Monok, Andrássy -Kastély


"1750 körül épült a nagy- vagy Andrássy-kastély. "



"Az egyemeletes, Andrássy György által építtetett barokk palotát a XIX. században klasszicista stílusban átalakították. A főhomlokzat szimmetrikus elrendezésű, két-két sorban hét-hét ablak néz a kertre. A hátsó homlokzat 2+5+1+5+2 tengelyes ablakosztású. A homlokzatokat osztópárkány tagolja. A kastély földszinti szobái, termei fiókos donga és csehsüvegboltozatúak, az emeleten sík födémes a mennyezet."


"A főépülethez hátrafelé szárnyépület csatlakozik. A kapubejárattal szembeni nagy földszinti terem az ellenkező oldalon a belső udvar felé nyílik. A kastély körül parkot alakítottak ki."



A lépcsőház




"A XVIII–XIX. században az épület földszintjét a személyzet és kevésbé fontos helyiségek foglalták el. A reprezentatív termeket az emeleten alakították ki. Innen nyílt a díszterem, a lakosztályok, a könyvtár és a kápolna karzata. Az épületben az egyes helyiségeket részint az udvari oldalon végigfutó folyosóról közelítették meg, részint a díszteremből két irányba, egymásba nyithatóan folytatódott a teremsor."



Az épület legszebb része a díszterem, évekig az iskola torna terme volt.


"Az ovális alakú díszterem rokokó falfestése a XVIII. századi magyarországi képzőművészet egyik jeles alkotása. Mennyezetét és oldalfalait rácsok, kartusok és ballusztrád korlátos festett erkély díszítik. A mennyezetre festett korlát mögül egy rokokó dáma és púderes parókájú gavallérja tekint le ránk. Más részén pipázó, poharazgató, zenélő, magyar dolmányos alakokat fedezhetünk fel. A terem négy sarkán a művész a négy világtájat ábrázolja allegorikus formában. Ezek igen lepusztult állapotban maradtak meg. A világtájak közül Európa fiatal nő alakjában mutatkozik, formái még felfedezhetők. A másik két világrészből csak egy teve, illetve egy ló figurája ismerhető fel. A mennyezet közepén festett laternanyílásból géniuszok tekintenek le, az ablaknál csillagokkal a feje fölött Szűz Mária tűnik fel. A világi alakok talán az Andrássy család tagjait rejtik. A díszterem alkotója valószínűleg azonos az edelényi kastély és a tőketerebesi pálos templom mennyezetének festőjével."


"A kastélyt a XIX. századig a tulajdonosok lakták, Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után az épület magára maradt, és lassan pusztulásnak indult. A már rossz állapotú épület 1936-ban a monoki római katolikus egyház tulajdonába került, iskolát alakítottak ki benne. A kastély oldalszárnyában ma is a Kossuth Lajos Általános Iskola működik." 



"Az oldalszárny földszinti kápolnáját Andrássy István építtette 1770–71-ben. Ekkor készült a kápolna kupolaterét kitöltő mennyezeti freskó is."



A kápolna, a kastély  romjaiban is csodaszép, kár , hogy ezeket a kincseket hagyják így lepusztulni.




A kastély idegenvezetéssel látogatható, a Kossuth Lajos  múzeumban kell jelentkezni.


Szöveg forrás:

Képeim:






Monok, Kossuth emlékház

"Monok a történelmi Zemplén megyében, a Szerencsi-dombság területén, Szerencstől tizenkét kilométerre fekszik. A dombvidék a vulkanikus eredetű Tokaji-hegység egyik kistája. A Tokaji-hegység az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli része, a Kárpátok belső vulkanikus vonulatához tartozik."


"Monok települést a 37-es számú főút segítségével lehet megközelíteni Miskolc felől. A főútról Bekecs községnél kell letérni, ahonnan már csak 8 km-t kell megtenni, hogy dél felől Monokra érjünk."



A településen sok szép látnivaló fogad , a főúton találjuk Kossuth Lajos szülőházát , talán a legismertebb nevezetessége a községnek. A múzeumban sajnos nem lehetett fotózni. A Kossuth Lajos életét és munkásságát bemutató kiállítás látogatása , sok  új és régi ismeretet elevenít fel.



"Az épületet Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én."



 "A ház ma látható formáját az 1994-ben befejeződött felújítási munkálatok során nyerte el. A megújult épület az eredeti elemeket is megőrizte. Hajdani zsindelytetőzetét ugyan felváltotta a cserép, de a boltíves, párkánydíszes hat szoba nyolcvan centiméter vastag falaiban az ajtó- és a szalagdíszes vasrácsozatú ablaknyílások ma is a régiek. Eredeti formájában hagyták meg az épület belső kiképzését, sőt az eredeti falfelület egy festett részlete is a régi. A házat szobánként kandallóval fűtötték, a füstjáratok a tetőzet közepén magasodó talpas kéménybe torkolltak. A tisztilak délkeleti részében egy utcai és egy udvari helyiség volt a kancellária, a másik két utcai és két udvari szoba pedig a szolgálati lakás. A Kossuth család 1799 őszétől 1803 tavaszáig lakott benne."



"Amikor 1870-ben megszűnt az uradalmi ügyészség, helyébe az uradalmi erdőgondnokság költözött. Akkor a ház négy szobájába díszes cserépkályhákat állítottak. A régi tüzelőberendezések közül az utcai középső szobában egy kandallót meghagytak, mert ahogy mondták: „ennek a kandallónak a tüzénél a kis pólyás Kossuth életének első telén melegedett”. A kandalló ma is megvan. Az uradalmi erdőgondnokság 1945-ig használta az épületet, azután az állami erdőgazdaság költözött a házba. 1949-ben négy helyiségben Kossuth Emlékmúzeumot rendeztek be, ma az egész épületben a múzeum működik."


Nyitva tartás:
Január - Február: Bejelentkezés alapján
Március - Május: kedd-vasárnap, 9:00-17:00 óráig
Június - Augusztus: kedd - vasárnap 10:00 - 18:00 óráig
Szeptember - Október: kedd-vasárnap, 9:00-17:00 óráig
November - December: Bejelentkezés alapján
kedd-vasárnap, március 1-től október 31-ig, 9-17 óráig
Szünnap: hétfő
Információ: 47/356-039, 06-30/626-19-77

Képeim: 

Szöveg forrás: 
http://www.monok.hu/index.php/latnivalok/33-kossuth-lajos-szulohaza-ma-emlekmuzeum