Anyák napjára




Kibédi Ervin:


AHOGY A NAPOK RÖVIDÜLNEK...

Ahogy a napok rövidülnek
Úgy érzem mintha köd borulna rám,
Ahogy az éjjelek lehűlnek
Mind gyakrabban jut eszembe anyám.

Mit oly sokszor elhalasztottam
Elmondanám, mert úgy érzem, hogy vár
Jóvá tenném mit mulasztottam,
De nem lehet, mert Ő már messze jár.

Ó mennyi mindent nem tettem meg!
Még nem késő, te még megteheted
Megőszülve is maradj gyermek
Mondd meg neki mennyire szereted.

Két keze érted dolgozott csak
Mindennél jobban szeretett
Az éjet is nappallá téve
Óvott téged és vezetett
Míg lehetett, míg lehetett.

Amit akkor elfelejtettél

Talán még jóvá teheted
Hát menj, rohanj és simogasd meg
A téged védő két kezet
Amíg lehet, amíg lehet.

S ha olykor nagyon elfáradtál
Ő hozta vissza kedvedet
Ő tanított beszélni téged
Nyitogatta a szemedet.
Mert szeretett, úgy szeretett.

Most vár valahol megfáradtan
Nem kér sokat csak keveset
Hát szaladj hozzá, mondj egy jó szót
Egy vigasztaló kedveset
Tán még lehet, tán még lehet.

A szíve érted dobogott csak
Amíg belebetegedett
De Ő titkolta nem mutatta
Nem mondta el; hogy szenvedett
Csak mosolygott és nevetett.

Bárhol is vagy, hát fordulj vissza

Az ember másként nem tehet
És csókold meg amíg nem késő
Azt az áldott édes szívet
Ha még lehet, ha még lehet. 

Pilisszentkereszt, Szurdok-völgy

 
Pomáz után, Pilisszentkereszt előtt balra, a völgyben egy nagyon szép kirándulóhelyet fedezhetünk fel. Szalonnasütő helyek, padok várják a pihenni vágyókat. A nagy rét szabadnapokon megtelik.
Amíg a bográcsban fő a gulyás, a gyerekek a patakban halászgathatnak. A jó falatozás után a szurdok felfedezésre vár. Az  alig 1 km hosszúságú tanösvény sok szép látnivalót rejt. Tavasszal még zubog a patak, apró vízesések tarkítják a medret, sajnos száraz nyári időben a víz eltűnik. A nagy viharok, esőzések folyamatosan átalakítják a völgyet, kidőlt fák, kimosott sziklák, tanúskodnak a vihar pusztító erejéről.


"A Dera (Kovács) – patak mélyítette szurdokvölgy a Pilis mészkőszirtjeit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mellett található. A meredek szurdokvölgyet a patak alakította ki, amely ma búvópatak jelleggel hol eltűnik, hol újra feltör. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik.  A szurdok geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött dachsteini mészkő formáció vastag padjait, valamint a kőzetrétegek mozgását."


 Képek a szurdokból:


Megközelítés: 
A pomázi HÉV állomástól rendszeres autóbuszjárat közlekedik Pilisszentkeresztre. A faluból az országos kék turistaút vezet a Szurdokba. Közúton a Pomázról Dobogókő felé  haladva a falu előtt balra  található a leágazás.

Nagyobb térképre váltás
 

Pilisszentlélek

 
Pilisszentlélek az ország egyik legkisebb lélekszámú települése. A Pilis és a Visegrádi-hegység között a Szentléleki völgymedencében fekszik.
1236-ban IV. Béla a szentkereszti pálosoknak adományozta a területet.  IV./ Kun/ László 1287-ben pálos kolostort alapított. A török időkben a kolostor és a körülötte épült falu elpusztult. 1541-ben Buda, majd 1543-ban Esztergom elfoglalása után végleg elnéptelenedett a vidék. András üveges mester 1703-ban költözött a völgybe. Műhelyéről, melyben palackokat és zöld színű üvegeket gyártottak, Hutának nevezték a helyet.
A pálosok Felsőelefántból / Nyitra megye/ 1740 körül, majd 1830-as években Gömör vármegyéből tótokat telepítettek a területre. Az itt élők mészégetéssel, fakitermeléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.


A pilisszentléleki Pálos  rendi kolostor a XIII. században épült. A falu alatt, a szentléleki patak völgyében a kolostor halastavának maradványi rejtőznek.
A rendalapító Őzséb esztergomi kanonokot gyakran felkeresték a pilisi erdőkben élő remeték. 1246-ban javadalmáról lemondva a Pilisbe vonult remetéihez. Pilisszentlélek déli határában a Csévi szirtek alatt található hármas barlangnál telepedett meg. 1250 táján megalapította az első templomot és kolostort, a Szent Kereszt tiszteletére. Az újabb történetírás ezt az őskolostort a jelenlegi Klastrompuszta romjaival azonosította.
„A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház (palota). IV. László király Péter felhévízi remetének és társainak adományozta (1287), hogy ott kápolnát és kolostort építsenek maguknak. A közeli Szent Kereszt kolostor perjelének, Benedeknek a feladata lett a kolostor benépesítése, saját szerzetesei közül választott testvérekkel. I. Károly király is járt az új kolostorban (1323.), majd fia, Nagy Lajos király itt töltötte 1378. nagyhetét, s ha már itt volt, megerősítette a korábbi királyi birtokadományokat, sőt még újabb birtokokkal is gyarapította azokat. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, ám az 1526-os év hirtelen a véget jelentette: a mohácsi csata után a Dunakanyarig jutó portyázó török seregek áldozatául esett.” Forrás: Wikipedia
"Ezekben az időkben pusztult el a pilisszentléleki páloskolostor is, melynek romjai a mai napig
fennmaradtak és mutatják a hajdani épület nagyságát."


A kolostor alapfalainak hosszúsága 60 lépés, ami 45-50 méternek felel meg. Szélessége változó. A bejáratnál 32 lépés (kb. 25m). Ettől északkeletre 25 lépés (20m). A felismerhető helységek száma 20.
(Szántó István: Pilisszentlélek kisközség története)

                  



Nagyobb térképre váltás

Szentendre



 A Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben egy csodaszép kisváros. A Duna-parton hangulatos sétány, a Dunáról finoman legyez a szél. A virágágyásokban már árvácska virít. A nap langyos sugara cirógatja a futkározó gyermekek arcát. Botjukkal a parton halászgatnak, s az idős hölgy, boldog emlékeibe merülve pihen a betonfalon. Kicsiny romantika, macskaköves szűk utcácskák, omladozó vakolatok, festett falak, emlékeket őrző kapualjak. Tavasz van. A fák zöldje még nem rejti el a régi megkopott homlokzatot. Sok ember sétál, nézelődik, s talán kincset keres. Mert kincseket rejtenek a házsorok, érdekes kandeláberek, néhány cégtábla, díszes kirakatok. Festményeket, szobrokat őrző galériák. Kicsiny boltok, üzletek, hangulatos kávézók, cukrászdák hívogatják a látogatót. Kovácsoltvas kapuk, rácsok, keretek, régi mesterek munkáját őrzik. Szép tavaszi napon, ragyogó napsütésben,  sétálj velem!




 


Tájfutók a Skanzenben: 


Nagyobb térképre váltás

"Aludj szépen..." – éjszakai üzemmód

Életünk kétharmadát átalusszuk, majd 200 ezer órát, közel 24 évet. Mi történik ezalatt az agyunkban, milyen folyamatok zajlanak le? Miért alszunk, miért nem alszunk!? Az alvás rejtélyét agysebészeti műtőben, fluoreszkáló agyú egerekkel teli laboratóriumban, diagnosztikai- és terápiás központban, alváslaborban derítjük fel műsorunkban - 21. századi eszközökkel, módszerekkel.
http://videotar.mtv.hu