Erdészeti Arborétum, Gödöllő


"Az erdészeti kutatási céllal létrehozott, fák és cserjék génbankjaként is működő erdészeti arborétum területe 350 ha. Mintegy 40 ha-os területe park jellegű, főleg pihenési célokat szolgál. Az arborétumban gyűjteményében jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, illetve 875 lombos fa és cserje faj, fajta, változat illetve a földrajzi változat található."



"Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt.



 A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum különlegessége, hogy olyan erdészeti növénygyűjtemény, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig." forrás: http://www.parkerdo.hu/godolloi_erdeszeti_arboretum


képalbumom a facebookon:




Az arborétum a hét minden napján látogatható. A belépés ingyenes.
Áp. 1. – szept. 30.: 8.00-18.00
Okt. 1. – márc. 31.: 8.00-16.00




Az arborétum telepítése 1902-ben kezdődött, 1914-re sikeresen befejeződtek a telepítések. Az I. világháború után Magyarország elvesztette erdőterületeinek 80 %-át. A veszteség enyhítésre a hazai erdőgazdálkodás komoly erőfeszítéseket tett. A gödöllői arborétum ez idő tájt a hazai erdészeti kutatások nemzetközileg is elismert büszkesége volt. A II. világháború és az azt követő évek alatt az arborétum állománya nagy veszteségeket szenvedett, az állomány mintegy 15 % -ban maradt fenntartható eredeti funkciójában. 1960-ban az ERTI kutatóinak irányításával nagyszabású telepítési program indult, melynek eredményeként kialakult a ma is látható erdészeti növénygyűjtemény 154 erdőtípussal. 



Az 1970-es évektől a Magyarországon található kiváló génanyag kialakítása, megőrzése az elsődleges feladat. A nagyközönség előtt 1989-ben nyitotta meg kapuit. 2012-től fenntartását, üzemeltetését a Pilisi Parkerdő Zrt végzi.


Jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, 875 lombos fa és cserje, kialakított játszótér, kiépített pihenőhelyek várják a kirándulni, pihenni vágyókat.

Egyetlen teendőd sétálni, szívni a fák szűrte friss levegőt, érezni a békét és nyugalmat, és megőrizni a természet tisztaságát! add tovább: ...szemetet a szemétgyűjtőbe!


Megközelítés: Gödöllőről déli irányban az Isaszegi úton haladva, az első vasúti átjárón áthaladva érünk a Gödöllői Erdészeti Arborétumhoz. Isaszeg felől a vasúti átjárón áthaladva jobb oldalon pár száz méter után a (buszmegálló után) ismét vasúti átjáró .

Apátkúti-völgy , Visegrád



Visegrádra többször vissza kell térni, mert egy nap nem elég kulturális és természeti kincseinek megismeréséhez. A Királyi Palota, a Fellegvár , Pálinka Múzeum, vadaskert, a Duna-part csak néhány a sok szép és érdekes látnivaló közül. Most az Apátkúti-völgy néhány kincsét fedezzük fel. Tartsanak velem! A Duna-parttól a katolikus templom irányába, majd mellette elhaladva,


a Fellegvárhoz és a Nagy-Villámhoz vezető szerpentinút felé kell elindulni, majd a település határát elérve, az erdei iskolánál a piros jelzést követve jobbra le kell térni egy aszfaltos útra, illetve gyalogosan a mellette haladó sétaútra. 




Autóval a Bertényi Miklós Füvészkertig, a Telgárthy rétig hajthatnak, itt van lehetőségük az autóval parkolni. A réten sütögető- és pihenőhelyek, és egy erdei játszótér található. 






Tovább sétálva megtalálják a pisztrángos tavakat, itt kipróbálhatják horgásztudásukat. A kifogott pisztrángot hazavihetik vagy az  étteremben megsüttethetik.



Horgászbotot bérelhetnek a helyszínen és csalit is adnak hozzá. Tudni kell, hogy a kifogott pisztrángot meg kell vásárolni, mert ők már nem élik túl, ha visszadobják őket. 




A kirándulással remek élmény nyújthatnak a vakációzó gyermekeik számára. A jól megérdemelt ebéd után jöhet a kirándulás, vagy fordítva , a sorrend Önökre van bízva! 
Kellemes kikapcsolódást!

 Az Apátkúti patak völgyében:






Ördögmalom-vízesés



Figyeljünk a lábunk elé, hogy a váratlan  átkelők
életét megkíméljük!

Fotó: Horváth Zoltán 

képeim:

A Gaja patak völgyében / Fehérvárcsurgó

Fehérvárcsurgó híres-nevezetes látnivalója a  Károlyi-kastély, ha a kastélylátogatás után egy kis természetjárás is belefér a programba, az Isztimér felé vezető főút mellett, egy csodaszép völgy vár a kirándulni vágyókra. 


A Gaja-völgyi tájcentrum bejáratánál parkoló fogadja a látogatókat, majd egy közel 4 kilométeres szépséges túraút, persze ez lehet több és kevesebb is, ahogyan időnk, és energiánk  engedi. A patak mellett vezető útvonal könnyen, akár babakocsival, tolókocsival is könnyen bejárható. 



A bátrabbak, persze emelkedőkkel, kisebb, nagyobb kerülőkkel is tarkíthatják a kirándulásukat. 

A Gaja partján két öreg tölgy állt, a népnyelv Ádámnak és Évának keresztelte őket, ma már csak egy öreg fatörzset találunk a patak mentén, de a hely  "Ádám-Éva fája" néven őrzi emlékük. 


A hídon átkelve, a Vaskereszthez szűk, kissé meredek ösvény vezet.




A látvány mindenért kárpótol:




A Vaskereszt: Gróf Károlyi Viktor emlékére készült ( 1839-1888). A legenda szerint, szerelmi bánatában ezen a helyen hajtott fogatával a mélybe. A család szerint öngyilkosságát pillanatnyi elmezavar okozta.




A Vaskereszttől balra vezető ösvényen  egy szikla tetejére jutunk:











Természetesen a kellemes napfürdőzést kedvelők is kényelmesen pihenhetnek a tó körüli réten,  a nagy rét, akár baráti összejövetelek helyszínéül is szolgálhat. 




"A Gaja-szurdokvölgyben kialakított tájcentrumban rövidebb, hosszabb erdei séta alkalmával megismerhetik a táj geológiai, régészeti értékeit, egy sajátos erdei életközösséget, növénytársulásaival, állatvilágával.

A Gaja parti turistaösvény elvezet az Ádám-Éva fához, az Alba Regia Forráshoz, a Vaskereszthez, a Károly-kilátóhoz és Sobri Jóska barlangjához is. A helynév vadaskertként 1937 óta közismert." 






"A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb és legtisztább vízfolyása. A Bakony ezen része, tekintettel karsztos mészkőfelszínére, vízben szegény, a Gaja-patak azonban már akkor itt folyt, amikor még nem mészkő volt a felszínen. A dolomitból álló kőzettömeg folyamatosan emelkedik, miközben törések keletkeznek benne, így alakult ki a ma is látható, 4 km hosszú, meredek falú szurdokvölgy.



 A Gaja-patak Nagyesztergár mellett ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Bakonynál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót, majd dél felé folytatja az útját, a Móri-vízzel, a Sárvízzel és a Séddel egyesülve egészen a Dunáig. A medre agyagos, vize barnássárgás színű."



"A terület földrajzi fekvésénél fogva alkalmasnak bizonyult arra, hogy az embert az írott történelem előtti korban letelepedésre késztesse. A Gaja-völgy Krisztus előtt közel hatezer évvel ezelőtti neolitikum korából származó telepei jelzik a legkorábban megtelepültek nyomait.



 A krónikák híradásainak ismeretében a honfoglalás korában Árpád vezér törzsének szállásvidéke, táborhelye, majd a környék vadban gazdag erdeje és gyógyvize miatt a nemességre emelt királyi vadászok lakhelye volt. Az írások szerint Szent István királyunk is szívesen vadászott a környék erdeiben, ahová csónakkal érkezett Fehérvárról.




A terület birtokosai folyton cserélődtek, a terület a Csákok, a Rozgonyi család, a Szapolyai család, I. Ferdinánd, a Nádasdyak, majd Hochburg János birtoka is volt, míg 1834-ben elzálogosítás, majd vásárlás útján a Károlyiak kezébe került."

Forrás:
 http://kirandulastervezo.hu/celpont/fehervarcsurgo/gaja-volgyi-tajcentrum



Képeim segítségével virtuális sétára hívlak, de ha teheted látogasd meg!




 megközelítés: