Póstelek, Wenckheim-kastély

Póstelek, Wenckheim-kastély és park
Az egykoron szépséges kastély, ma az enyészet áldozata, a park felújítását már elvégezték, látogatható, de a romok közé csak óvatosan lehet menni. Tanösvényen járhatjuk be a parkot, miközben megismerhetjük annak történtét, eredetét. 


A kastély  alagsori helyiségeiben lárszólag állagmegóvó  munkálatokat folytatnak .
A felső szinteken, szinte csak a falak állnak, makacsul  ellenállva az idő vasfogának. 


A látogató képzelete alakíthatja  a termeket, a szobákat, láthatóak a vasgerendák, boltívek, az eredeti díszítésekből , még néhány elem tartja magát. 



A növényzet tavasszal bekúszik, feldíszíteni az elhagyott falakat, így teszi romantikussá a  szomorú látványt, a pusztulás nyomait. 


A hozzá nem értő szem is láthatja, hogy sajnos, itt már teljes újjáépítés kell, ami biztosan nagyon sokba kerül.



Így, egy darabig, maradnak a romok, míg valami élelmes szem jó üzletet nem lát benne, de akkor sajnos, az egyszerű turista kapun kívül reked. 


Olvasóimnak  javaslom, ha tehetik kiránduljanak el ide, a park elején parkoló várja a látogatókat, az étteremben jó ebédet lehet fogyasztani, és utána, vagy előtte egy kényelmes, pihenős kirándulásra menni a kastély parkjába.


A bejárat közelében a bekerített területen, találkozhatnak néhány házi állattal, őzikével, szarvassal. 



A tanösvényt követve, pedig kellemesen kikapcsolódhatnak és szép élményeket gyűjthetnek. A bátrak "behúzhatják" magukat a kis szigetre. 



A kastély történelméből  

"Póstelek a XIX. században a Wenckheim-család gerlai birtokának része volt. 1874-ben gróf Wenckheim Károly (1811-1891) császári és királyi kamarás, huszárkapitány a birtok keleti részén Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. Épített községházát, tartott külön községi bírót és jegyzőt. Az 1888-as árvíz után azonban e község megszűnt, és a területe 1889-ben Doboz községhez csatlakozott."



1895-ben Póstelek ismét jelentőséget kapott. Ekkor Wenckheim Károly unokája, Wenckheim Krisztina (1874-1970) grófnő feleségül ment sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Antalhoz (1867-1924). A hagyomány szerint Krisztina hozományul szüleitől, a gerlai ágból származó Wenckheim Frigyestől (1842-1912) és az ókígyósi ágból származó Wenckheim Krisztinától (1849-1924) a szülői birtokokhoz egyaránt közel fekvő, erdőben gazdag cca. 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt kapta meg!" 


A Pósteleken 1906-09 között felépült kastély tervezője és a kivitelezés vezetője: Siedek Viktor volt.


"A pósteleki kastély fénykora az 1920-as évek legelejére tehető. 1920-ban Széchényi Antalné elsőszülött leányát, Széchényi Antoinette (1896-1971) grófnőt itt vette feleségül zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre (1896-1973), majd a második leányt, Széchényi Ilona (1898-1984) grófnőt 1923-ban nagykárolyi gróf Károlyi Viktor (1902-1973). Mindkét ifjú pár gyakran tartózkodhatott Pósteleken, mivel a grófi gyermekek közül Almásy Orsolya (1921) és Károlyi Krisztina (1926-1949) is a kastélyban született meg. Széchényi Antalné -lánykori neve: Wenckheim Krisztina- fiú gyermekei: Széchényi Ferenc (1901. febr. 9. Budapest-1963. júl. 29. Asheville) és Széchényi Károly 1906. márc.13. Ókigyos-1971. jún. 26. Széchényi Ferenc 1924-ben feleségül vette Almásy Máriát. New York. Gróf Széchényi Antal 1924-ben bekövetkezett halálával azonban csendesebb napok következtek. "



"1944 őszén, amikor a grófi család elhagyta a kastélyt termeit a környékbeli lakosok kifosztották, fel is gyújtották, s három helyiség jórészt kiégett. 1945 augusztusától indult folyamatos széthordása. 1947-ben a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő intézet külső telephelyként a kastélyba történő elhelyezéséről intézkednek, de a tervek nem valósultak meg, a kastély továbbra is a lakosság szabad prédájaként pusztult." 


A kor kihívásainak megfelelően, geometrikus díszkertet alakítottak ki, mely 1,5 hektáron terült el a szem és a lélek gyönyörködtetésére.


"E kertrészbe a kertészeken - előbb Puskás István, majd Keller Jenő volt a főkertész - kívül csak a grófi család tagjai és vendégeik léphettek. A nyírt buxusbokrok szabályos rendben, geometrikus formában futottak más örökzöldekkel, magasabbra nyírt nyugati tujával, tiszafával tagolva. Itt a díszkertben 600 rózsafaj gondosan telepített 40000 rózsatöve nyílott - magasabb növésűek a szélre, alacsonyabbak középre rendezve." Gyönyörű lehetett .



"A díszkert középpontjában kör alakú vízmedence közepén posztamensre állított, gazdagon faragott váza kapott helyet. A családi lakó és nappali tereket erre a díszkertre tájolták, s az épület tengelyében, az Antal erdőbe 100 méter széles nyiladékot - kilátót - vágtak kelet felé. A kastélyparkot magas drótkerítéssel övezték, melyen két kaput nyitottak. Az északnyugati a Németnyilas és a Krisztina erdő között húzódó új major épületegyüttese mellett nyílt, másik a parktól délre fekvő Ilona ligeti major épületeihez vezetett."





Irodalom:
http://www.wenckheim.hu/postelek.htm
Képeim 2016.márciusban készültek.
Megközelítés: 
Békéscsabáról a Gyula felé vezető 44-es főútról tábla jelzi a lehajtást, majd hosszú út vezet a célig.