Csókakő vára



A Vértes nyugati oldalán, a hegytetőn, a sziklákon magasodik Csókakő vára. A   vár alatti parkolóból két oldalról  is  felsétálhatunk. A kalandos utazóknak a  vár mögötti csodaszép völgyet javaslom. A völgyből, a meredek hegyoldalt megmászva, vagy a fával erősített "lépcsősoron" felfelé,  a  sziklák közé, a bejárathoz jutunk. A falu felől  kényelmes betonút vezet a várig.


A honfoglalás után a terület a Csák nemzetség fennhatósága alá tartozott. A vár létezését először  egy 1299-ben kiállított oklevélben említik.  
A XV. században a Rozgonyi család birtokába került. A stratégiailag kedvező fekvésű középkori eredetű vár, a török hódoltság idején is használatban maradt.

”1543-ban Szulejmán török szultán hatalmas serege megostromolta és elfoglalta a közeli Székesfehérvárt, a következő esztendőben Ahmed fehérvári bég fegyveresei előtt kardcsapás nélkül kaput nyitottak a megrémült katonák és feladták posztjukat. A török hódoltság idején, mint Fehérvár egyik előretolt megfigyelőhelye játszott alárendelt szerepet, helyőrségét egy 1552-es zsoldlista szerint mindössze 33 janicsár alkotta. Az Oszmán Birodalom uralma alól véglegesen 1687 őszén szabadult fel.”


„A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész az úgynevezett felsővár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap alakú, kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal.A 15. században, a Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna, amelyből a szentély pillérei maradtak fenn. A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában.”




forrás:Wikipedia

térkép: