Jászberény , Nagyboldogasszony Főtemplom


A jászberényi főplébánia őstemploma 1332-ben már állott, eredetileg gótikus stílusban épült. 1596-1618 között a várost a lakosok teljesen elhagyták, ebben az időben a templom nagymértékű pusztulást szenvedett. A törökök kiűzése után, 1691-től megkezdődtek a felújítások. Az évszázadok alatt, többszöri átépítések után nyerte el a mai barokk, és klasszicista arculatát.




"Az új tornyot 1759-61 között Mayerhoffer János tervei szerint építtették meg. A kőfaragó munkákat Conti Lipót pesti kőfaragó végezte.



A toronysisakot 1802-ben Kardetter Tamás pesti ácsmester tervezte és építette. Ekkor helyezték a torony csúcsára a Szent Koronát, jelezve ezzel a jászok hűségét a mindenkori királyhoz. 1772-ben a templomhajó földrengés áldozatává vált, a lebontása elkerülhetetlen volt. Az új klasszicista templomhajót Jung József tervei szerint építették, Gróf Esterházy Károly egri püspök 1782. július 28-án szentelte fel.


A templombelső berendezései is a földrengés után készültek, illetve kerültek megvásárlásra. A retablókat, a tabernákulumot Pollach Mihály tervei szerint késztették.



1868-ban iszonyú földrengés sorozat pusztította a templomot, ezért 1887-től egy nagyobb felújításra került sor. A külső és belső munkálatokra elsősorban a helyi iparosok kaptak megbízást.


A főoltárképet 1884-ban Soldatits Ferenc festette Rómában, a Mária Mennybemenetelét ábrázolja. A mellékoltár-képeket Johann Zirkler egri festő készítette 1783-ban.



A templomot Jurena Antal budapesti templom és műfestő valamint Szirmai Antal festőművész festette (szekko technikával) 1909-ben. A szentély festménye a Mennyországot ábrázolja. A hajó boltozatain Krisztus feltámadását – kiegészítve Szent Ágoston és Szent Gergely arcképeivel – majd a megdicsőültek táborát, amint a jászberényiek a templomukat az ég lakói oltalmába ajánlják. A festmény szögletében a négy evangélista képe látható. A hajó harmadik boltívének festménye Jézus születését ábrázolja. A kép mellett Szent Ambrus és Szent Jeromos arcképe látható.


Méretében, hangzásvilágában méltó a templomhoz orgonája is. A világhírű pécsi Angster cég által épített hangszer 43 változatával, 2 800 sípjával, hangszínével nemcsak a város, az ország egyik jelentős értéke is. Az orgona romantikus hangzásképét nem alakították a későbbi korok ízléséhez, eredeti állapotában csodálhatjuk méltóságteljes, férfiasan lágy zengését.

A toronyban összesen 4 harang lakik, a legnagyobbat, a több mint 22 mázsás Szent Orbán nevére szentelt harangot 1836-ban újraöntötték." A templom történetéről a http://www.jbnagytemplom.hu/tortenete.htm -weboldalról idéztem. Képeim 2016 januárban készültek.





Máriabesnyő, A magyar Loreto

Gödöllőn, Aszód felé haladva, a hármas úton balra találják a híres búcsújáró kegyhelyet, a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikát.


"A történelmi okmányok szerint IV. Béla király 1249-ben a hatvani Premontrei Rendnek adományozta Besnyő népes községet. Ez a török időkben teljesen elpusztult, a vidék lakatlanná, a temploma is rommá vált."




Az 1750-es években a vidék grófja, gróf Grassalkovich Antal volt, az ország leggazdagabb urainak egyike. Egészen Bajáig az övé volt az ország középső része. Istenfélő katolikus ember volt, külön pápai engedéllyel az utazásain egy hordozható oltárnál vehetett részt szentmisén."



"A gróf háromszor nősült, első felesége Láng Erzsébet ö. Bajthay Istvánné, hétévi házasság után 1729-ben meghalt. Újra megnősült, a felesége Klobusitzky Krisztina, négy leány és 1 fiú-gyermekkel, a későbbi II. Antallal örvendeztette meg (Ignác, a másik fiú, csecsemőként meghalt.) 7 évi házasság után (1731-38) ez a felesége is meghalt. - A harmadik felsége Klobusitzky Terézia szintén 7 évi házasság után halálosan megbetegedett. Ekkor fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul a felesége, akkor egy templomot épít a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Az asszony meggyógyult, de ő nem építette meg a templomot."


"Kérdezték a grófot, hogy miért nem teljesíti a fogadalmát? - Ő azt válaszolta: "Nem tudom, Isten hová akarja ezt a templomot!"



"Egy alkalommal 1758-ban a hatvani birtokuk felől jöttek a négylovas hintójukkal, amikor a lovak megbokrosodtak és elragadták a kocsit. Az utasok életveszélybe kerültek; az országút akkor is ugyanott vezetett, ahol a mostani 3-as út, csak a besnyői kanyar sokkal élesebb volt. Az életveszélyben Istenhez fohászkodtak, és ekkor, váratlanul a lovak megálltak. Boldogan szálltak ki a hintóból, és akkor megpillantották jobb kéz felől egy fákkal benőtt templomromot. Itt lesz az új templom, határozta el magát a gróf."



"Olaszországban, Rómától kb. 200 km-re, az Adriai tenger közelében van Loreto, ahol Szűzmária Názáreti háza van egy bazilikában. A Szentföldön, Názáretben a zarándokok nagy tiszteletben részesítették Szűz Mária házát, de az iszlám hódítások következtében félő volt, hogy az a mohamedánok kezére kerül. Ekkor, 

1294-ben egy nagyon gazdag Angyal nevű család elhatározta, hogy szétszedeti és biztonságos helyen ismét felépítteti ezt a házat, így hajón került el a Szentföldről. Később ezt a nép úgy emlegette, hogy angyalok hozták az üdvözítő házát Loreto-ba.

A szent család egykori otthona csodálatos módon 1295. december 10-re átkerült az olaszországi Loretóba. Azóta ott áll az egyik legjelentősebb zarándokhelye Európának."



" A Szent Ház pontos mását többfelé felépítették a világon. 1759 tavaszán a gödöllői gróf szándéka szerint Besnyőpusztán is hozzákezdtek a munkálatokhoz. A romok eltakarítását egy Fidler János nevű kőműves vezette. Neki egy napszámosa, bizonyos Tóth Márton, április 19-én virradóra egy álmot látott-melyet aznap el is mondott Fidler Jánosnak- az álomban valaki szólt hozzá: ”Ha a templom romjai közt ott, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, valami szép tárgyat találsz!” 



"Az álomban megjelölt helyen ásni kezdtek, és valóban, egy 11 cm magas, XI-XII századból való csontszobrot találtak, amely Máriát ábrázolja, amint a szívét nyújtja bal kezével gyermekének. Szíve teljes odaadásával szolgálta Mária Istent egész életében- ezt juttatja kifejezésre a szobor. Mindkettőjük fejét korona, a Szűz anya derekát pedig díszes öv ékesíti.

A szobor megtalálásának hitelességét többször is eskü alatt igazolták, amit Migazzi Kristóf, váci püspök, bécsi bíboros érsek Grassalkovich Antal által készíttetett ezüst szekrényke hátuljára rá is vésett. Közben a Loretoi kápolna megépült és a gróf, a hatvani kapucinus barátokkal hozatott Loretoból az ottani kegyszoborról egy cédrusfából készült másolatot. Ezt a szobrot a barátok gyalogosan hozták el Olaszországból. Erre a szoborra is készíttetett Grassalkovich gróf két aranyozott ezüst koronát Rubinokkal díszítve és értékes ruhába öltöztetve a Szent Szüzet és a karján ülő kis Jézust. 1761. Augusztus 15. én szentelték fel a magyar Loretoi Kápolnát. Ez a kegyszobor a főoltár mögött most is látható. A talált kis szobrocskát a gödöllői kastély magánkápolnájában őrizték, és csak Mária ünnepeken hozták ki Besnyőre, hogy az ide zarándokló hívek is kifejezhessék előtte tiszteletüket. Az egyre nagyobb számban ide zarándokló hívek is imameghallgatások és csodás gyógyulások híre hamar elterjedt, ez a grófot arra az elhatározásra ösztönözte, hogy kétszintes templomot építtet a kápolnához és Migazzi bíborossal való egyeztetés után a kapucinus szerzeteseknek kolostort. A felső- és az alsótemplom olajfestményeit Baumgartner Norbert bécsi szerzetes festette meg. A felsőtemplom ablaküvegeit, és az altemplom freskóit Márton Lajos tervezte."




"A kapucinusok letelepedése 1763. december 7-én történt. 1771. Március 17.-én Slabeck Károly, váci püspök szentelte föl a kétszintes Kegytemplomot, és a tizennyolc szerzetes beköltözésére alkalmas kolostort. Máriabesnyő a környék leglátogatottabb temploma lett. Az állandó gyónási lehetőség a szentmisék, és nem utolsó sorban a csodálatos módon megtalált Szűz Anya szobra egyre több embert vonzott a kegyhelyre."



" Ma is közkedvelt zarándoktemplommal, bel- és külföldről egyaránt sokan érkeznek kérni a Szent szűz közbenjárását.





"A grófi család temetkezési helyéül a Kegyhelyet választotta. Itt épült fel az alapítók márvány szarkofágja a kriptában, amely Johann Georg Dorfmeister szobrász fő műve. 1998. Június 13-ra készült el a kripta teljes felújítása, és ekkor történt a család újratemetése."



"Az 1943-ban faragott és báró Apor Vilmos szentéletű vértanú püspök által felszentelt Székelykapun jutnak a szent helyre."



"A parkban a szabadtéri keresztút kőszobrai állnak kezdődve a tíz méteres kapucinus nagykereszttel."





"A kereszt előtt épült fel 2000 nyarán egy gyönyörű Máriakút amelyen a négy evangélista jelképei láthatók."





" Itt áll az abortuszáldozatainak emlékműve a prágai kis Jézus szobrával, amelyet 1996. június 16-án szenteltek fel. Azt udvaron a szabadtéri oltár mögött áll Szent Konrád bronzszobra szökőkúttal."




"A templom melletti gyalogút vezet a kapucinustemetőhöz, ahol gróf széki Teleki Pál, tragikus sorsú miniszterelnökünk nyugszik."





További képeim :


https://goo.gl/photos/q73nkg3Pk1Doruh59

Szöveg forrásai :
http://mariabesnyo.vaciegyhazmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=66:A%20kegyhely%20t%C3%B6rt%C3%A9nete&catid=38:Hist%C3%B3ria&Itemid=110
http://www.bucsujaras.hu/mariabesnyo/tortenet.htm

Mátrában

A Mátrába mentünk, hogy meglessük a mókusokat, kismadarakat.  A hideg téli napon, csak egy mókust sikerült előcsalogatnunk. Nehezen, de egyre közelebb merészkedett, kíváncsian szemlélt, begyűjtötte a kapott diót, szorgosan elrejtette és tovább illegette magát.






Lassanként a kismadarak is megbarátkoztak jelenlétünkkel,  egyre bátrabban röpködtek az etető felé.


 mohó is akadt köztük 😊


A kis fakusz nagyon apró teremtmény , alaposan átvizsgálja a fenyőtörzs minden zegét-zugát.


  Sástónál, télen is érdemes megállni egy rövid sétára. A tó szépséges,  jégbe zárt világát csodálhatjuk.









Képeim:

Vál


"Vál Fejér megye északkeleti részén, a Váli-völgy közepén található település.
Története a csiszolt kőkorszakig nyúlik vissza. A megye területe a hagyományok szerint az Árpád családbeliek birtoka volt a honfoglalás után.Talán Árpád unokájáról kapta a nevét a település, de ez nem bizonyított. Vál 1728-tól 1773-ig a komáromi jezsuita rendház birtokába került. 1773-ban, a jezsuita rendház feloszlatása után Mária Terézia Ürményi Józsefnek ajándékozta. Ürményi József Vált rövid idő alatt felvirágoztatta. Barokk stílusú kastélyt, templomot épített a településen." Sajnos a kastély ma elhagyatottan áll, lassan a természet veszi birtokába, a vandáloktól nem kímélt épületet. Kicsit félve bemerészkedtem a romos épületbe, a látvány elszomorító, mert az elhagyott termekben csak a pusztítás nyomait találtam. Nagyon kár érte, de egyszer talán majd újra régi pompában tündököl.



A város központjából, elsétálunk a katolikus templom felé. Átkelünk a Váli-víz felett átívelő kőhídon. Gondolnák, hogy eme kis patak medre néhány kicsinek bizonyult és sok lakást elöntött és veszélyeztetett az áradás.

Úgy hallottam, hogy a hidat, Kokas Ignác váli festő is megfestette.



A völgy


A katolikus templom felé haladva csodaszép színpompával búcsúik a nap.


"Római katolikus temploma 1819–1824 között klasszicista stílusban, torony nélkül épült. Építtetője a település földesura, Ürményi József volt. Az ország kilencedik legnagyobb templomának tartják, alapterülete 1170 négyzetméter. Szentélye kettős korinthoszi pillérű és oromzatú."


"A katolikus templom mellett található a középkori gótikus templomtorony. Korát a kutatási eredmények a XV. századra teszik. Már a századelőn jelentős műemlékként tartották számon. Eredetileg a régi templom tornya volt, az új templomot Ürményi gróf ettől kicsit távolabbra helyezte el."


"Alaprajza négyzet alakú (6,9 x 6,9 m), belvilága 4,6 m x 4,1 m. Falszövete kváderekkel kevert törtköves vegyes-falazat. A vakolat viszonylagos épségben maradt meg, ahol hiányos, ott jól megfigyelhető a hozzá kapcsolódó templomhajó helye. Homlokzatain csúcsíves, ovális ablakok láthatók, legfelül a toronyórával."


A templom mögötti ösvényen eljutunk  a katolikus temetőbe, az  oszlopokon  a keresztút jeleneteit láthatjuk. A jeleneteket a helyi iskola egykori tanára festette.






"Az Ürményi család mauzóleuma 1834-ben épült. Kör alaprajzú, lapos kupolájú, felül világító ablakkal ellátott épület, melyhez lépcső vezet fel. A főpárkány alatt empire stílusú kő virágfüzérek húzódnak."


Forrás:

Képeim: