Füzér vára



Füzér vára nagy valószínűséggel, már a tatárjárás előtt 
állt, erről egy 1264-ben keltezett oklevél tanúskodik. Részletes történelméről a Füzéri vár oldalán olvashatnak. 
Mindenkori lakói csodaszép panorámát tudhattak magukénak, hegyek völgyek, rétek, ameddig a szem ellát a Zempléni-hegység minden szépsége eléjük tárult.  




Az autóval érkezők egészen a vár parkolójáig felhajthatnak, innen még kb. fél óra gyaloglással, a  meredek emelkedő megmászása után érünk fel a várba.



Készüljenek fel, megfelelően osszák be erejüket, ne legyen váratlan a fizikai erőpróba. 





Tehát kényelmes cipő, inni ennivaló, és irány a hegy. 




Felejthetetlen élmény, csodaszép panoráma várja a látogatókat.  Kihagyhatatlan!





 "A Várhegy és környező hegyláncok kárpáti jellegű élővilága igen változatos. A várhegy 1941 óta védett, rajta a hegység legszínpompásabb sziklagyepével egyedi természeti érték."

 Májusban apró lila és sárga nőszirmok borították a hegyoldalt.




"Apró nőszirom (Iris pumila L.) 
Napsütötte hegy- és domboldalaink egyik legszebb tavaszi dísze. Neve jól kifejezi, hogy vastag gyökértörzséből fejlődő szára alig van, az egész növényke nem magasabb 10 cm-nél. Kard alakú levelei is aprók, 4-20 mm szélesek, sűrűn párhuzamos erűek. A „szakállas nőszirmok” közé tartozik, mert külső lepelcimpáinak középere mentén elálló szőrök sorakoznak. 





Élőhelye nálunk a középhegységek meleg, száraz, sekély termőrétegű termőhelyein mészkő és szilikát sziklagyepekben szórványos előfordulású. Ezt bizonyítja boldogkőváraljai előfordulása, melyet 2012-ben sikerült felfedeznem (Boldogkőváralja: Tekerjes-völgy) ezen a helyen egy nyílt, fénynek teljesen kitett szilikát sziklagyepben található 100-120 példány. Simon Tibor 1960-ban a Füzéri-várhegyről is jelzi a fajt. " forrás:


Látható, hogy  szépen szaporodik :)




A vár felújításával kapcsolatosan megoszlanak a vélemények, vannak akiknek nem tetszik az új külső. Én minden megóvó, felújító építkezésnek örülök, hogy a megmaradt romok, épületek nem az enyészet rabjai lesznek, és így unokáink is látni fogják :) 













A kiállítások tartalmasak, érdekesek.


Kőtár 







Lovagterem



Különösen szép a kápolna









Lakószobák, helyiségek, a régmúlt emlékeit mutatják be 




Alsó vár



 Képeim : 

Szerencsi vár


A XVI. században Tokaj várkapitánya , Némethy Ferenc határozta el , hogy Tokaj megerősítése és a nagy fontosságú kereskedelmi utak ellenőrzése céljából Szerencsen erődítményt létesít.  



"A Némethy Ferenc által emeltetett részek egy vaskos falakból álló, háromemeletes kaputoronyból, és egy ahhoz derékszögben kapcsolódó lakóépületből álltak. A földszinten négy, emeleten három helyiség volt kialakítva. A kétszintes épület udvari, nyugati oldalán bábos-korlátos kőlépcső vitt az emeleti lakószobákba. Az udvar felé kőkeretes ablakok, külső oldalon lőrések törték át az öles vastagságú falakat. A fallal körbevett erődítménybe felvonóhídon lehetett bejutni. Természetes védelmét a környező mocsaras-lápos terület adta."


A vár történelméből:
Rákóczi Zsigmond, későbbi erdélyi fejedelem tulajdonába 1583.április 13-án került , a királytól zálogbirtokként kapta a szerencsi uradalmat. 


A Rákóczi vezette szabadságharc után a fejedelem birtokait az udvar elkobozta. A szerencsi vár lefoglalt részét - a belső vár északi és keleti szárnyait - az Illésházy család vette meg. Tőlük a Grassalkovich, Szirmay, majd Almássy családok kezére jutott. Később Szirmay Tamás megszerezte az egész várat. 



Az épületet a Szirmay család 1945-ig lakta, az 1920-as még az épületet „főúri pompával berendezett” várkastélynak írták le. A második világháború alatt és után a teljes belső berendezés azonban eltűnt vagy elpusztult. 



 A vár épületében  a Szerencsi Állami Gazdaság irodái kaptak helyet, illetve magánlakásokat alakítottak ki benne. Az 1960-as évek közepére a szerencsi vár állapota már  erősen leromlott. Az elhúzódó  felújítások után 1991. október 23-án adták át a várat a  mai rendeltetésének. 



Ma az épületben a Zempléni Múzeum, a Szerencsi Művelődési Központ és a Huszárvár szálló kapott helyet. A várat nagyon szép park veszi körül, ha arra járnak érdemes megállni  egy sétára!






A parkban



Forrás:

Képeim:

Monok

"Monok a történelmi Zemplén megyében, a Szerencsi-dombság területén, Szerencstől tizenkét kilométerre fekszik. A dombvidék a vulkanikus eredetű Tokaji-hegység egyik kistája. A Tokaji-hegység az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli része, a Kárpátok belső vulkanikus vonulatához tartozik."


"A települést a 37-es számú főút segítségével lehet megközelíteni Miskolc felől. A főútról Bekecs községnél kell letérni, ahonnan már csak 8 km-t kell megtenni, hogy dél felől Monokra érjünk."


A főúton találjuk Kossuth Lajos szülőházát, a múzeumként működik , innen a múzeum háziasszonya átkísért minket az Andrássy-kastélyba. A parkban Kossuth Lajos szobrát láthatjuk , a szobor közadakozásból 1960-ban készült Kisfaludy Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. 



Egy nagy séta során   több  látnivaló is akadt.
A főúton lévő kis házi a tervek szerint a község tájháza lesz, remélem lesz alkalmam felújítva is látni .




Sétánkat a  katolikus templom  irányába folytattuk. Szépen felújított út vezet felfelé. A Sarlós Boldogasszony római katolikus templom. 1814-ben épült, klasszicizáló, késői barokk stílusban. A főoltár mellett helyezték el Szent Orbán vértanú ereklyéjét, amelyet a nagykastély kápolnájából hoztak át. Az ereklyét 1773-ban XIV. Kelemen pápa (1769–74) ajándékozta családnak. 
Monok híres búcsújáró hely. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén sokan zarándokolnak ide. A templomhoz tartozó Kálvária-hegyen minden év szeptember harmadik vasárnapján tartják a búcsút."


A hangulatos utcában egy várfal szerű kerítés mentén haladunk tovább. 


Több lakóházon ilyen kis fülkét láthatunk, kis Mária szobrocskákkal.



A hatalmas kapuk mögött a 
Monaky-kastély rejtőzik. 


"A Monaky család kastélya régebbi múltra tekint vissza:  a falu központjában lévő domb tetején 1570–1580 körül épült. A reneszánsz stílusú kastély építése a tehetős középbirtokos, Monaky János nevéhez köthető.
A kiskastély bástyás erődfallal körülvett, egyemeletes, szabálytalan alaprajzú 22x16 méteres épület."
Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható.





Nagyon szép táj ,  kedves emberek , ha arra járnak, álljanak meg néhány órára!


Térkép

Monok, Andrássy -Kastély


"1750 körül épült a nagy- vagy Andrássy-kastély. "



"Az egyemeletes, Andrássy György által építtetett barokk palotát a XIX. században klasszicista stílusban átalakították. A főhomlokzat szimmetrikus elrendezésű, két-két sorban hét-hét ablak néz a kertre. A hátsó homlokzat 2+5+1+5+2 tengelyes ablakosztású. A homlokzatokat osztópárkány tagolja. A kastély földszinti szobái, termei fiókos donga és csehsüvegboltozatúak, az emeleten sík födémes a mennyezet."


"A főépülethez hátrafelé szárnyépület csatlakozik. A kapubejárattal szembeni nagy földszinti terem az ellenkező oldalon a belső udvar felé nyílik. A kastély körül parkot alakítottak ki."



A lépcsőház




"A XVIII–XIX. században az épület földszintjét a személyzet és kevésbé fontos helyiségek foglalták el. A reprezentatív termeket az emeleten alakították ki. Innen nyílt a díszterem, a lakosztályok, a könyvtár és a kápolna karzata. Az épületben az egyes helyiségeket részint az udvari oldalon végigfutó folyosóról közelítették meg, részint a díszteremből két irányba, egymásba nyithatóan folytatódott a teremsor."



Az épület legszebb része a díszterem, évekig az iskola torna terme volt.


"Az ovális alakú díszterem rokokó falfestése a XVIII. századi magyarországi képzőművészet egyik jeles alkotása. Mennyezetét és oldalfalait rácsok, kartusok és ballusztrád korlátos festett erkély díszítik. A mennyezetre festett korlát mögül egy rokokó dáma és púderes parókájú gavallérja tekint le ránk. Más részén pipázó, poharazgató, zenélő, magyar dolmányos alakokat fedezhetünk fel. A terem négy sarkán a művész a négy világtájat ábrázolja allegorikus formában. Ezek igen lepusztult állapotban maradtak meg. A világtájak közül Európa fiatal nő alakjában mutatkozik, formái még felfedezhetők. A másik két világrészből csak egy teve, illetve egy ló figurája ismerhető fel. A mennyezet közepén festett laternanyílásból géniuszok tekintenek le, az ablaknál csillagokkal a feje fölött Szűz Mária tűnik fel. A világi alakok talán az Andrássy család tagjait rejtik. A díszterem alkotója valószínűleg azonos az edelényi kastély és a tőketerebesi pálos templom mennyezetének festőjével."


"A kastélyt a XIX. századig a tulajdonosok lakták, Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után az épület magára maradt, és lassan pusztulásnak indult. A már rossz állapotú épület 1936-ban a monoki római katolikus egyház tulajdonába került, iskolát alakítottak ki benne. A kastély oldalszárnyában ma is a Kossuth Lajos Általános Iskola működik." 



"Az oldalszárny földszinti kápolnáját Andrássy István építtette 1770–71-ben. Ekkor készült a kápolna kupolaterét kitöltő mennyezeti freskó is."



A kápolna, a kastély  romjaiban is csodaszép, kár , hogy ezeket a kincseket hagyják így lepusztulni.




A kastély idegenvezetéssel látogatható, a Kossuth Lajos  múzeumban kell jelentkezni.


Szöveg forrás:

Képeim: