Szécsény







Szécsény, egykor számottevő város, majd hazánk jelentős védőbástyája volt. A középkori városias fejlődés útját, a török hódoltság törte derékba. A városban  „két fontos útvonal keresztezi egymást. Az egyik, az ország fővárosát köti össze a Felvidék bányavárosaival, illetve Kassával. A másik , Hatvan illetve Gyöngyös felől érkezve, az Alföldet kapcsolja a Felvidék városai felé.”  A város Történelme, hazánk történelmének fontos része, a település eredete a X-XI. századra vezethető vissza.





1886-ban elvesztette városi rangját, de 100 évvel később újra visszakapta. A  történelmi belváros, sok szép látnivalót tartogat a városba érkezőknek.
A Forgách kastély és a Várkert a város kiemelkedő látványossága. 
A barokk kastély elődjét a XIV-XV században építették. A XVII századi rajzokon már nagyméretű várkastélyt láthatunk, sokszögletű tornyokkal, emeletes palotával. A török háborúk nagy pusztításokat okoztak az épületben. A kurucokat kiverő császári sereg is jelentős károkat okozott. 1690-től Koháry István folyamatosan renováltatta az épületet, 1724 után a Forgách család visszaváltotta birtokait, és a kastély építésébe kezdtek.

A kastélyban 1973 óta múzeum működik.






A kastély női lakosztályában a kastélytörténetről, a korabeli hangulatból kapunk ízelítőt.




A múzeumban kiállítás láthatnak a rézmetszés történetéről, Horváth Endre munkásságából. 





A történeti kiállítás egészen a bronzkorig vezet vissza, megismerkedhetünk Nógrád váraival, a Rákóczi kiállítás hazánk jelentős történelmi eseményeit idéz fel. 

Ráday fotóját elhoztam, mert kastélya a Ráday kastély, Pécelen a városunk ékessége.








A kastély részletesebb történetét  olvashatják az alábbi képeken:




















forrás: 
Múzeum anyaga , saját fotók 

térkép:

Pilisszentiván, Ördög-torony

Kedves olvasó, egy rövid, de csodálatosan szép túrára hívlak !

Pilisszentivánra kirándulunk, ahol a Pilis és a Budai-hegység találkozik.






A település végén lévő  halastavak mellett a turistaúton sétálunk, a  messziről jól látható érdekes formájú sziklához. Érdemes jól kapaszkodó túracipőben menni, mert meredek és csúszós a sziklához vezető ösvény. Fokozottan védett tájvédelmi körzet! 




Valami békességes, nyugalom árad a környéken.
 „Az ősi elképzelés szerint Szent György-vonalak vagy más néven sárkányvonalak hálózzák be a Földet. Kialakulásuk a Föld mágnesességére vezethető vissza. Ezek egyfajta rezgések, energiarendszerek. Ahol a vonalak keresztezik egymást, azok az akupunktúrás pontok, hasonlóan az emberi test akupunktúrás pontjaihoz. A többszörös metszetek egyben szakrális, szentnek tekintett helyek. 

Az energiakoncentráció hatalmas ezeken a területeken. Olyan erős az energetizáló tér, hogy pár perces ott-tartózkodás során képes feltölteni auránkat. Lakni ezeken a helyeken nem egészséges és nem ajánlott, a túl sok energia nem kezelhető az ember számára. A Kárpát-medencének egyedülállóan kitüntetett szerepe van a Szent György-vonalak rendszerében, itt ugyanis az akupunktúrás pontoknak olyan sűrűsödése fedezhető fel, amely páratlan a Földön. Elsősorban templomokat, bazilikákat építenek ilyen pontokra. A papok a szent helyek építése előtt bemérték e vonalak találkozási pontjait, és meghatározott helyekre építették a templomokat.” http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20080930/a_vilag_csakrapontjai_/,




A sziklától, az ösvény tovább vezet a hegytetőre, kicsit meredek, de az élmény minden nehézséget elfeledtet.
Valóban valami kellemes megnyugtató erő hat rám.

Nem csodálkozom, kellemesen süt a nap, virágoznak a szebbnél szebb különleges virágok, zsongnak a méhek, bogarak éledeznek a napsütés langyos ölelésében. A kilátás minden irányban csodaszép, előttem messze a falvak, az ember alkotta épületekkel. Alattam, és mögöttem az erdő borította völgyek, hegyoldalak, ahonnan a madarak csivitelése hallatszik. Csodálatos hely, ahol kiülhetsz a hegyvonulat végén a csúcson megpihenni, 
hallgatni a madarak kórusát, míg a napsugár langyos szellővel cirógatja arcodat. Itt valóban fel lehet töltődni, a város és a mindennapok zaját feledni. 



Térkép:



Hollókő


Nógrád kicsiny ékszerdoboza, a vulkáni kúpon emelkedő, középkori vár tövében elterülő, kicsiny falu, Hollókő. A múlt titkait hűségesen őrző Ó-falu időnként újraéled. Hétvégenként, ünnepnapokon, megtelik újra, kíváncsi turisták járják utcáit.


A pajtakertben, házi készítésű termékeket kóstolgathatnak és vásárolhatnak a látogatók. Van itt sajt, rétes, borkóstolás, minden mi szem, s szájnak ingere. Ha jól megreggeliztek indulhatnak is tovább, kis udvarokban palóc-asszonyok árulják szépen kivarrt kézimunkáikat. A népviseletüket büszkén mutatják, és mindig megcsodálom, valahányszor arra járok.


Minden ház sok száz emléket rejt az utókornak. Apró régi kincsek egykor nélkülözhetetlenek voltak a gazdák számára, s ma már egy lassan feledésbe merülő múlt emlékei. Már van néhány fiatal, aki lelkesen őrzi az emlékeket, és kézműves termékeit árusítja a múzeummá alakított házacskákban. 


A babamúzeum igazi kincs, itt sok száz népviseletbe öltöztetett, apró mintás, kézzel kivarrt ruhácskákba öltöztetett baba várja a látogatókat. Elgondolkodtató, milyen lenne ma ilyen öltözékbe járni. Az öltözék minden elárul, a hölgy korát, családi állapotát. Sajnos már egyre sötétebb ruhákban kellene járnom, ilyenkor mégis örül a lelkem, hogy kicsit előrébb járunk a korban.


A vár Pünkösdkor a várjátékok színtere. A játékosok vidám középkori hangulatot varázsoltak a várfalak közé.




Az idei év Pünkösd hétvégéjén, tájfutók ezrei taposták utcái kövét, és a települést körülölelő az erdők rejtelmes ösvényeit. Nagyszerű élményt nyújtott futkosni a sok nézelődő között, és keresni az ősi házfalak között elrejtett ellenőrző pontokat. A vár körüli táj, az erdő, a várból kitekintve csodálatos, de elmondhatom közelről is. Amíg a várban a várjátékokhoz szólt a középkori zene, én az erdőben vánszorogtam, és a zene erőt adott, hogy megmásszam a hegy legmeredekebb  oldalát. Ott járhattam, ahol valamikor a hercegkisasszonyok lovagoltak. Hatalmas réteken, csodálatos öreg fák között, hol a főurak vadászai kergették egykor a vadakat, és a falu népe gyűjtötte a tüzelőt, szorgos kezek kaszálták a legelőt.  Ajánlom, ha erre járnak ne csak a falut, a várat csodálják meg, hanem az erdőben is tegyenek egy rövid sétát. Hallani fogják az erdő csodálatos madárkórusát, érezni az erdő illatát. A vár körül kiépített tanösvény vezet.


A Szelindek együttes játéka:






A vár és a falu történetéről egy régebbi bejegyzésemben olvashat :