"Az Orczy-kastélyt a család birtokán korábban állott udvarház helyén építtette Orczy (I.) Lőrinc 1770-ben. Az egyemeletes, U-alakú, barokképületet később többször átépítették. 1826-ban Zofahl Lőrinc tervei szerint egy északi szárnyat hozzáépítve négyzet alakú, zárt, klasszicista stílusú palotává alakították, a belső udvarra nyíló árkádokat befalazták. A palotát és a körülötte kialakított parkot a család leszármazottai 1937-ben eladták a városnak, az ugyancsak átadott berendezésnek és műtárgyaknak azonban később nyoma veszett.
A kastély később többféle célt szolgált, 1958-tól a Mátra Múzeumon kívül itt működött a városi könyvtár, itt raktározták el a ferencesek híres (azóta visszaszolgáltatott) műemlékkönyvtárát is. 1984-ben az épületet a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságának adták át, az egykori kastély azóta a Mátra Múzeumnak ad helyet."
forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1tra_M%C3%BAzeum
A kastély kertjében láthatunk néhány megkövült fatörzset.
Keletkezésükről:
Mikófalva határában előkerült kövült
fatörzs, mely képződését az utóvulkáni működésnek köszönheti.
A Mátra fő tömegét alkotó kőzetek a földtörténeti újkor (kainozoikum) miocén időszakának
vulkáni működése során képződtek.
A vulkáni tevékenységet követő utóvulkáni működés
következtében jött létre a csodálatos ásványi anyagot hátrahagyó mátrai ércesedés, a
szurdokpüspöki bánya ősmaradványokat magába záró üledéke, a diatómit, a jellegzetes
geomorfológiai formák a kaptárkövek, a Gyöngyössolymos melletti „Bábakő”, a
Gyöngyöstarján határában található változatos színű gejziritek, vagy a siroki „barát és apáca
szobor”.
A múzeum kertjében is bemutatásra kerültek azok a Mikófalva határában előkerült kövült
fatörzsek, melyek képződésüket szintén az utóvulkáni működésnek köszönhetik.
A növényi ősmaradványok fennmaradásának egyik lehetséges útja a kövesedés. Ennek a
bonyolult folyamatnak a során CaCO3, FeS, vagy SiO2 rakódhat le a növényben. Ez utóbbi
formát nevezzük kovásodásnak. A kovatartalmú oldat általában vulkáni Utóvulkáni) működés
eredménye. Az oldat a növénybe passzív módon átitatódással, vagy aktív módon
felszívódással kerülhet. Az aktív módon bekerült oldatból a „kova” a sejtfalba rakódik le.
Többnyire a növény szerves anyagai által sötét színűre festődő szöveti szerkezet csiszolatban
nagyon jól tanulmányozható. Vannak olyan kövült fák, melynek szerves anyaga még olyan
mennyiségű, hogy lángba tartva parázslik. Ha viszont a szerves anyag a kövülési folyamat
során teljesen megsemmisül, a növényi szerkezet eltűnik. A nagy kőzetnyomás hatására a
fatörzs deformálódhat (ellaposodhat), a nyomás és hőmérséklet hatására pedig bekövetkezik
az opálosodás.
A kastély kertjében él
a több, mint 100 éves törökmogyoró, 430 cm-es törzskerületével hazánk legnagyobb példánya.
Gyöngyösről, már csak egy kis emelkedő és vár a Mátra.
Apró kis vámszedők állják utunk és persze, hogy a bájos útonállóknak nem lehet ellenállni.
Állj ! ide vele !
