Fót, Károlyi kastély






 "A parkot 140 hektárnyi területen, az 1820-as években gróf Károlyi István hozta létre. Ez volt az első angol kert, amit megnyitottak a nagyközönség számára is. Az államosítást követően a park területe 35 hektárra zsugorodott és nagymértékben károsodott a mai napig is ritkaságokban bővelkedő park, hiszen több mint 250 száz évesnél idősebb fát, platánsort . . . láthat az ide látogató." A kastély is felújításra szorul , sajnos csak kívülről látogatható."



 A
 kastély története

"A mai kastély helyén álló egykori földszintes kúriát a XVIII. század végén ismeretlen építőművész tervei alapján emelték. Miután a birtok 1808-ban a Károlyi család tulajdonába jutott, a kastélyt több lépésben jelentősen átalakították és kibővítették. Az 1820-30-as években ezek tervezője feltehetően Koch Henrik volt. Az 1840-es évek átalakításait Ybl Miklós (1814--1891) vezette, a kastély ekkor nyerte el mai, klasszicista stílusát. Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is, többek között létrehoztak mindkét szinten egy-egy könyvtárat és reprezentatív díszítésű szobákat alakítottak ki. A szalon-jellegű termek falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és mások festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott. Ezzel párhuzamosan a kastélyt körülvevő parkban halastavat létesítettek, s ekkor történt a kert különleges növény- és faegyütteseinek telepítése is. Az átalakítási és értékteremtő tevékenységnek Károlyi István (1797-1881) volt a fő kezdeményezője és végrehajtatója, aki korának igen jelentős művészetpártolója, jótékonysági tevékenységek bőkezű támogatója volt. A kastélyban többször megfordult Kazinczy Ferenc is. Gyakori vendég volt itt Széchenyi István, s a grófot többször meglátogatta Ferenc József. Erzsébet királyné is többször átlovagolt Gödöllőről falkavadászatokra, amelyeket ősszel rendszeresen Fóton rendeztek."













Károlyi István, a kastélyépítő
"Károlyi István gróf, családjának első tagja aki Fótra jött, a XIX. századi magyar történelem egyik jelentős bár kevésbé ismert alakja. Bécsben született, de alsó- és középfokú iskoláit már Pesten végezte, piarista atyák irányítása mellett. A családi birtok igazgatási központja is itt volt, a lassan fővárossá épülő Pest-Budán: az épületben ma a Petőfi Irodalmi Múzeum működik. Károlyi István a jogi kar elvégzése után rövidebb katonáskodás után Párizsba került az Osztrák Császárság követségére, katonai attaséként.






Elsô feleségét is itt ismerte meg, házasságuk azonban Dillon Georgina grófnő korai halála miatt nem tartott sokáig. Párizsi szolgálata alatt kedvelte meg különösen a művészeteket, hosszabb utazásokat téve a korabeli Itáliában. Nagykorúságát elérve, kilépett a szolgálatból, és hazatért gazdálkodni a fóti uradalomba. A reformkori küzdelmekben tevőlegesen nem vett részt, kastélya azonban számtalan alkalommal találkozóhelyéül szolgált a reformnemzedéknek, elsősorban persze az arisztokratáknak. A nézetek cseréjének elősegítése miatt támogatta a lóversenyzéseket és a közös vadászatokat is. Káposztás-megyeri birtoka egy részének kedvezményes összegű parcellázása következtében jött létre a mai Újpest. Második felesége, Esterházy Franciska grófnő is hamar meghalt, ezután vette tervbe Fóton egy kegyúri templom építését. Az utolsó rendi országgyűlésen rendi követ volt Pozsonyban, a forradalom kitörése után azonban birtokára vonult vissza, de az ország vezérmegyéje, Pest megye adminisztrátorrá (főispánná) választotta. Részt vett a fóti nemzetőrök betanításában és 1848 szeptemberében elkísérte a Pest megyei nemzetőröket a délvidéki harcok színterére is. 





Tapasztalatai alapján az önkéntes hadtesteket regulárisokra kívánta felcserélni, ezért felajánlást tett saját költségén egy huszárezred létrehozatalára. Ez a hadrendben a 17. Károlyi-huszárezred nevet kapta. A szabadságharc leverése után Károlyi Istvánt bebörtönözték, s csak nagy összegű váltságdíj kifizetése után szabadulhatott ki. Az 1850-es években az egyik legjelentősebb mecénási tevékenységet fejtette ki az országban. Támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát; a Magyar Írói Segélyegyletet, a Szent István és a Szent László Társaságokat, a Szatmár-Máramarosszigeti vasútvonal építését, különféle jótékonysági egyleteket stb. Még kétszer, 1860-61-ben és 1867-ben is a vezérmegye főispánjává választották. Köztisztelettől övezve halt meg, az általa létrehozott fóti templomban van eltemetve."





" A károlyi család jelenléte sok pozitív változást hozott a Fót életébe. 1914-ben gr. Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska megalakította a "Fót községi segítő és népjóléti bizottság"-ot, hogy segítse a családfő nélkül maradt családokat. Az országban elsőként szervezte meg az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító 60 férőhelyes anya- és csecsemővédő otthont. Az I. világháború ideje alatt Károlyi grófné Tanácsadó Irodát működtetett a frontkatonák és itthon maradt családtagjaik ügyes-bajos dolgainak intézésére és segélyezésére. A Károlyiak hozták létre 1921-ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") nevu telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevű alapból pedig 1922-ben szoba-konyhás lakóházakat, foglalkoztató műhelyeket, kultúrházat és múzeumot létesített, melyet a helybeliek Fót-Újfalunak neveztek el."











Károlyi László még ma is a kastély lakója 83 éves, bérlő az egykor családi kastélyban.
A népszabadság cikke 2004-ből:
A kastély, ahol a gróf az albérlő
Forrás:
http://www.fotromkat.hu/index.php?p=fot
http://www.kronika.matav.hu/2005szept/17-Fot.htm

Térkép:

Nagyobb térképre váltás

Fót, Római katolikus templom


Fót Budapesttől kb. 17 km-re található. A település környékéről a Bécsi Képes Krónika tesz említést az 1074. március 14-én itt zajlott csata kapcsán. Az évszázadok alatt több tulajdonos birtokolta a területet. A birtok 1827-ben került a Károlyi család birtokába és a család 1945-ig a környék legnagyobb birtokosa volt.

 Gr. Károlyi István olyan templomot szeretett volna építeni, amely a család nyughelyéül is szolgál.  1845-1855 között, Ybl Miklós tervei alapján megépült a község katolikus temploma.  A sírhelyek az altemplomban kaptak helyet.” "Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé épített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény.”



„Téglalap alaprajzú félköríves szentéllyel záródó épület. Bejárata előtt rondellaszerű, kiszélesedő kőkorlátos tér, bejáratához magas lépcsősor vezet. Nyitott bejárati csarnok, félköríves oszlopbélletes bejárattal, az egyenesen záródó keretelt kapu fölött félköríves timpanonban a Három királyok hódolatát ábrázoló dombormű.
Faragott ornamensekkel díszített fa kapuszárnyak. A bejáratnál Szt. István és Szt. László királyok szobra./ 
Hans Gasser, Fernkorn Antal alkotásai/
A homlokzat középső részén nagy kerek rózsaablak, felette ablaksor, a homlokzatot lezáró oromzatban Immaculata szobor. A homlokzat két oldalán 1-1 torony félköríves kettős- és hármas osztású ablakokkal.
A torony sarkait falsávok szegélyezik, egyenes záródású tetőzetükön ívsoros párkány felett áttört attika emelkedik, a toronysarkokon 1-1 fiálé.
Az oldalhomlokzatokat és a mellékhajók fölé nyúló főhajófalat öt ívsoros mezőre osztják a falsávok, közöttük lent 1-1 félköríves, fent 3-3 szintén félköríves ablak. A szentély mellett kétoldalt 1-1 kisebb torony”
  forrás: http://muemlekem.hu/muemlek?id=7024





„Belépve elénk tárul a bazilikára jellemző térkialakítás és gazdag ornamentika lenyűgöző látványa."  A templom 30 méter magas, 18 méter széles, 40 méter hosszú. 
"A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült, Gibbler munkája.”



A rózsaablakon bejutó fény színes árnyékokat vetít.




A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a hagyomány szerint gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl Blaas. A bal oldali oltárképen a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt látjuk, rézrátéttel készült szőlőmotívumok keretezik. A jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja, itt az építtetők koldusokként jelennek meg.
„ A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik. A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.” A Szentélye secco technikával készült.  Karl Blaas festette meg a 12 apostolt és a 4 evangelistát.




A szószéke részletekbe menően kifaragott,római mesterek munkája. A hat darab faszobrocska : Szt. Ágoston, Nagy Szent Leo pápa, Jézus, kezében az élet könyvével, Mózes a Tízparancsolat tábláival, Szent Jeromos és Szent Ambrus. Szent Jeromos eredeti nyelvből lefordította a Szentírásnak majd minden könyvét. Megteremtette azt az alapszöveget, amelyet Vulgata néven a latin egyház egészen a legutóbbi időkig hivatalos szentírási szövegként használt. "



A templom harangja eredeti, mivel túl nehéz volt ahhoz, hogy a háború idején elvigyék beönteni.(Szent István harang) Orgonáját Ludwig Mooser tervezte a sípok még 1750-ben készültek.
„A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot.”




„A leírások szerint Lucentius vértanú 286-ban, sírfelirata szerint 304-ben esett a kereszténygyűlölő Diocletianus császár bosszújának áldozatává. Az uralkodó eleinte nagyra becsülte a keresztényeket mint legerényesebb és leghívebb alattvalóit, ám veje, a gaz Galér (Gaius Valerius Galerius Maximianus) bebeszélte neki, hogy a keresztények rombolták le a nikodémiai pogány templomot, és gyújtották föl a császári palotát. Diocletianus ezért parancsba adta, hogy a keresztény egyházakat is szét kell rombolni, a szent könyveket a pogányoknak át kell adni, a keresztény hivatalnokokat el kell bocsátani, a katonákat és testőröket pedig a tiszti övüktől megfosztani. Végül azt is elrendelte, hogy a keresztényeket pogány áldozat bemutatására kényszerítsék. Mivel azok e parancsnak nem engedelmeskedtek, megkezdődött tömeges legyilkolásuk.
Katonaként szolgált Lucentius is a thébai légióban, amelynek parancsnoka a híres Szent Móric volt. (Móricnak a középkorban Magyarországon nagy kultusza volt. Vértanúságának története szerepel az Érdy-kódexben. Erényei, a kötelességteljesítés és a hűség a lovagvilág eszményeit is kifejezték.) A teljes egészében keresztényekből álló légiót a császár a galliai lázadás leverésére küldte. Hadba indulás előtt a parancsnok, Maxentius áldozatbemutatásra és hűségesküre szólította fel a katonákat, amit azok megtagadtak. A császár kétszeri tizedelés után mindannyiukat megölette. Így lett vértanú Lucentius is, akinek földi maradványai, sok hasonló sorsú társáéval együtt, a római Szent Praetextatus katakombából kerültek elő százötven esztendővel ezelőtt” http://mno.hu/migr_1834/papai_ajandek-369553

Az altemplomba vezető lejárat mennyezete is gazdagon díszített.



„Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye. Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt. firenzei nemeskő- és márványberakásos intarzia a templom művészileg legértékesebb alkotása. A Feltámadt Krisztus hatalmas márványszobra, a "Pax vobis, Ego sum" ("Béke veletek, én vagyok") felirattal. "




" Az oltárépítménnyel szemben három szobortalapzat van. Közülük csak kettőre került az alapító, gr. Károlyi István által rászánt szobor. A középső a Feltámadás Angyalát ábrázolja, kezében a harsonával. A talapzaton latin felirat: "A harsona csodálatos hangot szór szerte széjjel a sírok birodalmán és mindenkit az Úr trónja elé késztet." Jobb oldalán a templomépítő 18 évesen meghalt lányának, gr. Károlyi Erzsébetnek szobrát találjuk. Kezében égő olajjal telt kelyhet tart, amely a lélek örök tisztaságának jelképe, a szobor alatt felirat: "Venio Domine"(Jövök, Uram). Az előbbi három szobrot Pietro Tenerani, torinói születésű, olasz művész készítette."



A templom belépőjeggyel látogatható, mely részletes idegenvezetést is tartalmaz. A hölgy nagyon kedves, nagy szeretettel, ismerteti a templom történetét, ismertetője bővíti építészeti és történelmi ismereteinket. 

Nyitvatartás és idegenvezetés:
8-12 és 14-18 óra között (előzetes bejelentés alapján idegen nyelvű vezetés)
A belépő: 350 ft 

Fót, Vörösmarty utca 2.



Forrás:

térkép:

Medveotthon




A medveotthon látogatása igazi élmény a gyerekeknek, de úgy láttam a felnőttek is kellemesen kikapcsolódhatnak. A magas, biztonságosan megépített kerítés mellett kényelmes, sétálóúton körbesétálhatják a parkot és közben megismerkedhetnek az otthon lakóival, akik kíváncsian várják a fakanálon felkínált mézes csemegét. Nem kis meglepetésünkre a farkasokat pórázon is megsétáltatják, bár ők inkább gyorsan húzták gondozóikat , minél előbb újra a biztonságos helyükön lehessenek.





"Veresegyházon 1998. november 24-én nyílt meg Közép-Európa egyetlen medvemenhelye. Az 5,5 hektáron elterülő együttes, 3,5 hektárnyi egybefüggő kifutójában kedvére játszhat a 39 barnamedve. 16 Kamcsatkai egyed és 17 erdélyi Európai medve él.



(emlékszem ide ástam el , de ez a hó mindent eltakar) 


A területen 8 darab szűk bejáratú, ámde öblös mesterséges barlang van elhelyezve. Egy-egy barlangban két-három medve is pihen. Két, egyenként 160 négyzetméteres mesterséges tó van kialakítva. Ez biztosítja az ivóvizüket, valamint a tavakban telepített kárászok is élnek. Ezeket ugyan megfogni nem tudják a medvék, de jó időtöltés számukra a kergetőzés.









"A természetes élőhely minél tökéletesebb reprodukálása érdekében 1,5 hektáros fenyves erdő biztosítja az elrejtőzést, és a fáramászás lehetőségét."
"A kifutó dús növényzete lehetővé teszi a medvék számára, hogy a nyári időszakban rügyeket és gyökereket is ehessenek.
Téli álom idejére kialakulnak a párok. Így egy-egy szalmával megrakott barlangban akár több medve is pihenhet. A nyugalmi állapot idejére a takarmányozást fel-függesztjük. Kora tavaszig a kifutóban a látványos élet megszűnik.
2000 nyarán került kialakításra a medvéknél már bevált technológia szerint a farkasok kifutója."



A szépséges farkas, kissé félve figyeli a látogatókat.



A farkasokon és medvéken kívül már más állatokkal is találkozhatnak. Szép kiskertben játszadozhatnak az ormányos medvék. A mellettük lévő kertben a mosómedvék pihennek a mászókákon.





Találkozhatunk két futómadárral. Szerencsére kíváncsian figyelték a fényképezőgépem kattogását így egész közeli képek készülhettek róluk.




Az otthon melletti tanyán még sok háziállattal találkozhatnak,( ló, birka, mangalica , tehén stb.) és megcsodálhatják a híres magyar szürke marhákat is.




"A Medveotthont az év minden napján nyitva találod, de ha igénybe szeretnéd venni egyéb szolgáltatásainkat is, a következő időpontokat javasoljuk:


március 1-től szeptember 30-ig: 8 órától 19 óráig
október 1-től február 29-ig: 8 órától sötétedésig





DíjakFelnőtt: 500 Ft/fő
Gyerek (2-től 14 éves korig): 400 Ft/fő
Nyugdíjas: 400 Ft/fő
Családi (minimum: 2 gyerek és 2 felnőtt esetén): 1600Ft/család
Parkolódíj (személygépkocsi): 300 Ft/autó
Parkolódíj (autóbusz): 500 Ft/busz



A gyerekeket fa mászókák is várják.




Aki vonattal érkezik az ennél a szép kis tónál fog leszállni .

A bejegyzés több szövegét a medveotthon honlapjáról idéztem:

www.medveotthon.hu, itt aktuális programokról és a változásokról is tájékozódhat.

A képeket saját fotóim felhasználásával készítettem.

Megközelítés:


"A vonattal érkezőknek az Ivacs megállónál kell leszállni, a Medveotthon 1600 méterre van, az út ki van táblázva."

Gépkocsival: Veresegyház, Gödöllő felől a vasúti átjáró után , rögtön balra , majd egyenesen tovább, táblák jelzik.


Térkép:



View Larger Map