Fót, Károlyi kastély

 "A parkot 140 hektárnyi területen, az 1820-as években gróf Károlyi István hozta létre. Ez volt az első angol kert, amit megnyitottak a nagyközönség számára is. Az államosítást követően a park területe 35 hektárra zsugorodott és nagymértékben károsodott a mai napig is ritkaságokban bővelkedő park, hiszen több mint 250 száz évesnél idősebb fát, platánsort . . . láthat az ide látogató." A kastély is felújításra szorul , sajnos csak kívülről látogatható."

 A

 kastély története

"A mai kastély helyén álló egykori földszintes kúriát a XVIII. század végén ismeretlen építőművész tervei alapján emelték. Miután a birtok 1808-ban a Károlyi család tulajdonába jutott, a kastélyt több lépésben jelentősen átalakították és kibővítették. Az 1820-30-as években ezek tervezője feltehetően Koch Henrik volt. Az 1840-es évek átalakításait Ybl Miklós (1814--1891) vezette, a kastély ekkor nyerte el mai, klasszicista stílusát. Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is, többek között létrehoztak mindkét szinten egy-egy könyvtárat és reprezentatív díszítésű szobákat alakítottak ki. A szalon-jellegű termek falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és mások festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott. Ezzel párhuzamosan a kastélyt körülvevő parkban halastavat létesítettek, s ekkor történt a kert különleges növény- és faegyütteseinek telepítése is. Az átalakítási és értékteremtő tevékenységnek Károlyi István (1797-1881) volt a fő kezdeményezője és végrehajtatója, aki korának igen jelentős művészetpártolója, jótékonysági tevékenységek bőkezű támogatója volt. A kastélyban többször megfordult Kazinczy Ferenc is. Gyakori vendég volt itt Széchenyi István, s a grófot többször meglátogatta Ferenc József. Erzsébet királyné is többször átlovagolt Gödöllőről falkavadászatokra, amelyeket ősszel rendszeresen Fóton rendeztek."

Károlyi István, a kastélyépítő
"Károlyi István gróf, családjának első tagja aki Fótra jött, a XIX. századi magyar történelem egyik jelentős bár kevésbé ismert alakja. Bécsben született, de alsó- és középfokú iskoláit már Pesten végezte, piarista atyák irányítása mellett. A családi birtok igazgatási központja is itt volt, a lassan fővárossá épülő Pest-Budán: az épületben ma a Petőfi Irodalmi Múzeum működik. Károlyi István a jogi kar elvégzése után rövidebb katonáskodás után Párizsba került az Osztrák Császárság követségére, katonai attaséként.

Elsô feleségét is itt ismerte meg, házasságuk azonban Dillon Georgina grófnő korai halála miatt nem tartott sokáig. Párizsi szolgálata alatt kedvelte meg különösen a művészeteket, hosszabb utazásokat téve a korabeli Itáliában. Nagykorúságát elérve, kilépett a szolgálatból, és hazatért gazdálkodni a fóti uradalomba. A reformkori küzdelmekben tevőlegesen nem vett részt, kastélya azonban számtalan alkalommal találkozóhelyéül szolgált a reformnemzedéknek, elsősorban persze az arisztokratáknak. A nézetek cseréjének elősegítése miatt támogatta a lóversenyzéseket és a közös vadászatokat is. Káposztás-megyeri birtoka egy részének kedvezményes összegű parcellázása következtében jött létre a mai Újpest. Második felesége, Esterházy Franciska grófnő is hamar meghalt, ezután vette tervbe Fóton egy kegyúri templom építését. Az utolsó rendi országgyűlésen rendi követ volt Pozsonyban, a forradalom kitörése után azonban birtokára vonult vissza, de az ország vezérmegyéje, Pest megye adminisztrátorrá (főispánná) választotta. Részt vett a fóti nemzetőrök betanításában és 1848 szeptemberében elkísérte a Pest megyei nemzetőröket a délvidéki harcok színterére is. 

Tapasztalatai alapján az önkéntes hadtesteket regulárisokra kívánta felcserélni, ezért felajánlást tett saját költségén egy huszárezred létrehozatalára. Ez a hadrendben a 17. Károlyi-huszárezred nevet kapta. A szabadságharc leverése után Károlyi Istvánt bebörtönözték, s csak nagy összegű váltságdíj kifizetése után szabadulhatott ki. Az 1850-es években az egyik legjelentősebb mecénási tevékenységet fejtette ki az országban. Támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát; a Magyar Írói Segélyegyletet, a Szent István és a Szent László Társaságokat, a Szatmár-Máramarosszigeti vasútvonal építését, különféle jótékonysági egyleteket stb. Még kétszer, 1860-61-ben és 1867-ben is a vezérmegye főispánjává választották. Köztisztelettől övezve halt meg, az általa létrehozott fóti templomban van eltemetve."

" A károlyi család jelenléte sok pozitív változást hozott a Fót életébe. 1914-ben gr. Károlyi Lászlóné sz. Apponyi Franciska megalakította a "Fót községi segítő és népjóléti bizottság"-ot, hogy segítse a családfő nélkül maradt családokat. Az országban elsőként szervezte meg az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító 60 férőhelyes anya- és csecsemővédő otthont. Az I. világháború ideje alatt Károlyi grófné Tanácsadó Irodát működtetett a frontkatonák és itthon maradt családtagjaik ügyes-bajos dolgainak intézésére és segélyezésére. A Károlyiak hozták létre 1921-ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") nevu telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevű alapból pedig 1922-ben szoba-konyhás lakóházakat, foglalkoztató műhelyeket, kultúrházat és múzeumot létesített, melyet a helybeliek Fót-Újfalunak neveztek el."

Károlyi László még ma is a kastély lakója 83 éves, bérlő az egykor családi kastélyban.
A népszabadság cikke 2004-ből: A kastély, ahol a gróf az albérlő
Forrás:
http://www.fotromkat.hu/index.php?p=fot
http://www.kronika.matav.hu/2005szept/17-Fot.htm

Térkép:

Nagyobb térképre váltás