Csákberény

Csákvárról, a főúton nyugat felé haladva  Csákberénybe jutunk. 
A  települést már a Vértes hegyei  ölelik körbe, a völgyből a két templom tornya emelkedik az ég felé, a háttérben, az erdővel borított  hegyoldalak magasodnak. Csendes utcácskákban nagy tisztaság, gondosan megművelt kertek, takaros udvarok fogadják a látogatót. 





A Vértesről:


A Vértes hegységet elsősorban triász mészkő és dolomit építi fel.


A Bakonynál jóval alacsonyabb (487 m), területén barnakőszén-, illetve bauxittelepek találhatók.


A síkság és a hegység találkozásánál rendkívül változatos domborzati viszonyok, a klímahatások eredményeként ritka gazdag élővilág figyelhető meg. A hófehér dolomittömbök tagolta hegyoldalak déli peremét sziklagyepek és karsztbokor erdők borítják. A völgyek északi oldalán magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek.

A képek a csákberényi erdőben készültek, néhány útszéli virág, gyűjtögető rovarok és látképek egy vadlesből. 




„Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.” (Wass Albert)








forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rtes_(hegys%C3%A9g)
Térkép:

Nagyobb térképre váltás

Csákvár, Eszterházy kastély


Jártak már Csákváron? Átutazóban sokszor megfordultam erre. Minden alkalommal megálltunk a főúton a cukrászdánál, ahol igazán finom fagylaltok, és sütemények készülnek. Sokat versenyeztünk a környéki hegyekben. Most egy napsütéses májusi hétvégén, alkalmunk adódott a kastély parkjában tájfutni, sétálni és pihenni. 



Csákvár Nagyközség Fejér megye északi részén a Vértes hegység délkeleti peremén található. A községhatárt a Vértes röghegysége alkotja, délre a Zámolyi medence fekszik.


A hegyvonulat déli oldalának dolomitlejtőit változatos szubmediterrán erdős-sztyepp borítja. Jellegzetes fajai a keleti gyertyán, molyhos tölgy, hegyi juhar, nagylevelű hárs. A hegyvidéket gyertyános tölgyesek, cser tölgyesek fedik. „ A sziklagyepek jellegzetes fajai a kövirózsa, István király szegfű, magyar gurgolya, gímpáfrány, cserszömörce. A Vértes Tájvédelmi Körzet botanikai-geológiai tanösvényén tanulmányozható a vidék faunája és flórája. Az erdők vadban gazdagok. Ritka ragadozói a parlagi sas, kígyászölyv, kerecsensólyom, vadmacska. A medence éghajlata alföldi, kontinentális. Napfénytartamban hazánk második leggazdagabb tája.”


Egy kis történelem:
Anonymus krónikája szerint a magyarok a honfoglalás után telepedtek le ezen a területen. Árpád fejedelem Előd vezérnek adta vitézségéért a Vértes keleti részét. Előd fia Szabolcs várat építetett, melyet unokája Csák örökölt. A nemzetség hosszú időn át élt ezen a birtokon, innen a Csák-vár elnevezés. Több birtokváltás után 1629-ben Gróf Esterházy Miklós nádor tulajdonába került a birtok. Kastélyt, templomot építettek, virágzó gazdaságot működtettek. 


A kastély építését 1760- 65-ben kezdték meg, 1778.-ban a fertődi kastély mintájára Fellner Jakab tervei alapján, barokk-rokokó stílusban. Az 1810-14-es földrengések után Charles Moreau tervei alapján a Versaillesi kastély mintájára klasszicista stílusban építették újjá. A hátsó udvari homlokzat eredeti állapotban maradt. A kastély 365 helységből állt. A főbejárat előtt dór oszlopos kocsifelhajtós oszlopcsarnok fogad. A hátsó homlokzatot a park felőli oldalon a mellvédet 4 db korinthoszi oszlop tartja, melyen két griffmadár tartja az Esterházy család címerét.





A kastélyban ma kórház működik.

A kastély körül a csodaszép park kellemes környezetet biztosít a kórházban gyógyulók számára.  A kastély parkja klasszicista angolpark. Közel 400 féle fafajtát ültettek, ma is láthatók a mediterrán fenyők, a 200 éves platán, és a gesztenyefák. A család tagjai különböző családi ünnepekre, évfordulókra a kert félreeső pontjain különös formájú kerti lakokat, emlékműveket, építettek, ajándékoztak egymásnak. A kor akkori ízlésének megfelelő építményeket Pietro Rivetti olasz festő képeiből ismerhetjük meg. A park helyreállítása során már elkészült a Szt. háromság szobor, a Napóra, és a műbarlang. A park szabadon látogatható.

Napóra


A műbarlang
térkép:

Pusztamarót


Pusztamarót történelmünk tragikus eseményének helyszíne. A mohácsi csatavesztés után ezen a helyszínen is kegyetlen pusztítást folytatott a török sereg. A leírások szerint 25 000 ember lelte halálát, ill. került rabszíjra. A csata helyszínét ma is „Emberölő völgy”-nek nevezik. A falu a 70-es években teljesen elnéptelenedett. 
Ma már csodaszép kirándulóhely, a táborozókat a Marót-hegyi Sólyomfészek várja. A nagy rét kiválóan alkalmas szabadtéri családi vagy közösségi programok megvalósítására. Kiépített szalonnasütő helyeken sütögethetnek, ha esik az eső megvéd az esőház. Az erdőben tavasszal bőven terem a medvehagyma, amely erős fokhagymához hasonló  illatával dúsítja a levegőt. 


 A réten az emlékmű Kovács György szobrászművész alkotása 2003-ban készült el.

Az emlékmű vörös mészkőre kirakott körre épült. A kört a középponttal hat küllő köti össze, a hatosztatú napkerékre, mint ősi keleti motívumra és a szekértáborra utalva. Ennek kerületén helyezkednek el az egyes elemek. A kör közepén boltozattartó pillér emelkedik, melynek testén megelevenedik a történet: A látogatóval szemben a lelki vigaszt nyújtó szerzetessel, tőle balra a feleségét mentő Dobozi Mihály, majd az Árpád-házi királyaink címerét tartó harcos, kit temetési jelenet követ, majd gyermekét mentő asszonnyal zárul a kompozíció. A pillér feljebb fává alakul, közepén az áldozatból kinövő élet folytatásának elemi parancsát jelképező virággal.
A kör közepén álló pillérek az áldozatok előtt fejet hajtó utódok, egyúttal az életfa kisarjadó ágai. A két hátulsó pilléren pergamenek jelennek meg Kisfaludi Károly „Mohács” című költeményéből vett idézettel. Ezekről indul a múltat a jelennel összekötő két boltív, ugyancsak az életfa ágaira emlékeztetve. A jobb oldali pilléren motívumként megjelenik a menekülőkkel tartó pálos szerzetesek jelképe, az íves egyenlő szárú kereszt. A bal oldali pilléren pedig az emlékhelyet kialakító erdészek tölgyfalevél jelképe. A felépítmény anyaga: süttői mészkő.”



Táj és természetföldrajz

„A Kelet-Gerecse kistáj Komárom-Esztergom megye területén helyezkedik el. Domborzata szerkezeti árok, hegyközi medence töréses szerkezet,  kiemelt fennsíkokkal. A tető fennsíkja 600 m fölé emelkedik, melyet karsztosodó mészkő épít fel. Táj. és  természetföldrajzi adottságai folytán elsősorban erdőgazdasági hasznosítású terület. Növényzete Pilis-Gerecse flórajárás, melynek erdőtársulásai között a bükkösök, gyertyánosok, kocsánytalan tölgyesek, cseres kocsánytalan tölgyesek és karsztbokor erdők váltakoznak, melyben az irtásrétek gyakorisága 5 %-os. A lágyszárú fajok között fellelhető a nagyvirágú ibolya, pirosló hunyor, hölgymálfélék. Erdőgazdasági tájban zömében időskorú keménylombos állományok uralkodnak. Talaja közel 85-90%-ban mészkövön képződött rendzina és 10%-a az eróziós völgyekkel tagolt medencében a barna erdőtalaj. Fizikai összetétele vályog, kedvező vízgazdálkodási tulajdonságokkal. A táj, a Gerecse Tájvédelmi Körzet része, ahol a kirándulóturizmus természeti feltételei sajátosan gazdagok.”


Kis-Pisznice 


Pusztamarót története:

„Történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor a törökkel szemben. A Gerecse lábánál a XIII. szd-ban feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. szd-ban a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került. 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érsekségnek adományozta. Az érsekség a XIV. szd. végén vadászkastélyt épített a falu közelében és halastavakat létesített a völgyben.A mohácsi csatavesztés, majd Buda várának elfoglalása után a törökök végig pusztították egészen Győrig a Dunántúl északi részét. A természet által jól védett Marót térségében sok menekült - köztük a mohácsi csatából visszatérő katonák - és a környék megyéiből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település 3 napon át hősiesen védekezett a törökökkel szemben. A törökök végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg a védők ellenállását. A leírások szerint 25 ezren estek el vagy kerültek rabszolgaságba ezen a helyen. Feljegyezték Dobozi Mihály Fejér megyei kisnemes esetét, aki lovára kapta feleségét, Farmosi Ilonát és úgy próbált menekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradó ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őket, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztüldöfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el. Vida József szép verse erről az emlékhelyen olvasható. A kegyetlen csata emlékét napjainkban is "Emberölő-völgy"-nek nevezik. Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el. „

Megközelítés:
Pusztamarótra eljutni a következő útvonalon lehet: gépkocsival
Budapestről a Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Bajna útvonalon, Bajnától Nyergesújfalu felé kb. 5 km után elágazás balra (Ny-ra). Innen az erdészeti úton Pusztamarótig.


Forrás: 
A réten található tájékoztató táblákról rögzített ismertetők.