Felsőlajos, Magán Állatkert



A magántulajdonban lévő  állatkertet Felsőlajoson találjuk. Az 5 -ös főútról tábla jelzi, hol kell lehajtanunk, majd  hosszabb földúton haladunk tovább, mire elérjük az állatpark parkolóját. Szép kirándulásra számíthatnak, a tágas parkban játszótér, pihenőhelyek várják a látogatókat. A park végében a tóparton igazán kellemes megpihenni. 





Mohini, Begum, Jazmina és Tippu a fehér bengáli tigris kölykök etetésére érkeztünk.  Nagy élmény volt látni a kicsiny, kicsit még ügyetlenül mozgó apróságok etetését. Tóth Tibor családja (az állatkert tulajdonosa) nagy-nagy szeretettel etetik gondozzák a csöppségeket.  A látványetetés alatt hallhatjuk Tibortól a történetet, hogyan is lettek, maradtak meg a picurok és miért emberkézen kell felnőjenek. Nagy felelősség , nagy szeretet és áldozat egy ilyen állatparadicsom fenntartása, minden tiszteletem és elismerésem a harchoz ami ezzel jár.
Így, magán emberként azzal tudom segíteni, hogy hirdetem nézzék meg a parkot, érezzék jól magukat  és vigyék jó hírét szerte  a világban.


Szívesen megdajkálnánk őket, /sajnos vagy szerencse nem tudom, de egy törvény miatt, ezt már nem lehet megtenni, ezen lehet vitatkozni, de meg kell elégednünk a látvánnyal , ami így is örök élmény marad :) és tervezem még egyszer meglátogatni őket mielőtt nagyok lesznek :)


Kicsik, de már nagy birkózást rendeztek :) 





Hát nem imádni való ?:))


A park honlapjáról idézem: "A park teljes területe 20 hektár. Állataink nagy, tágas kifutókban, szeretetben élnek. Az erdő kellemes, hűs árnyékot adó. Főleg akácfákból áll, de megtalálhatók a nyár és a nyír mellett egyéb fajták is. Tavasszal, mikor az akác virágzik tömény virágillat tapasztalható a park egész területén. Ősszel viszont „izzik” a területünkön található ős galagonyás. Több mint 1 kilométer sétálóút áll rendelkezésre a vendégeknek, amely az állatok kifutói, a játszótér és a melegkonyhás büfé mellett kanyarog. A talaj homokos, tehát bármekkora eső is eshet, az utak mindig jól járhatók. A Kiskunságra jellemzően hosszú, száraz, esőmentes időben enyhén porol. A türelmes látogató az állatkerti állatok mellett megszámlálhatatlan védett madárral vagy akár mókusokkal is találkozhat a területen. Állatkertünk leginkább a nevükre hallgató állatainkról és a sokaknak felejthetetlen élményt nyújtó kölyökállat bemutatókról ismert." forrás :http://maganzoo.hu/fooldal




Hát  rám fekszik ! Na ne mán !


No! te mit fotózol ?


Na így jó leszek ?:) 


Az alábbi albumban a látogatáskor készült képek:

https://photos.app.goo.gl/xvnjXnUXRDGDNBe89

Sopron



Sopron a középkorban az ország hét legfontosabb szabad királyi városának, majd koronázóvárosának egyike. Történelmi városmagja a 17. századtól csaknem megbontatlan egységként őrződött meg. Neve a magyar és az európai történelem lapjaira is felkerült.








Volt Esterházy palota

"XV. századi eredetű, patrícius-ház a XVI–XVII. században a városkapitány szállása volt. 1686–87-ben és 1711-ben az adóösszeírás szerint Resch volt a háztulajdonos. 1734-ben az első telekkönyv szerint a Somogyi, 1747-től az Amadé báróké és 1752-től az Esterházy-családé. E család alakíttatta át a homlokzatot a mellette levő háza mintájára a XVIII. század közepén míg az udvar megtartotta a XVII. századbeli formákat. Az épületben ma a Központi Bányászati Múzeum található." forrás:http://nyme.hu/6800.html?&L=1






Tűztorony
Az 58 méter magas soproni Tűztorony a város jelképe. A Fő téren áll. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost.



"A soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvénycikk 2. paragrafusában az országgyűlés elrendelte, hogy a népszavazás emlékét, egy „a történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű”-vel örökítették meg. A Hűség-kapu Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművész és Hikisch Rudolf műépítész alkotása. A szoborcsoport középpontjában Hungaria alakja- a fején a magyar Szentkoronával -, aki ülve fogadja a német és a magyar anyanyelvű soproni polgárok hódolatát, illetve másképpen magához gyűjti Sopron hűséges fiait. Hungária jobb kezében a város címere van, míg baljában a magyar címer látható. Hungaria Magyarországot jelképezi és a szoborcsoport alakjai kifejezésre juttatják a soproni magyar és német ajkúak, a különféle vallásúak hűséges ragaszkodását a magyar hazához."




Evangélikus templom


1674-ben, amikor a soproni evangélikusok összes templomaikat kénytelenek vol-tak átadni a katolikus egyháznak, istentiszteletüket a mai ún. Tábornokház és az Eg-genberg-palota udvarán tartották 1676-ig, amikor a mai templom helyén fából ima-házat emelhettek. Ez ugyan még abban az évben leégett a nagy tűz alkalmával, de már 1677-ben pótolták, szintén fából. Ez a fatemplom 1722-ig állt fenn. A korabeli leírások szerint orgonája is volt. Akkor kezdte meg Ballauf György építőmester az ál-landó jellegű templom építését ugyanott. 1724-ben el is készült. Kétezren fértek el benne. Mivel a bővíthetőség nem volt kivitelezhető, e templom helyére építették 1782–83-ban a mai épületet a Templom utca és a Színház utca közötti területen. Eredetileg szűk udvarban épült, amelyet három oldalán lakóépületek, negyedik ol-dalán pedig a hajdani várfal határolt. A Templom utca és a Kolostor utca találkozá-sánál két előtte levő ház lebontásával jött létre egy kis háromszög alakú tér, melyre a főbejárat nyílik. A két oldalbejárat közül egyik szűk sikátorra (Dél), a másik a Bürchner közre (Észak), a Színház utcába vezető gyalogátjáróra néz. forrás :http://nyme.hu/6800.html?&L=1




Gambrinus-ház


Az épületet Luxemburgi Zsigmond király adományozta Sopronnak 1422-ben városháza céljára, amely 1496-ig működött itt.
Ezután nemesi családok birtokolták, akik valamennyien hozzájárultak az épület mai külsejéhez. A homlokzaton nagyszerűen fellelhetőek az egymást követő építészeti stílusok jegyei:
A gótikus csúcsíves kapubejáróba a XVII. században reneszánsz ív került.
Az emeleti ablakok környékét a XVIII. században gazdag rokokó díszítéssel emelték ki.
A kapualjban ott található a gótikus kettős ülőfülke.
A belső udvarban középkori konzolmaradványokat tártak fel.
A Gambrinus-ház neve a magyar irodalom történetében is szerepel: Gugelweit János városi jegyző itt írta le 1490 körül az ún. Soproni virágéneket.


A város egyik legismertebb temploma. A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. forrás http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html


Szent Orsolya-templom és rendház
A Szent Orsolya Rendet Merici Szent Angéla alapította 1535-ben. Vállalt feladatuk a leányifjúság nevelése és a beteg elesett emberek ápolása volt. A Szent Orsolya Rend már 6 városban működött Magyarországon, amikor 1747-ben megérkeztek nővérei az újonnan alapított soproni rendházba.forrás : http://www.sopronikirandulas.hu/…/szent_orsolya-templom_es_…



A város történelme:

http://turizmus.sopron.hu/hu/info/latnivalok/sopron-tortenete/index.html

Egy esős napon jártunk ott. Kevés időnk volt körülnézni, de remélem lesz alkalmam egy szép napos kirándulásra is. 


Mátyás-templom, Budapest

A Budavári Mátyás-templom hazánk egyik legszebb temploma, látogatók ezreit látja vendégül naponta. A templomi sétán készült képeimet láthatja az alábbi bemutatón: 


MÁTYÁS-TEMPLOM BUDAPEST

A TOLCSVAI SZIRMAY—WALDBOTT-KASTÉLY





"Szirmay család 1694-ben szerzett Tolcsván szőlőbirtokokat Szirmay András révén. 1746-ban Szirmay (I.) Ádám lett zálogjogon Tolcsva és Erdőbénye földesura, aki Zemplén vármegye országgyűlési követeként is működött. Ő már rendelkezett a településen egy – akkori értelemben vett – nemesi rezidenciával."



"Egy 1837-es leírás úgy fogalmazott, hogy Tolcsván áll egy „csinos urasági kastély, fa és virág csoportozatokkal ékesített udvarral”, majd 1847-ben a Szirmay család szép kastélyát, 1851-ben pedig ékes kastélyát említették. "
A kastély részletes történetéről a rendezvényközpont honlapján   olvashatnak :




A Tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban a csodaszépen berendezett szobákban sétálhatunk.  A termeket önállóan nézhettük végig a "Guide myself” szolgáltatás segítségével, ami annyit jelent, hogy fülhallgatón keresztül hallgathatjuk az idegenvezetés anyagát.


" A kastélyban kialakított családtörténeti és kastélytörténeti kiállítás okostelefonos vezetés hallgatásával is megismerhető. A „By guide” szolgáltatással személyes idegenvezetésre van lehetősség, mely a kastély látogatást színesebbé és gazdagabbá varázsolhatja az élőszó természetes élménye által." 
Bevallom ez az idegenvezetési módszer nekem nagyon tetszett , saját tempónkban nézegethettük végig a kiállításokat, egyéni igényeink szerint időzhettünk egy- egy érdekesség mellett.



Díszterem



Ez volt a legnagyobb családi értékek, például az ősportrék bemutatóhelye, s az étkezéseknél használt drága készleteket is itt tették közszemlére.


Megismerhetjük a kastély és a két tulajdonos nemesi família, a Szirmay és a báró Waldbott család történetét, az épületnek összesen hét egymást váltó Szirmay, majd két Waldbott tulajdonosa volt a századok folyamán.




Kápolna


A télikert



A könyvtár lélegzetelállító! Itt szívesen időznék és lapozgatnám a régi könyveket. 







"A terem legdíszesebb része az a kazettás famennyezet, amelyen összesen tizennyolc családi címer látható; ezek a címerek a könyvtártermet kialakító báró Waldbott Frigyes és felesége, báró Beust Hedvig felmenőinek a címerei."










Férfi szalon
A szalon eredeti faburkolata szerencsésen megmaradt mindmáig, így a terem most restaurálva várja a látogatókat.










"A Waldbott család egészen a II. világháború végéig a kastélyban élt. Miután az épületet államosították, 1948-ban általános iskolát helyeztek el falai között. 2015-ben Tolcsva Község Önkormányzata EU-s turisztikai vonzerőfejlesztési pályázati támogatás segítségével megkezdte a kastély felújításának első ütemét, amelybe a kastély déli szárnya és a park egy része tartozik bele (a kastély egésze a megpályázható forrás limitált volta miatt nem tudott az első ütembe bekerülni). Az épület ezen felújított részében nyílt meg 2015 végén a Tolcsvai Szirmay–Waldbott-kastély Örökségturisztikai és Kulturális Rendezvényközpont."



Tolcsvai Szirmay-Waldbott Kastély

Forrás : 


Őszi / téli nyitva tartás:


Hétfő: zárva

Kedd-Péntek: 10-16

Szombat: 10- 16

Vasárnap: zárva 

Fall/ winter season opening hours:

Tuesday- Saturday: 10-16

Sunday: closed

Monday: closed




Képeim :

Rózsák tere , Budapest

Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom
"A XIII. századból ránk maradt legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet titokban friss kenyeret vitt a szegényeknek, mikor összetalálkozott apjával. Számonkérésére azt felelte, köténye rózsákat rejt, és csodák csodájára a kenyér valóban illatos virággá változott. Több évszázaddal később; az 1800-as évek végén római katolikus templomot emeltek a szent asszony tiszteletére egy téren, amely nem sokkal ez után megkapta a Rózsák tere nevet."





" A monumentális méretű templom építését 1893-ban kezdték meg, Steindl Imre tervei alapján, felszentelésére 1901. május 16-án került sor. A korai francia gótika elemeit megidéző templom az egyik utolsó képviselője azoknak az épületeknek – úgynevezett összművészeti alkotásoknak –, ahol az építész egészen a belső berendezési tárgyak megtervezéséig teljes egységben tervezte meg az épületet. Ritka szerencse, hogy ezt az egységét még mai is őrzi a templom, bár a Róth Miksa által tervezett üvegablakok nagyobb részben sajnos megsemmisültek – a szentély üvegablakai eredetiek –,de a többi berendezési tárgy szinte hiánytalanul ma is megvan."













A restaurálás történetéből: "1995-ben már olyan állapotban volt a templom, hogy felmerült a lehetôsége annak, hogy visszafordíthatatlanul eltűnnek – megsemmisülnek – a falfestések. Ekkor keresték meg Kemény Marianne festő-restaurátor művészt, aki részletesen felmérte és dokumentálta az akkor még meglévő – de már jelentősen elhomályosodott, elkoszolódott, elázott és néhol már a alig látható – díszítéseket. Az épület tetôszerkezetének és külső homlokzatának javítása után, 2000-ben megbízálást kapott a belső restaurálás készítésére, a dokumentáció alapján már korábban elkészült látványtervek, valamint a részletes restaurálási terv kidolgozására, ami a munkák elkezdéséhez elengedhetetlen volt. A falfestések helyreállítását a szentéllyel kezdték meg – 2001-ben –, majd következtek a mellékszentélyek és a közöttük lévő boltszakasz (2003-ban) és a kereszthajó három boltszakasza (2004-ben). A munkák a Szent Erzsébet Plébániáért Alapítványa szervezésében indultak el (adományok, egyházi és állami támogatások, pályázatok segítségével), majd egy rövidebb szünet után,2009-ben – immár az Erzsébetvárosi önkormányzat anyagi támogatásával – folytatódhatott a munka."













Az épületről:


"A templomnak két tornya van az épület északnyugati szárnyánál, melyek magassága 76 méter. Az épület szélessége 21,6, teljes hossza pedig 62 méter, míg alapterülete 1800 m². Közel 2600 embert képes befogadni. Ezen adatok alapján ez Budapest VII. kerületének legnagyobb temploma. Az épület arculatának kialakításakor Steindl Imre a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is.











A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók, Szent László, Szűz Mária és Szent István alakjában."








"Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, és a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti.












A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15,3 méter. 












A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték.











A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot."


forrás : https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Szent_Erzs%C3%A9bet-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Erzs%C3%A9betv%C3%A1ros)











































Képeim :