Szentgotthárd



Magyarország egyik legfontosabb közúti határátkelőhelye Ausztria felé.
A cisztercita barokk templom, országunk egyik legszebb temploma.

„A települést III. Béla
 magyar király alapította. 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre. 

"A török elleni 1664. évi szentgotthárdi csata nemcsak az ország, de egész Európa politikájára hatással volt. Raimondo Montecuccoli császári tábornok 1664. augusztus 1-jén itt ütközött meg a Köprülü Ahmed nagyvezír parancsnoksága alatt Bécs felé vonuló törökökkel. A hétórás küzdelem döntõ mozzanata volt, hogy a menekülõ törökök közül sokan belefulladtak a nagy zápor miatt megáradt Rábába."

„A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797).”

"Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban az épületet Városi Színházzá alakították át.” 


„ Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án." 



„A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében.” 




"A kolostoregyüttes körül található a város legnagyobb közparkja a Várkert, egy angolparkból és egy jelenleg rekonstrukció alatt álló barokk parkból áll." 



Forrás:
http://www.szentgotthard.hu