklafalban számos mesterséges üreget találunk. Az un. barátlakásokat, egykor azok a bazilita szerzetesek készítették és lakták, akiket I. András királyunk felesége hozott magával a Kijevi Nagyfejedelemségből, Kr.u. 1050 körül. A cellacsoportokból ma már csak 3 látható, a többit egy sziklaomlás betemette.(1952) A látható sziklalakásokat 1994-ben állították helyre .






Képeim:


Tihany, Aranyház gejzírkúp, Belső- tó



Tihanyban a gejzírkúpokhoz jelzett út vezet, a Belső-tó melletti parkolóból kb. 10 perc sétával eljutunk a különleges sziklákhoz. 



"A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező mintegy hárommillió évvel ezelőtt, a földtörténeti negyedidőszakban keletkezett."




"A bazaltvulkánosságot követő vulkáni utóműködés során forró víz áramlott az egykori felszínre. A hévforrások – hasonlóan a jelenleg Izlandon működőkhöz – időszakos gejzír formájában törtek fel.

A forró vízből és a meleg vizű tavakból meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, melyek fokozatosan szilárd kőzetté alakultak.





A gejzír működésétől, valamint a víz- és kéregmozgásoktól függően a gejzirit tömeges, lemezes, gyűrt formában szilárdult meg, 100-150 kisebb-nagyobb gejzírkúpot hozva létre.

Közülük ma már csak mintegy 50 db látható. A legnagyobb az Aranyház gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta."




A sziklák tetejéről csodaszép panoráma tárul elénk, előttünk Tihany , a kis tó , és jobbra a Balaton nyúlik a végtelenbe.





A  lemenő őszi naplemente, még különleges fényekkel ajándékoz meg minket.




A különlegesen visszaverődő fénysugarak mesébe illő, arany varázslepelt borítanak a tó felé.




"A Tihanyi-félsziget központi részén, Tihany településétől nyugatra találjuk a tavat. A tó eredetileg a szomszédos Külső-tóhoz volt hasonlatos, dús nádassal, kisebb nyílt vízfelületekkel. Drámai változás következett be azonban 1940 és 1950 között, ekkor a nádas szinte teljesen kipusztult és kialakult a tó mai, nyílt vízfelületű jellege.
A tó mintegy 25 méterrel magasabban fekszik, mint a Balaton, azzal nincs összeköttetése. Vízének mégis van bizonyos mértékű lefolyása."



Reggeli béke










források: http://www.balcsi.net/tihany-gejzirmezo.html


http://hu.wikipedia.org/wiki/Aranyh%C3%A1z_fels%C5%91_%C3%BCrege

Badacsony, Szegedy Róza ház

Amikor a  Badacsony hegyén kirándultunk,  bizony emberesen megéheztünk. Éhségünket elűztük a Szegedy Róza ház  Ürmös borozójában, ahol a finom házi sonka, kolbász mellé egy pohár bort is kortyolhattunk. Itt meg kell említsem, hogy a nagyon kedves, udvarias kiszolgálás nagyon jólesett, és különösen jól éreztük magunkat, egy ragyogó őszi napon a csodálatos panoráma mellett.  Megkóstolhattam a híres ürmös bort, és még néhány badacsonyi különlegességet, és eme ínyencségek után, a múzeumban tálalt kultúra is nagyon-nagyon tetszett. Azon, hogy Kisfaludy és Szegedy Róza itt nagy szerelembe estek, egyáltalán nem csodálkozom, és azon sem, hogy a itt sok csodálatos vers született. Hát kell ennél több, nem mond ez eleget....



"A Balaton-felvidék egyik legismertebb építészeti emlékét, a Szegedy-házaként ismert, népi barokk vonásokat mutató présházat Mezőszegedi Szegedy Ignác (+1796) és neje, Rosty Katalin (1807-1872) építette 1795-96-ban." 
forrás : http://www.szegedyrozahaz.hu/hu/info/a-haz-tortenete/a-haz-epitesenek-tortenete/index.html











Kisfaludy és Szegedy Róza "1800 január 20-án házasodtak össze. "És ezen a ponton nem várt dolog történt: Kisfaludy Sándor ettől kezdve más nőre rá sem nézett, boldog szerelemben élt feleségével. Erről nem csak a „Boldog szerelem” versciklus tanúskodik, hanem a hasonló levélrészletek is:"Ha Napóleonnak a nászéjszaka annyira tetszett, mint nekem a miénké, úgy bizonyára a fél Európát nekünk fogja ajándékozni.” 32 évet éltek együtt, Kisfaludy - ha csak tehette - nem mozdult el felesége mellől.


"Szeretem a természetet

Szép egyűgyűségében,

Az embert és az életet
Természetes szépében,
Arcadia ligetiben 

Látni Geszner képeiben, -
Magam oda képzelni
S kedvesem is ott lelni."


Aztán, amikor Róza 1832-ben meghalt, néhány hónap búskomorság után visszatért előző életéhez. Az idős gavallér újabb asszonyokkal vagy fiatal lányokkal esett viszonzott szerelembe, kalandjai épp olyan színesek voltak, mint ifjú korában. De verseit továbbra is Szegedy Rózához írta." 








Mátyássy László és Kacsóh Cecília kiállításából:


Belekukkanthattunk a borászat történetébe is :


versek a falon


képeim



Egészségükre!



http://www.szegedyrozahaz.hu/info/informaciok/virtualis-seta.html
forrás : http://www.szegedyrozahaz.hu
http://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm#2

Badacsony-hegyi túra

Néhány órás túra a Badacsonyi  hegyen, kellemes elfáradás és csodaszép kilátás garantált, aki nem hiszi járjon utána!  A Kisfaludy-házig juthatnak autóval, innen több túrautat is bejárhatnak, ahogyan idejük engedi. Ezen a kiránduláson,  Rózsakőtől a Kisfaludy kilátóig  haladunk felfelé, a piros háromszög jelzésen, majd a táblákat követve visszatérünk a Ranolder kőkereszthez. Továbbhaladva a  Bujdosók lépcsőjén lefelé,  a piros jelzés segítségével a Geológiai Botanikai Tanösvény egyik szakaszán, térünk vissza a parkolóba. 


Rózsakő
A Kisfaludy-ház felett található, lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedy Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön, a Balaton szépségében gyönyörködve. A kő nevét Szegedy Rózáról kapta.



A helyiek szerint a Rózsakő varázserővel bír. "Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni."







A Kisfaludy kilátó 2011-ben épült Európai Unió támogatásával. 






A csodás panorámáért , mindenképpen fel kell mászni !





 A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy.








"A Badacsony-hegy többszöri vulkáni kitörés eredményeként alakult ki. A feltörő bazaltláva rátelepült az akkori felszínt borító pannon üledékekre, ezzel megvédte azokat a következő évmilliók pusztító hatásaitól, tanúsítják az akkori állapotot. Így alakultak ki a Tapolcai-medence síkjából kiemelkedő világszép bazaltkúpok a Tanúhegyek. 



Badacsony-hegy a Szigligeti várból

A Badacsony bazaltja nagyrészt függőleges és vízszintes elválású oszlopokban hűlt ki, így alakultak ki a hegy peremén látható gyönyörű bazaltoszlopok, a "kőzsákok".





 A hegy klasszikus alakja ellipszis formátumú, távolról elnyújtott koporsóalakot formál, tetején változatos fafajú erdővel. Az erdő és a bazaltöv határától, szinte a Balaton vonaláig, a Badacsony szoknyáján a badacsonyi szőlők sorakoznak. " 
forrás : http://www.badacsony.com/hu/info/badacsony-regio/badacsony/


Ranolder kőkereszt




"A keresztet Ranolder János veszprémi püspök állíttatta Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé 1857. szeptemberében. A hatalmas alkotás nemcsak a környék, de Magyarország egyik legismertebb keresztje is; regék, mondák és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság.

Itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, a Harangozó Börc mondája is. Az elnevezés a kereszt alatt fekvő sziklapad egy részét jelöli, ami szabadon nyúlik ki a levegőbe. Ha a kinyúló sziklát kalapáccsal, vagy egy kődarabbal megütik a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, hogy szól a Harangozó Börc. A börc kifejezés bércet, vagyis sziklaszirtet jelent.

A néphagyomány szerint a püspök annyira varázslatosnak tartotta a helyet és az innen nyíló kilátást, hogy uradalmai kormányzójának meghagyta, a Badacsony-hegy tetejére állíttasson egy óriási keresztet, hogy az ide látogatóknak eszébe jusson, ilyen csodát csak az Isten tud alkotni." 
forrás: http://badacsonytordemic.utisugo.hu/latnivalok/ranolder-kereszt-badacsonytordemic-189774.html



"Czinka Panna az öreg Czinkának lánya volt. Öregapja, Barna Mihály prímás. Már 9 éves korában oly tisztán hegedült, hogy a szép reményekre jogosult gyermeket több Gömör vármegyei földbirtokos s köztük különösen földesura Lányi János, saját költségükön Rozsnyóra küldték, hogy ott a hegedűjátékban kiképezze magát. A kis Pannát a jeles városi karmester tanította. Rövid idő alatt nemcsak a hegedűjátékban, hanem a zenében is oly rohamos haladást tett, hogy már 12 éves korában általános bámulat tárgya lett; 14 éves korában férjhez ment egy ügyes Viola di Gamba-n játszó cigány zenészhez, s nem sokára férjével és annak két fivérével egy kis zenekart alapított és ezentúl híre napról napra terjedt, úgy hogy ünnepélyek alkalmával 20-30 mérföldnyire is elvitték. Jó földesura a Sajó partján nemcsak kis házat épített számára, de bandájának minden 2 évben új szép vörös ruhát is csináltatott. Ott a Sajó partján élt Panna boldog családi életet. Később már egész zenekara fiaiból állott. Sok pénzt keresett és teljes életében takarékos lévén, szép vagyont hagyott övéinek. Végrendeletében meghagyta, hogy díszruhájában gyémántos gyűrűvel temessék el, s melléje kedves Amati-hegedűjét is, melyet Csáky bíbornoktól kapott ajándékul. Sírjára földesura emeltetett emléket. C.-tól mindössze három mű maradt fönn. Legtöbb szerzeményeinek azonban csak címét ismerjük, ilyenek többek közt: a «Háromszáz özvegy nótája», a «Halotti tánc» és az «Ősapáink dala». Fennmaradt szerzeményei a legremekebb «hallgató magyar» fajtájúak, valóságos gyöngyök zenei tekintetben és minden később szerzett e fajta művek mintájául tekinthetők.


Czinka Panna zenéit (A régi magyar zene kincsei című gyűjteményében) gróf Fáy István és Káldy Gyula adta ki a 19. században. Ezek azonban nem az eredetiek, köztük a Czinka Panna-nóta sem. A legenda Pannának tulajdonítja a Rákóczi-indulót, de ez a 19. század elején, jóval a halála után keletkezett. Fáy gróf legendateremtő volt, aki feltűnő szépségű, drágakövekkel ékesített ruhájú cigányprímásnőnek írta le Pannát, akinek Amati hegedűje volt." wikipédia

Bujdosók lépcsője
464 lépcsőfokból áll. Pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.


Bazalt sziklák 



A Balaton felé


Képeim: