Sukoró, Ingó kövek

Sukorón, a  község határában különleges kőhalmazokat találunk.






Gyapjaszsák (ingókő) Meleg-hegy

"Ingókő: sajátos kőzetpusztulási forma. Alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején. Leggyakoribb a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak.(forrás: Gönczy Sándor - Szalai Katalin: Geomorfológiai fogalomgyűjtemény) Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás hatásának következtében a felszínre kerültek. Ilyen ismert sukorói ingókő a Gyapjaszsák."
 forrás :http://www.sukoro.hu/latnivalok-termeszeti-ertekek



"A 300 millió éves, erősen lepusztult Velencei-hegység hazánk egyetlen gránit alapkőzetű hegysége, így az ország földtani értelemben legöregebb tájegysége: pirosas gránitkőzete a földtörténeti ókorban alakult ki. Később ezt az akkorra már lepusztult, mészkő és agyagpala által fedett rögrendszert andezitvulkánok törték át, s kitöltötték a repedéseket. A felaprózott gránit a földfelszín alatt tovább pusztult, mállott, s az óriási gránitrögök lekerekített, zsákformájú tömbökké formálódtak. Később a mállás termékeit, a puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők, az esővíz és a szél koptatták le a gránitalakzatokról. "





"Így kerültek napvilágra az izgalmas formavilágú, hatalmas, egymásra támaszkodó gránittuskók, melyek úgy hevernek szanaszét, mintha egy óriás szórta volna el markából a kavicsokat. Egyes darabok csak az élükkel támaszkodnak az alattuk lévő sziklákon, amelyeken el is mozdulhatnak anélkül, hogy eldőlnének, ezért nevezik őket ingóköveknek. Ilyen formációk csak egy bizonyos fajta, durvaszemű, minden irányban egyformán hasadó, tömbökben elmálló gránitból keletkeznek, és Magyarországon csak a Velencei-hegységben találhatók." forrás :http://www.vjm.hu/itthon/a-magyar-stonehenge-rejtelyei-a-pakozdi-ingokovek-nyomaban/7175/?lstparts=1







Sukoró, Néprajzi Ház




Sukoró népi építészeti emlékekben gazdag község, a Velencei-tó északi partján fekszik. A településre jellemző fehérre meszelt, sárfalú nádtetős házak száma, mára már sajnos megfogyatkozott. 

A legtöbb régi házat Szil­vás-­soron láthatjuk, amely az 1848-as pá­koz­di csa­tát elő­ké­szí­tő ha­di­ta­nács szín­he­lyé­ül szol­gá­ló su­ko­rói re­for­má­tus temp­lom­tól in­dul a bor­jú­völ­gyi pin­ce­so­ron ke­resz­tül a Me­leg-­hegy fe­lé. 






Itt találjuk Fej­ér me­gye el­ső sza­bad­té­ri nép­raj­zi mú­ze­u­mát, a Nép­raj­zi Há­zat, amelyet 1967-ben nyitott meg And­rás­falvy Ber­ta­lan 
nép­rajz­ku­ta­tó. 




 "A Szil­vás-­sor há­za­i­ban haj­dan zsel­lé­rek lak­tak, a Nép­raj­zi Ház (Szil­vás-­sor 7.) is jel­leg­ze­tes zsel­lér­ház. Egy­ko­ri tu­laj­do­no­sai leg­fel­jebb egy hold szán­tó­föld­del és kis da­rab sző­lő­vel ren­del­kez­tek. 





Nap­szá­mos­mun­ká­ból él­tek, nyá­ron arat­ni, csé­pel­ni jár­tak a Me­ző­föld ura­dal­mi pusz­tá­i­ra."



"A sár­fa­lú, nád­te­tős ház ko­rá­ról az el­ső szo­ba ge­ren­dá­já­ba vé­sett 1863-as év­szám ta­nús­ko­dik. 


Az ud­var­ról egy kes­keny gá­do­ron ke­resz­tül lép­he­tünk be a nyi­tott ké­mé­nyes kony­há­ba, in­nen az el­ső- és a hát­só szo­bá­ba. Ezek­ben a he­lyi­sé­gek­ben a ház ere­de­ti, az utol­só tu­laj­do­nos­tól ránk ma­radt be­ren­de­zé­sét, bú­to­ra­it, tűz­he­lye­it lát­hat­juk. E tár­gye­gyüt­test egé­szí­tet­te ki Su­ko­rón gyűj­tött tár­gyak­kal Pe­so­vár Fe­renc nép­rajz­ku­ta­tó, a Nép­raj­zi Ház meg­te­rem­tő­je, be­ren­de­ző­je.






 Taplóból készült sótartó 


"A kony­ha belső fe­lé­re a bol­to­za­tos nyi­tott ké­mény bo­rul, a ház 
va­lam­eny­nyi tü­ze­lő­be­ren­de­zé­se eh­hez kap­cso­ló­dik. Alat­ta jobb ol­da­lon a réz­üst­ben va­ló fő­zés­re szol­gá­ló kat­lan és a hát­só szo­ba ke­men­cé­jé­nek fű­tő­nyí­lá­sa lát­ha­tó. 



A tűz­he­lyen ta­lál­juk a ré­gi sü­tés-­fő­zés fon­tos esz­kö­ze­it a vas­há­rom­lá­bat, a há­rom­lá­bú cse­rép­lá­bast, a ha­tal­mas két­fü­lű, kí­vül má­zat­lan cse­rép­fa­ze­ka­kat, az ugyan­csak cse­rép­ből ké­szült ka­csa­sü­tőt. A kony­ha hát­só fa­lát szí­nes, ke­mény­cse­rép tá­nyé­rok dí­szí­tik. 






Alat­tuk a vi­zes­pad és a fá­ból ké­szült ha­tal­mas krump­li­nyo­mó áll. 



A kony­ha bel­ső fe­lét a pit­var­tól el­vá­lasz­tó fal­ra, a nyi­tott ké­mény bol­to­za­tát tar­tó ge­ren­dá­ra erő­sí­tet­ték a fa­ze­kas­pol­cot. 


Raj­ta ki­sebb-­na­gyobb, be­lül sár­ga­má­zas, kí­vül má­zat­lan vagy sár­ga, bar­na, zöld csí­kos tűz­ál­ló fa­ze­kak, be­lül sár­ga-, kí­vül zöld má­zas te­jes­kö­csö­gök so­ra­koz­nak. A tűz­he­lyen és a fa­ze­kas­pol­con lát­ha­tó edé­nyek a Du­nán­túl hí­res fa­ze­kas­köz­pont­já­ban, a kö­ze­li Csák­vá­ron ké­szül­tek."



"Az el­ső szo­bá­ban a fes­tett sa­rok­pad előtt, a szőt­tes ka­rá­cso­nyi ab­rosz­szal le­ta­kart fi­ó­kos asz­tal áll. 



Fe­let­te a fa­lon szent­ké­pek lóg­nak. Az ab­lak­tól jobb­ra a vi­rá­gos­ra fes­tett ru­hás­szek­rény he­lyez­ke­dik el, aj­tó­in a Sza­bó Er­zsé­bet AN­NO 1860 
fel­irat­tal. 




A szek­rény te­te­jé­re szí­nes üveg­po­ha­ra­kat, por­ce­lán­bög­ré­ket ál­lí­tot­tak. A szo­ba jobb ol­da­lán a fal mel­lett hú­zó­dó két ma­gas­ra ve­tett ágy előtt so­ra­koz­nak a ku­ko­ri­ca­csu­hé­val be­font szé­kek és egy tal­pas böl­cső. 




Az el­ső szo­ba jobb sar­ká­ba a vá­lyog­ból ra­kott tűz­hely épült. A bal sa­rok­ban a ko­ráb­ban ru­ha tá­ro­lá­sá­ra szol­gá­ló vé­sett és fes­tett dí­szű lá­da és a szin­tén ku­ko­ri­ca­csu­hé­val be­font ülő­la­pú ka­ros­szék ka­pott he­lyet.





 A hát­só szo­ba sar­ká­ban emel­ke­dik a kony­há­ból fűt­he­tő, vá­lyog­ból ra­kott, ha­sáb ala­kú ke­men­ce, a hoz­zá­épí­tett, fő­zés­re szol­gá­ló ta­ka­rék­tűz­hely­lyel. Az aj­tó mel­lett jobb­ra az ap­róbb tár­gyak el­he­lye­zé­sé­re szol­gá­ló, fal­ba mé­lyí­tett vak­lik ér­de­mel fi­gyel­met.
 A hát­só szo­ba egy­sze­rű be­ren­de­zé­se azt a vi­lá­got tük­rö­zi, amely­ben a ház utol­só tu­laj­do­no­sa, ké­sőb­bi gond­no­ka, Özv Kovács Józsefné Fesz Mária az 1960-as, 1970-es évek­ben élt."



















"A Sukorói Néprajzi Házat Sukoró Község Önkormányzata tartja fenn, ill. üzemelteti. A szakmai felügyeletet a Szent István Király Múzeum gyakorolja. "



Forrás:
http://szikm.hu/kiallitasok/megyei-kiallitohelyek/neprajzi-haz-sukoro/?lang=hu


Nyitvatartás: március 15- október 31 között hétfő és kedd kivételével naponta 10-16 óráig

Képeim 2015.10.02-án készültek: