A Budavári Mátyás-templom hazánk egyik legszebb temploma, látogatók ezreit látja vendégül naponta. A templomi sétán készült képeimet láthatja az alábbi bemutatón:
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése
Rózsák tere , Budapest
Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom
"A XIII. századból ránk maradt legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet titokban friss kenyeret vitt a szegényeknek, mikor összetalálkozott apjával. Számonkérésére azt felelte, köténye rózsákat rejt, és csodák csodájára a kenyér valóban illatos virággá változott. Több évszázaddal később; az 1800-as évek végén római katolikus templomot emeltek a szent asszony tiszteletére egy téren, amely nem sokkal ez után megkapta a Rózsák tere nevet."
" A monumentális méretű templom építését 1893-ban kezdték meg, Steindl Imre tervei alapján, felszentelésére 1901. május 16-án került sor. A korai francia gótika elemeit megidéző templom az egyik utolsó képviselője azoknak az épületeknek – úgynevezett összművészeti alkotásoknak –, ahol az építész egészen a belső berendezési tárgyak megtervezéséig teljes egységben tervezte meg az épületet. Ritka szerencse, hogy ezt az egységét még mai is őrzi a templom, bár a Róth Miksa által tervezett üvegablakok nagyobb részben sajnos megsemmisültek – a szentély üvegablakai eredetiek –,de a többi berendezési tárgy szinte hiánytalanul ma is megvan."
Forrás : http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/rozsak_tere_templom_szent_erzsebet_restauralas/
A restaurálás történetéből: "1995-ben már olyan állapotban volt a templom, hogy felmerült a lehetôsége annak, hogy visszafordíthatatlanul eltűnnek – megsemmisülnek – a falfestések. Ekkor keresték meg Kemény Marianne festő-restaurátor művészt, aki részletesen felmérte és dokumentálta az akkor még meglévő – de már jelentősen elhomályosodott, elkoszolódott, elázott és néhol már a alig látható – díszítéseket. Az épület tetôszerkezetének és külső homlokzatának javítása után, 2000-ben megbízálást kapott a belső restaurálás készítésére, a dokumentáció alapján már korábban elkészült látványtervek, valamint a részletes restaurálási terv kidolgozására, ami a munkák elkezdéséhez elengedhetetlen volt. A falfestések helyreállítását a szentéllyel kezdték meg – 2001-ben –, majd következtek a mellékszentélyek és a közöttük lévő boltszakasz (2003-ban) és a kereszthajó három boltszakasza (2004-ben). A munkák a Szent Erzsébet Plébániáért Alapítványa szervezésében indultak el (adományok, egyházi és állami támogatások, pályázatok segítségével), majd egy rövidebb szünet után,2009-ben – immár az Erzsébetvárosi önkormányzat anyagi támogatásával – folytatódhatott a munka."
Az épületről:
"A templomnak két tornya van az épület északnyugati szárnyánál, melyek magassága 76 méter. Az épület szélessége 21,6, teljes hossza pedig 62 méter, míg alapterülete 1800 m². Közel 2600 embert képes befogadni. Ezen adatok alapján ez Budapest VII. kerületének legnagyobb temploma. Az épület arculatának kialakításakor Steindl Imre a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is.
A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók, Szent László, Szűz Mária és Szent István alakjában."
"Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, és a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti.
A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15,3 méter.
A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték.
A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot."
forrás : https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Szent_Erzs%C3%A9bet-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Erzs%C3%A9betv%C3%A1ros)
Képeim :
Budapest ősszel
Egy borongós őszi napon készült képeim láthatod:
A Gellért-hegy lábától a Mátyás templomig.
Kattints a képre !
A Gellért-hegy lábától a Mátyás templomig.
Kattints a képre !
Budapest, Fővám tér
Budapesten, a Duna-parton sétálunk a Fővám tér felé. A hatalmas régi épületek tükröződnek az aluljárót borító modern felületeken.
"A Fővám teret 1817-ben még Salzplatz-nak hívták, 1850-ben lett a neve Sóház tér, majd 1866-ban a Só tér elnevezést kapta az itt található sóhivatalról, illetőleg sóraktárról. Az 1874-ben felépült Fővámház után kapta mai nevét (közben 1945-89 között Dimitrov tér volt). 1897 októberében a Fővám térig hosszabbították meg a kiskörúti villamost, amely addig csak a Kálvin tér és a Deák tér között járt, s ezzel a Fővám tér is bekerült a városközpont vérkeringésébe.
 |
| 1901 - 1901 | Vámház körút, Fővám tér forrás: http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/vamhaz-korut-fovam-ter/1350 |
Jobbra az Ybl Miklós tervei alapján 1871-74 között épült Fővámház sarka. A II. világháború utolsó évében az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi elhárító lövegeket telepítettek. Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, volt olyan vélemény is, hogy belekezdeni sem érdemes, ám 1948-ban eldőlt, hogy az épület fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemnek. Az Egyetem az 1950/51. tanévben vehette birtokba új központi épületét.
Mögötte a Pecz Samu tervei alapján 1894-96 között épült Nagyvásárcsarnok, amely az átadást megelőző hetekben keletkezett tűz miatt súlyosan megrongálódott, így csak 1897 februárjában nyílt meg. Egészen az 1930-as évekig Budapest központi élelmiszercsarnoka és nagybani piaca volt. A második világháborúban súlyosan megrongálódott épületet az 1950-es években állították helyre. A kilencvenes évek elejére azonban ismét életveszélyessé vált, ezért bezárták. A rekonstrukció 1994-ig tartott."
forrás: http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/vamhaz-korut-fovam-ter/1350
 |
| 1897-ben | Forrás:képeslap leguan | 2012-03-21 |
"A Nagyvásárcsarnok (Központi Vásárcsarnok) volt Budapest első polgármesterének, Kamermayer Károlynak az egyik legnagyobb beruházása. Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján építése 1894-ben kezdődött meg, de az eredetileg tervezett átadás előtt pár nappal keletkezett tűzvész miatt, csak 1897. február 15-én tartották meg a csarnok megnyitó ünnepségét.
Pecz a 19 méter magas középcsarnokkal rendelkező, 8363 négyzetméter alapterületű épületet kovácsoltvas szerkezettel tervezte, amely áttört, könnyed tartóival, rácspilléreivel egyike a legszebb korai acélszerkezetű térlefedéseknek. Kivitelezője a Schlick gyár volt. A falakat különböző árnyalatú vörös téglaburkolat fedte, a tetőn mázas Zsolnay kerámia cserepek, a homlokzaton is Zsolnay-pirogránit. A belső teret két oldalra osztották, az egyiken a kiskereskedők, a másikon a nagykereskedők kaptak helyet. Az épületet egy - a többi résztől teljesen elzárt - baromfiudvar zárta. A körbe épített galérián élelmiszert tilos volt árusítani, itt ezért kosarakat, papírárukat és ajándéktárgyakat kínáltak a vásárlóknak, ugyanúgy ahogy ma is. Kezdetben vasúti vágány is vezetett a csarnokba, és alagút kötötte össze a Duna-parti hajókirakodással.
forrás: http://egykor.hu/budapest-ix--kerulet/nagyvasarcsarnok-kozponti-vasarcsarnok/2717
A híd amely összeköt ....
 |
| A Szabadság híd (korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd) |
"A híd építése 1894-ben kezdődött, az alapok építése légnyomásos módszerrel történt. A pillérek és a hídfők 1895 decemberére készültek el. A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára szállította. A szerkezet gyártását 1895 februárjában kezdték, a szerelést ugyanezen év júliusában, végül 1896 augusztusában fejezték be. A hidat Ferenc József jelenlétében – aki az utolsó szegecset maga verte be – 1896. október 4-én adták át. Az uralkodó tiszteletére a híd a Ferencz József- híd nevet kapta. A hidat ellátták villamosvágánnyal, elektromos és gázvilágítással. Eredetileg 12 ívlámpát, 8 izzólámpát, és 48 gázlámpát helyeztek el a hídon. "
forrás:http://egykor.hu/budapest/171
A Bálna, Budapest
Budapesti sétánkat a IX. kerületben a Duna-parton, az egykori Közraktárak területén kezdjük. Itt áll, a mai modern építészet egyik szép alkotása, a Bálna. A modern épület két régi épületet ölel magába.
Egy kis történelem:
A dunai áruszállítás kiszolgálására, a ferencvárosi Duna-parton, 1874-ben felépült Fővámház és 1883-ban elkészült Elevátor között 1881-ben adták át, a Közraktárak első négy csarnokát (a még tervezett kettő felépítése elmaradt). Tervezői: Basch Gyula és Krajovics Lajos. Az épületek célja az volt, hogy az áruszállítást és raktározást a fejlődés igényeinek megfelelően biztosítani tudják. Innen szállították az árut a budapesti piacokra.
II. világháború alatt az Elevátor-ház két ideiglenesen felépített faházzal együtt teljesen megsemmisült, és a négy épület közül is csak három maradt meg.
Elevátor-ház
(Az elevátor vagy felhordó darabos, szemes, szemcsés vagy por alakú ömlesztett anyagok függőleges, illetve ferde irányú mozgatására használt, folyamatos üzemű szállítóberendezés.)
Forrásaim: http://balnabudapest.hu/cikk/kozraktarak-ma-es-a-xix-szazadban
http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/vamhaz-korut-fovam-ter/1350
http://balnabudapest.hu
A Közraktárak megmaradt 3 épülete, ma már felújítva,az új üvegépülettel kiegészülve várja a látogatókat. Új néven: Bálna, kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó centrumként.
A különálló épület
A Bálna tervezője: Kas Oosterhuis /holland tervező/
A Szabadság-hídról:
Alkony
Különleges formák, terek, fényhatások, egy kis megállásra, elgondolkodásra késztetik a látogatót.
Budapest, Margit-sziget
A Margit-sziget, Budapest szívében, kirándulók, sportolni,
pihenni vágyók paradicsoma. Régen jártam
itt, jó volt látni újra. Természetesen, ma már nagyon sok fotóval tértem vissza,
és újra gyerekként csodálkoztam a természet, és az ember közösen alkotta kertecskékre,
parcellákra. Sajnos, mint máshol, itt is vannak elhagyatott épületek,
remélem ez csak átmeneti, és nem marad az enyészet rabja a sziget végén lévő
díszkút. A kút Bodor Péter székely ezermester, 1820-22-ben Marosvásárhelyt
épített kútjának hű mása. A fák között megbúvó építményt sajnos ma láncok védik
a látogatók elől.
A természet lassan, sorban ébreszti az alvó fákat, már virágba
borította a tulipánfákat. A csodaszép fa még levelek nélkül hatalmas
virágaival kápráztat el engem. Minden virágát szeretném megőrizni, megmutatni,
milyen csodaszépek.
A Japán-kert kalandos sétára hív, megállít, elgondolkodtat
a rohanó világban, nagyon szeretem az kövekkel harmóniában élő apró örökzöld bokrokat.
A virágba boruló, apró, szépséges formájú fákat. A vízesés sajnos még nem
üzemelt, még a nagyszálló építésekor 1873-körül építették. „1866 végén
Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló
kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában
csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel.”
Apró kis tóban, a kis szobor, a teknősbékák napozóhelye.
Komoly erőfeszítéssel sikerül feljutniuk a csöppnyi területre. A kibérelt napozóhelyen
nyújtózkodnak, lábaikat megnyújtva élvezik az egyre melegedő napsugarakat.
Átsétálunk a nagy réteken, hatalmas fák között, a vén
tölgyesek alatt Arany János szobra.” Arany
János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész
életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című
versében."
A TÖLGYEK ALATT
Margitsziget.
A tölgyek alatt
Szeretek pihenni,
Hova el nem hat
Város zaja semmi.
Zöld lomb közein
„Áttörve” az égbolt
S a rét mezein
Vegyül árny- és fényfolt.
A tölgyek alatt
Oly otthonos itten!
Évem leapadt:
Ime, gyermek lettem,
Mint mikor a tölgy
Sudarát megmásztam,
Hol seregély költ -
S vígan madarásztam.
A tölgyek alatt
Több egykoru társsal
Madárfiakat
Kifeszíténk nyárssal;
Jó tűz lobog ott,
Zizeg a kis bogrács -
S ha bealkonyodott,
Haza már egy ugrás.
A tölgyek alatt
Örömest valék én,
Bár a madarat
Hagytam utóbb békén;
Gyermeki önző
Korom’ ifju ábránd
Veszi ösztönző
Szárnyára, s tovább ránt...
De tölgyek alatt,
Valamerre jártam,
Szűlőhonomat
- Csakis ott - találtam;
S hol tengve, tunyán
Hajt, s nem virul a tölgy:
Volt bár Kanaán,
Nem lett honom a föld. -
A tölgyek alatt
Még most is el-űlök;
Bűv-kép csalogat,
Ábrándba merűlök;
Hajó-kerekek
Zubogását hallom...
„Hajrá, gyerekek:
A vízi malom!”
A tölgyek alatt
Im, meglep az alkony,
Hűsebb fuvalat
Zörög át a parkon;
Felhők szeme rebben:
Haza sietek,
Jobb ott, melegebben,
Ki vén, ki beteg...
A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!
(1877. augusztus 5.)
Tovább sétálva, megleljük a romokat, hol egykor kolostor
állott. A kolostort IV Béla építette. A történet hallatán a régi népmesék jutnak eszembe, hol a királyok, valaminek
fejében felajánlják gyermeküket a sárkánynak, boszorkánynak, s íme ez nem mese
volt, ez valóság. ” Leányukat még születése előtt Istennek
ajánlották, mintegy az országnak a tatároktól való megmeneküléséért, fogadalmi
ajándékként. Margit az Adria-parti Clissában született 1242-ben. A hercegnőt
már 1252-ben elhozták a szigetre.” A királyleány mellé az előkelő főúri
családok sorra küldték el leányaikat, akik közül egyesek apácák lettek”, másoknak
a kolostor leánynevelő intézetül szolgált. Margit élete végéig apáca maradt,
bátyja V. István király 1272-ben kérte szentté avatását, azonban erre csak
1944-ben került sor.
A Víztorony. 1913-ban épült az akkor forradalminak
számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei
szerint.
A rózsák még várják a májust, az árvácskákkal teli ágyások
keretezik a nagy rétet. A sziget állatkertjében már fészket raktak a gólyák, ők
megsérültek valamikor, így itt töltötték a telet. Egyikük már óvatosan
igazgatja fészkében tojásait másik már büszkén melengeti, és a fiatal pár még a Aphroditénak áldozza perceit.
A kis kacsafélék, szárnyasok, páva, ragadozó madarak élnek még
a mini állatkertben. Békés pónik várják a bátor, lovagolni vágyó csemetéket,
A hatalmas platánfák alatt lassan megtelik a rét, piknikező
családokkal, turistákkal. A Margit-híd felőli szökőkút még sajnos nem üzemelt.
A híd alól új perspektívából csodálkozhattam újra a városra, s láthattam a
hidat tartó csodás pilléreket.
Az Országház a híd alól:
A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb
pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár A
szigetet futósáv veszi körül, így a sportolók akár többször is megkerülhetik a
szigetet a puha betonon. Visszasétálunk a Hajós Alfréd uszoda felé, a” fedett
uszodát 1930-ban építették Hajós Alfréd tervei alapján, a külső
medence és a műugró-létesítmény 1937-ben készült Csonka Pál tervei
szerint.” A Palatinusz strand felé menet a Ferences kolostor romjaira bukkanunk.
1270 körül alapított ferences kolostor templomának alapítója vagy IV.
Béla király volt, vagy pedig utódja, V. István. Templomát Szent
Klára tiszteletére szentelték föl. Temploma csaknem olyan hosszú (47,9 m), mint
a szigeti domonkos apácáké, szélessége pedig még nagyobb is (14,2 m). A
kolostor Buda török kézre kerüléséig (1541) működött. Ekkor elhagyták
szerzetesei. A törökök a sziget építményeit (így ezt a kolostort is)
elpusztították ill. használhatatlanná tették, hiszen nem volt rájuk szükségük. „A
romok megmaradásában az segített, hogy a kolostor romjainak nagy részét
beépítették az 1796-ben megépült nádori villába, amelyet később Nádor
szállóvá alakítottak. A szálló maradványait 1945 után
lebontották.”
„Palatinus Strandfürdő (nevét a nádor latin
elnevezéséből kapta, a sziget egykori nevére emlékezve). 1921-ben nyílt
meg,1937-ben megnagyobbították. Tervezője id. Janáky István volt. A
Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai
medence volt”
Kedves olvasó! Kedvet kaptál? Látogass el erre a szépséges
szigetre! Vigyél magaddal sok folyadékot és elemózsiát, mert bizony egy nap is
kevés, hogy meglásd a szigetnek minden rejtekét, és a milliónyi rejtőzködő csodát. Ha fáraszt az út csak ülj ki a
padra a fák alá és hallgasd a víz csobogását, a vígan futkározó gyerekek zsivaját, és a madarak
énekét!
Cewe Fotókönyv 253.heti kihívására készült oldalam:
Kireva feladata: állatkertben vagy vadasparkban készült fotóval készítsünk oldalt úgy, hogy az oldal egy része pacsmagolós technikával készüljön.
elemek: Anna Aspnes Designs'
Az alábbi csodás képet Baranyi Eszter készítette, egyik fényképem felhasználásával:
Spring | my page for the AnnaChallenge | SplatterIt
created using Anna Aspnes Designs' and Dido Designs' kits
Csodaszép lett!
Köszönöm Eszti!
Az idézetek forrása: wikipédia
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)