Pécel határában



"Pécel a fővárostól keletre a Gödöllői-dombság nyugati peremvidéke és a Pesti-síkság találkozásának határfelületén fekszik, 43,62 km2 területet foglal el. Domborzati adottságait tekintve halomvidéki jellegű. A település belterületét nyugati – keleti irányban a Rákos-patak medre, északi – déli irányban a Csunya-árok és a Lélek-patak szeli át. Közigazgatási területe táji - természeti értékekben gazdag."


pécel-7739


"A Gödöllői-dombvidék országos jelentőségű védett természeti területhez tartozik. Ezen belül déli részei a Monor - Ceglédberceli-dombsághoz, délkeleti része a Felső- és Alsó-Tápió, valamint a Rákos-völgye közötti dombvidékhez kapcsolódik.



pécel-7764




 Ez utóbbihoz csatlakozik a Pécel - Gyömrő közötti töréstől nyugatra elhelyezkedő Erdő-hegy Rákoscsaba feletti röge. A Rákostól északra fekvő terület pedig a Fót - Mogyoród közötti dombvidék része. Pécel magasabb dombjai: a Baj "hegy" 301 méter, Erdő "hegy" 244 méter."



pécel-7743



"A mai felszíni formák kialakulásának kezdete a harmadidőszak oligocén korszakára tehető. Elképzelhető, hogy e területekre is kiterjedt a felső-pannóniai beltó, amelynek üledékei az oligocén-miocén kőzetű felszínre rakódtak le. A beltó visszahúzódása után, elsősorban az Ős-Dunából származó folyami homok rakódott a süllyedő szárazulatra (ez a folyamat mutatható ki a déli részen futó Monor - Ceglédberceli - dombságon), ezt lösz borítja a dombokon, a patakvölgyekben pedig a negyedidőszak holocén kori üledéke települt."



pécel-7746


Református templom, háttérben a löszfal,  egykori téglagyár területe


pécel-7726


"Pécel területe, miként azt a határában talált régészeti leletek is igazolják, már jóval az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. A község belterületén többek között kő- és rézkori csontvázas sír, a Várhegyen bronzkori urnatemetőt találtak, a Tó-malom melléke és a Lebuki-dűlő feltehetően szarmata sírok emlékét őrzi. Régészeti lelőhelyei közül kiemelkedő jelentőségű az a Kárpát-medencét egészében kitöltő későrézkori kultúra, amelyet a magyar régészet itt figyelt meg és különített el legelőször, és ezért a péceli kultúra =i.e. 2000 - 199) nevet kapta." forrás: http://pecel.hu

Pécel legmagasabb pontjáról csodás panoráma tárul elénk:


naplemente-7390



A viharfelhők mögül kibúvó nap fénye, távolban a Budai-hegyekben már ömlik az eső.


vihar-1506



Pipacsvirágzás idején


0601-2991-2



Madárvilága igen gazdag, a löszfalak,  mélyedések, löszös domboldalak kiváló fészkelőhelyek a gyurgyalagok számára. Több gyurgyalag család érkezik vissza tavasszal  dombok közé.


madar-3241-2



madar-3228


Napfürdőzők

madar-3224