BUÉK 2012

Nagyon boldog új esztendőt kívánok !


Kányádi Sándor

 Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!


BUÉK az elmúlt évben készült videómmal:


Vörös-kő, Leányfalu


Beköszöntöttek a sűrű ködös napok. Az embernek nincs is kedve a meleg szobából kibújni, pedig a természet, ilyen ködös időben is nagyon sok szépséget rejt. December első hétvégéjén csatlakoztunk egy interneten szervezett túrához. Az autópályán látótávolság 200 méter. Biztosan csak hárman indulunk a hegyeknek, - gondoltuk, mert - ki az, aki ilyen időben kimozdul? Nagy meglepetésünkre 18 főből álló, kedves kis csapat verődött össze. A túrát Tigriske vezette. Útvonal: Leányfalu - Vörös-kő - Leányfalu. A rendhagyó Mikulás napi túrán elindultunk Mikulást keresni. A gyógyfürdőnél találkoztunk, majd a piros jelzésen haladtunk. Először egy kis forrásnál álltunk meg, kellemes kis szalonnasütőhely, jó időben remek tábort lehet verni.
From Vörös-kő

Előkerültnek a meleg italok, kortynyi gyorsítók, apró energiaszerzés az előttünk álló hegymenet könnyebb megtételéhez. A következő útelágazásnál kitértünk a Rekettyés forráshoz, az út mellett, a térképen jelölt tónak csak a medrét láthattuk. Száraz évszakunk volt, szomjazik a föld.  Visszatértünk az elágazáshoz, majd a piros jelzésen haladtunk felfelé Vörös-kő irányába. Itt egy meredek, kanyargós, de nagyon szép útszakasz következett.
Minél feljebb jutottunk, az erdő egyre szebb ruhát öltött.  A zúzmarától fehér fákkal borított ösvények  a mesék birodalmába vezettek, és valóban csak a jégkirálynő hiányzott a történetből.
From Vörös-kő


 Ez itt  teljesen az ő birodalma. Télapó is erre indulhatott útjára.  Annyira gyorsan haladt mindig eltűnt a szemünk elől. :-) Persze könnyű 
Neki elbújni, hiszen alig lehet pár méterre ellátni. 
From Vörös-kő

A kilátónál megpihentünk, a  kedves túratársak zsákjából előkerültnek a finom csemegék.  A kis csapat már egy  ismerős közösséggé formálódott. Felnőttek, gyermekekként örültünk a " Mikulás hozta " csokoládénak, szaloncukornak, birsalmasajtnak. Tigriske különleges medvehagymás palacsintával vendégelte meg a csapatot. Köszönet! a finom falatokért, nagyon jól esett minden apró meglepetés.  A mesebeli ösvényen folytattuk utunk. 521 méter magasságban, ködben, a csodák birodalmában.

From Vörös-kő


From Vörös-kő

A piros jelzésről jobbra letértünk a sárga pont jelzésű turistaútra. Itt egy veszélyes kalandtúra következett, az út nagyon meredek, ebben a nyálkás csúszós időben nagyon veszélyes volt. Óvatos fától-fáig haladás következett. Sok túratársamat féltettem, mert ez-időben a legbiztonságosabb a gatyaféken való haladás lett volna :-) Szerencsére mindenki épségben megérkezett a kalandszakaszról, amely a Hétvályús-forrásig tartott, majd a forrás iható vizéből merítettünk energiát a további gyalogláshoz.


 A következő elágazásnál a bátor csapat felfelé vette útját a sárga jelzésen, ismét fel a hegyre, majd egy kört leírva Leányfalura. Én, mint igazi tájvánszorgó ezt a meredek menetet már nem vállaltam , így egy kisebb csapattal Tahi felé vettük az irányt. Leányfalun a Határmenti csárdában forró cserépkályha mellett száradtunk és finom halászlével oltottuk éhségünket. A csapattagokkal, már kedves ismerősként találkoztunk újra a termálfürdőben. Este 5 után a  gyógyvízben áztattuk kellemesen megfáradt izmaink.
 A nap bizonyítéka volt annak, hogy a  kellemetlennek tűnő időben is érdemes kimozdulnunk otthonunkból. Egy szép kalandos napot tölthettünk a természetben, láthattuk apró csodáit. Megismertünk sok kedves, barátságos embert, és új erővel, kellemes élményekkel térhettünk haza. Köszönöm, hogy együtt lehettünk! 
A kép háttere:Imre Krisztina (krisssz)grafikai készletéből
From Tigriskének


Ha egyedül vagy, vagy csak egy jó társaságot keresel, túrázni mennél, de nincs kivel, nézz körül a honlapon, válogass kedvedre és érezd jól magad a természetben!

Dobogókői Hegyifutóverseny 2011

2011. november 19. (szombat)
Pilis–Visegrádi-hegység, Dobogókő

Kopasz hegyről kilátás























Az elmúlt évben /2010 / napsütésben túrázhattunk, idén kissé hűvös, késő őszi időben teljesíthettük a kitűzött feladatot. A túrát valamivel jobb idővel sikerült teljesíteni, mint előző alkalommal, de sajnos az utolsó meredek szakasz most is a valódi vánszorgás szakasza volt számomra. Köszönöm barátnőmnek, Erikának, hogy kitartott velem, és az utolsó kilométereken is erőt adott. Megkaptuk a  megérdemelt oklevelünket, de ami fontos nyertünk egy élményekkel teli napot, mozogtunk a friss levegőn, próbára tettük erőnket, tájékozódási képességünket. 


Mindenkit biztatok bátran próbálja ki, nem kell maratoni távon, nem kell futni, csak érezzék jól magukat, mozogjanak, töltsék szabadidejüket a természetben!

A teljesített túra leírása, a rendezők útvonal javaslata a futáshoz ( dőlt betűvel saját megjegyzéseim):

Dobogókői Hegyifutóverseny, Dr. Somogyvári Károly hegyi kismaratoni útvonalleírása
Táv: légvonalban 12,8 km, logikus útvonalon 15,2 km, szint: 420 m


Rajt (Dobogókő) - 1. pont [1] (Fagyoskatona sírja)A dobogókői rajtot követően leszáguld a tömeg a piros-sárga jelzésen az első ellenőrző pontig, a műútig. Itt azért figyelni kell, mert egy alkalommal (kerítés) a vékonyabbik ösvényen halad tovább a jelzés (balra), és a végéhez közeledve, ha az ember nem tart jobbra (a jelzést követve), elfut a pont mellett.


Gyors megérkezés, kissé köves, de határozott útvonal

1. pont [1] (Fagyoskatona sírja) - 2. pont [7] (Szilágyi Bernát-forrás)Ez a leghosszabb átmenet, de szinte semmi szint nincs benne, így nagy sebességgel lehet rajta futni. A kettes pontra több útvonalválasztási lehetősége is van az embernek:
1. Az 1-es pontot követően egyből rátér a sárga jelzésre, és a gerincen végigfutva közelíti meg a kettest. Ha tapasztaltabb tájfutók vagyunk, a Kövecsecs-hegy mellett való elhaladás után (nagy jobb kanyar) leborítunk a hegyről irányba, s addig futunk lefelé, míg el nem érjük a piros jelzést. Itt a sikárosi rétet figyelve megkeressük a kék jelzést, s elfutunk a forráshoz.

Haladtunk a sárga jelzésen , majd amikor a jelzett út az ösvényen jobbra felfelé folytatódott, mi az úton maradtunk, ez a széles jelöletlen erdei út a Kopasz hegyre vezet és ott fut össze ismét a sárga jelzésű turistaúttal. Így haladtunk tovább a sárga jelzést követve . Az erdőn át lebukást nem vállaltuk be , így kis kerülővel a Lom hegyi nyereg után balra tartva rátértünk a piros  jelzésű útra , amely  a forrás felé vezet.


2. Itt is egyből rátérünk a sárga jelzésre, és a gerincen végigfutva a sárga jelzésről még a kopasz hegy előtt letérünk a Bükkös patak mellé. Itt a patakmedret követve próbáljuk megtalálni a vele párhuzamos ösvényt, amely kivisz a kék-piros jelzésre. Onnan aztán a sikárosi réten átvágva jutunk el a ketteshez.
3. A műúton keleti irányba haladva eljutunk a kék jelzésig. Ezen addig futunk, míg nem kanyarodik el jobbra az út. Ezután átvágunk a sikárosi réten a forrásig.
 kilátás a Kopasz hegyről 




2. pont [7] (Szilágyi Bernát-forrás) - 3. pont [6] (Sikárosi őrház)Ez az átmenet csak egy fordítópont, itt rákészülhetünk a ránk váró nagy emelkedőre.
A kék jelzést követve elérünk a 3. pontra, ahol frissítőt ihatunk.


Itt nem is lehet rossz irányba menni:) 

a forrás után át a réten

3. pont [6] (Sikárosi őrház) - 4. pont [8] (Király-kúti-nyereg)Hosszú, enyhén emelkedő, unalmas átmenet. Itt van szüksége az embernek leginkább a motivációra.
Vagy a műúton haladunk végig, vagy ha nem szeretünk betonon futni, választhatjuk a vele párhuzamos kék kereszt, majd piros jelzést is. A betonon haladóknak figyelniük kell, hogy a pont előtti elágazásnál nehogy továbbmenjenek ÉNy-i irányba.

A kék keresztet követve haladtunk tovább, majd a műútról letértünk a kék jelzésű útra, és jobbra  a Király-völgyben, a kék-piros jelzésen felfelé jött a pálya neheze.


Gondolnátok, hogy 6 ember van a képen:) Csonti és Edit
 takarásban sajnos a fotó így sikerült


4. pont [8] (Király-kúti-nyereg) - Cél (Dobogókő)A verseny legnehezebb átmenete, ugyanis a 420 m szintből itt fut le az ember 250 métert. Itt szintén választhatunk:
1. Végigfutunk a műúton a nagykanyarig, és felsétálunk a sípályán, a sífelvonó bal oldalán, majd a tetőn lévő betonutat elérve nyugati irányban befutunk a célba.
2. A pontról nyugatra elindulva egyből bemegyünk balra az első ösvényen, s a völgyet követve felmászunk a tetőre (a völgy vége után kissé jobbra tartva), ahol jobbra fordulva besprintelünk a célba.
a meredek oldal a cél felé

A legnehezebb hegymenet:), de messze még a cél , de vár a forralt bor, a bográcsgulyás és kávéval Kriszti Békáson :)menni kell, csak előre fel és egyre fel.

"messze még a vég"

Forrás:
http://www.tabanispartacus.hu/tajfuto/index.php?page=verseny

Térképvázlat:
http://www.tabanispartacus.hu/tajfuto/2011/dobogokoi/hegyif_terkepvazlat.pdf

Gyöngyöstarján

"Gyöngyöstarján az ország legmagasabb hegyvonulatánál, a Mátra déli lábánál terül el, a Tarján-patak völgyében, Gyöngyöstől csupán 7 km távolságra. A fölötte magasló hegyet hajdan vár is koszorúzta.  A heves megyei kis község neve arra utal, hogy az ország egyik legnagyobb nemzetségének birtoka volt. A XIII. század óta lakott, első írásos emléke 1275-ből származik. Az Aba nemzetségből származó Tarjáni György három fiának birtokát képezte.
 Az 1900-as évek első felében Borhy Györgynek volt itt nagyobb birtoka. Borhy elsősorban tervszerű erdőgazdálkodást honosított meg. A község határában, a Sósi-réten a nagybirokos gyönyörű vadászkastélyt építtetett." 




A faluban sokan szőlőtermesztéssel foglalkoznak, Szőke Mátyás borait  a 90-es években kóstolhattam. Panni néni fánkja, és jó vacsora felejthetetlen  marad.  A faluból még Babus István,  a Ludányi család, a Bodó család borai kerültek asztalunkra. 





Forrás:http://gyongyostarjan.hu/



Nagyobb térképre váltás

Sárospatak

A vár és környéke:

Keleti Tájfutó Napok



2011.10.24.-25.

Keleti Tájfutó Napok helyszíne: Sátoraljaújhely – Károlyfalva


Kellemes őszi időben tölthettük egy szeptemberi hétvégét a Zemplén hegyei között. A Megyer -hegyről indított tájfutóversenyen, a Tengerszem megcsodálása után, nekivághattam, a bizony fizikailag nem könnyű pályámnak. A hegyek meghódítása után,  a Kazinczy kertben rendezett parkversennyel zárult a szombati verseny. Vasárnap ismét hegymászással kiegészített tájvánszorgás volt a délelőtti programom. Képeket, leírást előző bejegyzéseimben talál  a csodálatosan szép Tengerszemről és Széphalomról és a Magyar Nyelv Múzeumából.
Szűcs Botondnak köszönet a videóért! Akit érdekel a tájfutás, kísérje végig a pályán:)


Szűcs Botond (Diósgyőri Tájfutó Club) 1. napi futása Sárospatak mellett, a Megyer-hegyen. A felvétel időpontja 2011. szeptember 24.



Technikai segédanyagok:
- Contour HD fejkamera
- Garmin Forerunner 305 GPS-es óra
- Routegadget
- Routegadget videó program (a videó stabilizálásához, illetve a térkép mellérendeléséhez)

Tengerszem

 
Megyer-hegyi Tengerszem és Malomkőbánya

Sárospatak és Sátoraljaújhely között egy kicsiny falucska szélén a hegy szemet gyönyörködtető látványosságot rejt. Károlyfalváról táblák jelzik az utat, a hegy lábáig autóval is el lehet jutni. A parkolótól meredek turistaút vezet a hegyoldalon felfelé, az elénk táruló csodaszép látvány elfeledteti utunk minden nehézségét.  Fent a hegyen, a sziklák között, egy csöppnyi kis tó rejtőzik.


 A hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. Évszázadokon át malomköveket véstek. „A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott” „A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében.”
„A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m2, legnagyobb mélysége 6,5 m.” 


Nagyobb térképre váltás

Széphalom

"... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni ..."
(Petőfi Sándor)



Széphalom

települést a XV. század közepétől Kisbánya néven említik a források, a területet a  szomszédos Rudabányácskáról idetelepülő bányászok népesítették be. 1886-tól viseli a Széphalom nevet. A földterület a  XVIII. század közepétől a Kazinczy család tulajdonába került. A Sárospatakon tanuló ifjú Kazinczy Ferenc álmodta meg otthonát, a festői szépségű tájon található halomra. A birtokon feleségével Gróf Török Sophieval hat gyermeket neveltek fel. A kúria a családi otthon és az írói műhely szerepét is betöltötte.  Levelezéseit, írói munkásságát a XIX század első harmadában itt folytatta. A birtokon írta a Tövisek és virágok című epigrammáit.
 Az arborétumszerűen kialakított kert öreg fái között kellemes séta vár a látogatókra, a kertben szobrok, emlékhelyek mellett emlékezhetünk nemzetünk nagyjaira.

Az egykori gyümölcsöskert helyén található
A Magyar Nyelv Múzeuma.
A magyar nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről láthatunk állandó interaktív kiállítást. A tárlat a kor technikai lehetőségeit felhasználva, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató, ismeretterjesztő módon tudományos és kreatív, ösztönző módon játékos formában mutatja be nemzeti kultúránk alapjának: anyanyelvünknek a titkait, szépségeit és történetét. Az állandó kiállítás méltó párja a közelében álló Kazinczy Emlékcsarnoknak, és az a tény, hogy a tárlatnak otthont adó épület egy nemzeti zarándokhely (az Emlékcsarnok és a Kazinczy-sír) mellett várja a látogatókat.


Tudták, hogy a harc fogalmát a magyar nyelv százféleképpen tudja kifejezni? 

 Ugye ismerős ?


Kevés vagy, de mennyire ?


Tudnak Önök káromkodni? Hát csak azt hiszik :-)




Megtaláltam az elsős és a másodikos olvasókönyvem ! Emlékeznek a két kicsi kecske történetére?



Kazinczy Lajos szobra





 
Gróf Török Zsófia












forrás:

Léka


Irány Ausztria
Burgenland Lockenhaus / Léka

A nyugati országhatár közelében, Kőszegtől 14 km – re, a Kőszegi hegyek lábánál, a Gyöngyös patak völgyében található kis település, Léka.

A település melletti sziklán nyújtózik magasba a XIII században épült vár. A várból az 1242-es oklevél szerint már a tatárok támadásait is visszaverték. 1337-ben királyi birtok lett, majd 1390-ben került a Kanizsai család birtokába. A vár Kanizsay Orsolya hozományaként 1535-ben Nádasdy Tamás (1498-1562) tulajdonába került.
A nagy műveltségű főúr a magyar protestantizmus támogatója Gráczban, Bolognában és Rómában végezte tanulmányait. Iskolákat, nyomdákat alapított, tehetséges fiatalok tanulmányait támogatta. Hadvezérként vett részt a török elleni harcokban.
Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521–1571) magyar főúrnő, Kanizsai László és Bélteki Drágffy Anna leánya.
Korának egyik legműveltebb asszonyává vált; írt, olvasott, támogatta a reformáció és a magyar nyelv terjesztését, ismerőseivel kiterjedt levelezést folytatott. Zala vármegye sok családjához fűzte familiáris vagy rokoni kapcsolat. Mindemellett tudósokat gyűjtött udvarába, köztük Sylvester Jánost és Dévai Bíró Mátyást, létrehozta a sárszigeti nyomdát. Buda elvesztésekor, 1541-ben Orsika tette le a nemzet asztalára az első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű könyvet, az Új Testamentumot.
Házasságukból 1555-ben született meg egyetlen fiuk, a „fekete bég” néven ismert hadvezér, Nádasdy Ferenc, Báthory Erzsébet későbbi férje.
Unokájuk házassága révén került a vár az Eszterházy család birtokába. A várat a család leszármazottaitól 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író és felesége vásárolta meg. Minden vagyonukat a vár helyreállítására fordították. A vár 1980 óta a Prof. Anton Keller alapítvány tulajdona. A régió kulturális központja.



"A vár két tornya közül a keleti, négyszögletes Kápolnatorony a 13. században épült. Faragott ablakai kora gótikusak. A kápolna ablakmélyedéseiben korai falfestmény-maradványokat is találtak. Az ötszögletű Öregtorony föld alatti részében volt a vár börtöne. A lovagterem is 13. századi eredetű. A kéthajós csarnok gótikus boltíveit hat darab nyolcszögletű oszlop tartja.
Az Alsóvárat 1636-ban Nádasdy Ferenc építtette. A várhegy alatti város a 15. században kapott mezővárosi rangot. Az 1532-es török támadás nagy pusztítását sokáig nem heverte ki. 1880-ig Sopron megyéhez tartozott, ekkor csatolták újra Vas megyéhez.

A műemlék együttes legrégebbi része XIII. századból származik. A román és gótikus jegyeket magán viselő vár 3 részből áll, a felső, a középső, és az alsó várból. Különleges élményt nyújt a vár berendezett termeit végigjárni, a gótikus  lovagtermet, a várkápolnát, a kínzókamrát."



Belépődíjak:
Felnőtt: 5 EUR ,--
Diák: EUR 4-

Zsámbok

Pest megyében 2500 lélekszámú település. A falu határában huszonöt lelőhelyet ismernek a régészek, melyeken vaskori, római kori (szarmaták) népvándorlás korabeli népek emlékanyagát tárták a felszínre. A Kerekhalom bronzkori, erődített földvár volt. Magát a falut 1380-ban említik először oklevélben. A tipikusan jobbágy-, majd parasztfalu a  XVII. Századtól a Beniczky család és leszármazóinak birtokában volt egészen 1944-ig.

Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Galga és a Tápió folyók között a 138 méteres tengerszint feletti magasságon elterülő falunak még több érdekessége is akad:

-itt találkozik Magyarország két nagy tája (Északi-középhegység és az Alföld)

-itt van a hármas megyehatár: Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok

-néprajzi szempontból is határterület, mivel Zsámboktól ÉNy-ra szlovák, DK-re viszont színmagyar falvak találhatóak

-egyedülálló palóc szigetet képez Zsámbok népviseletével, és tájszólásával is, amelyhez hasonlóval csak a nógrádi területeken találkozhatunk

Minden út Zámbokra vezet? Hát, csak néhány. Hat település országútja fut itt össze: Vácszentlászló, Tura, Jászfényszaru, Tóalmás, Kóka és Dány. Ha erre járnak egy kis időre álljanak meg a falu közepén, és tegyenek egy rövid sétát. Az iskola előtti téren egy tájékoztató táblán lévő térkép segítségével megtervezhetik felfedező útjukat.  A „Mondák dalok útján”haladva 13 tájékoztató tábla ismerteti a falu nevezetességeit, történelmét, hagyományait. Kellemes kis park a templom mellett a szoborkert, itt olvashatunk az iskola, óvoda történetéről. Az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított kőoszlop, a Turán és Zsámbokon lezajlott csata emlékét őrzi. Olvashatjuk, ha Görgei enged Kossuth kérésének, a főhadiszállás itt lett volna és a híres ütközet  Zsámbok nevéhez  fűződne. A Szent Erzsébet templomot 1752- ben építették, barokk stílusban.

A templomkertben 1842 óta áll Nepomuki Szent János szobra. „Szent János a cseh királyné gyóntatópapja volt. Egy alkalommal megtagadta a király parancsát nem árulta el, hogy mit gyónt a királyné ezért kegyetlen halálra ítélték. Kezét, lábát összekötözték és a Moldva jeges vizébe dobták. 1729 óta a folyók, a hidak, a hajósok, a vízimolnárok védőszentjeként tisztelik.” Érdekes dolgok derülnek ki, most titok vagy nem titok? Ha elárulja titkot szeg, ha nem életét veszik, hm... A templomban a miseruhák különlegesek, mert hagyományos zsámboki hímzéssel vannak díszítve. A templom és a községháza közötti téren állt régen a piac, népünnepélyek, népgyűlések színtere. Ma már Szent Erzsébet park, hűs árnyékot rejt a nyári melegben. A főút sarkán áll a tájház.

A jómódú parasztporta az 1800–as évekből maradt fenn. A gazdának nem született gyermeke, így a község örökölte a házat. 1982-ben lett tájház, Lapu Itvánné Kókai Margit munkájának köszönhetően. Hosszú évekig gyűjtögette a falu lakóitól a bent látható tárgyakat. A tájház vezetője nagy szeretettel beszél a házban megtalálható tárgyak használatáról, történetéről. Feleleveníti a ma már elfeledett szavakat, összekötve gyermekkora emlékeivel. Mi is az a lócza? A kerevet? Sut? Kacó? Milyen volt a járóka?

Az első házban, /a tisztaszobát errefelé így nevezik/ a magasra vetett ágyon a sok-sok hímzett párna, de emeljük csak fel a lepedőt, ott  egy hálóhely rejtőzik. Az ablakokat  zsámboki hímzéssel díszített függönyök  keretezik.  A sarokban álló búbos kemencét a konyhából fűtötték. Tudják hol van a sut? „Sutba dob, sutba tesz, sutba vág, sutban a helye, szólás-mondás? 

Itt látható, kellemes kis helynek tűnik a kemence mellett.  A Magyar Értelmező Kéziszótár (1992) szerint sutnak nevezték a kemence és a fal közötti szűk kis helyet, a kemencezugot.” 

Megnézhetik, mit rejt a sublót?  Gyönyörű ruhadarabok kerülnek elő a fiók mélyéről. Hogyan néz ki az asszonyok   fékötője:

fékötő
kecele
s a keceléje, a kacó, s a pruszlik. Gondosan, apró mintákkal díszített darabok, kicsiny ékszerek. Milyen sok-sok öltés, mennyi munka, mire egy ilyen darab elkészült. A vászonból készült alsónemű a pendöl, fölé került 4-5 alsószoknya, aljára csipkét varrtak és 2-3 mizlit, ha kinövi a kislány csak le kell engedni. A színes felsőszoknyát a kecele fedte. Előkerül a pumpos és a buggyos ing. A kacó amely, a testhez álló hosszú ujjú blúz, rékli. A pruszlikot az ing felett viselték. Derékig ért, hogy az ing kilátszódjon alóla és elöl nem ért össze, hanem három szalaggal fogták össze. Csodaszép gazdagon díszített ruhadarabok. A faluban sokan még ma is népviseletben járnak s ünnepnapokon , ballagáskor, fesztiválokon, előkerülnek a díszes ünnepi ruhadarabok is.
 A csizmát a suszter készítette. Ma már persze, nehéz lenne mindennapos viseletük, de itt a faluban az idősebbek még nagyon sokan ebben járnak.  A nagy faláda a vászon alsóneműket rejti.  A hátsó szobában a szövőszék, a bölcső és az állóka fogad. Hátul az udvarban a kamra, sok régi használati tárgyat rejt, van itt jancsiszék, sajtár, gyerekeknek járóka és kicsiny kocsik.

/jancsiszék = négylábú fabak. Egyik végén ültek, a másik végén volt egy primitív satu, amelyet lábemeltyűvel szabályoztak. ./ Az udvarban nagy kemence,  forgatható kirakójáték. Egy papír és egy grafitrúd segítségével megtudjuk, mit rejtenek a márvány táblák, s közben igazi alkotóvá válhatunk. Ha kedvet kaptak látogassanak el  ebbe a vendégszerető, népi hagyományait hűen őrző kis faluba. 

Programok:

A tájház udvarából indul a zsámboki lakodalmas, a falu apraja, nagyja palóc népviseletben idesereglik, bemutatják a leánykérést. A kemencében sült lángost fokhagymás libazsírral kenik, s kisüstivel öblítik. A közeli vendéglőben a hagyományoknak megfelelő ebéd elfogyasztása után megkezdődik a lakodalom.

A vendégváró programokról tájékozódhat: 

http://zsambok.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=614&Itemid=197

Augusztus 20. előtti hétvégén kerül megrendezésre a "Lecsót a keceléből" elnevezésű hagyományőrző fesztivál. A fesztivál első napján a mezőgazdaságé és a hagyományőrzésé a főszerep. A fesztivál jeles eseménye - a nevét is adó - lecsófőző verseny. Közel 50 bográcsban készül minden évben a finomabbnál ,finomabb lecsó. Ahhoz, hogy megtudjuk a titkos receptet, bizony el kell látogatni, s a szakácsoktól a titkot ellesni!

Forrás:www.zsambok.hu

Tata


A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.
A városon áthalad az 1-es főút, mellette halad el az M1-es (E60, E75) Bécs–Budapest autópálya.
A város nagyon sok nevezetességével várja a látogatókat. Épületek, kilátók, tornyok, Esterházy-kastély, harangláb, múzeumok, szobrok, templomok, vízimalmok és természetesen az Öreg-tó partján a vár.
 
Az első királyi palotát Zsigmond király mocsarakkal és vízzel körülvett sziklamagra építette. Évszázadok során az uralkodók, tulajdonosok az adott korra jellemző építészeti stílusnak megfelelően alakítgatták. A palota így öt évszázad építészeti jegyeit viseli magán.
  „ A gonosz gyauroknak ezen a vidéken még egy Tata nevű, égigérő fallal körülvett erősségük is volt…, melyet minden oldalról kellemes ízű víz vett körül, minden oldalon tulipán-és rózsaliget környezett: melynek minden zuga hasonló a paradicsomhoz”.-írja Dzselalzade Musztafa a török történetíró.
 
 Valóban egy kis paradicsom, a tópart, a park. Szélcsendes, napos időben a tóban tükröződik a vár, mely kis hazánk egyik csodaszép ékessége.

Információk:



Nagyobb térképre váltás

Fallóskút

"Hasznos községben élt Sánta Lászlóné, Klára asszony családjával. 1947. július 2-án Sántáék búzát arattak. Délben Klára asszony férje veszekedése elől a búzába rejtőzve – szokásához híven – elmondta az Úrangyalát. Imádság közben a levegőben megjelent neki a Szűzanya. Este, az aratásból hazatérve, ellátták a jószágot, férje pihenni tért, Sántáné pedig esti imáit végezte. Ima közben ismét megjelent neki a Szűzanya, egy tájat mutatott neki, és így szólt: „- Itt van egy forrás! Neked nem szabad elhanyagolni! Meg kell keresni!”" ..így kezdődtek Klára asszony megpróbáltatásai. A történetet részletesebben elolvashatja : http://www.hajagos.hu/egyeb/honlap/falloskut.html
Kitartásának köszönhetően az eltelt idő alatt a forrás környékén templom épült. Az emléktáblák csodálatos gyógyulásokról tanúskodnak. S miért válnak a kérések valóra? Hogyan történnek a csodák? Talán a  forrásvíz, a Mátra levegője, az erdő csendje, az őszinte imádság.


  
A település megközelítése: Pásztóról -- Galyatető felé

Nagyobb térképre váltás

Hollókő

 
A Cserháti dombvidék különös tája, a honfoglaló Kacsics nemzetség ősi szállásterülete. Világszerte ismert ófalujával, hegynek szaladó keskeny szőlőparcelláival, középkori vármaradványával várja a látogatóit.

A Várhegy egy ősi vulkán csatornakitöltésének csonkja. A vulkáni kúp lepusztult, csupán a gyökere, az egykori kürtőt kitöltő láva maradt meg. Alkotóanyaga az andezit.
A várat Kacsics András építette a XIII. században. Az első írásos emlék 1310 –ből származik, a vár neve „Castrum Hollókew” alakban szerepel. A szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár első ismert lakója I.Péter fia Mikus volt.
 „A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot. Eszerint bizonyos Kacsics András – /a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak/ – elrabolta, és az épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban „boszorkány” volt, és szövetkezett az ördöggel.” Az ördög el is küldte segédeit. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár előző nap felépült falait. Becsületükre legyen mondva – nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli sziklán új várat raktak belőlük. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét.” Az egyszerűbb névmagyarázat szerint mindig sok holló fészkelt azon a sziklaormon. 

A fotók segítségével feljutunk a toronyba , ahol egy korabeli vitéz áll utunkba :




A település korábban a vár nyugati oldalán lehetett, ahol a római katolikus plébánia már 1342-ben fennállott. A középkori Pusztatemplom helyét, amit a lakosság Előttyinek nevez, 1969-ben tárták fel. A Pusztavár, Pusztatemplom, Pusztaszőlők helynevek valószínűleg a tatárjárás után alakultak ki. A vár körüli fás legelő idős fái tanúskodnak az egykori erdőskoszorúról. A népesség növekedésével egyre több területet tettek alkalmassá a legeltetésre, így alakult ki a fás legelő. Az állattartás visszaszorulásával azonban az erdő lassan újra beborítja a területet.
A korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik. A török hódoltság idején a település elnéptelenedett, de 1720- ban már nemes községként szerepel a nyilvántartásban.

A házak fából alapozás nélkül épültek, sokszor tűzvész áldozatává váltak. 1909-től már kőalapra építkeztek, a tetőt cserépzsindellyel fedték, az ősi palóc népi építészeti stílust megtartva. Az Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. Az „egyutcás” falucska központjában a kis fatornyos, zsindelyes templom 1889-ben épült. A műemlékcsoport 65 védett épületet foglal magába. „Ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, 
deszkamellvédes tornácok ("hambitusok") szegélyezik.
Képek a faluból:

A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.”

Népviselet:
„ A tradicionális női öltözék a tarka színű szoknya, mely alatt munkához általában csak kettő, nagyobb ünnepeken viszont akár 20 alsószoknyát is viseltek. A fehér vászon ingváll fölé színes - az ünnepi viselethez gazdagon hímzett - "lajbit" öltöttek, de a palóc lányok és asszonyok legszembetűnőbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefűzéssel készített főkötő volt.”  
Forrás: 
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=14118

Hasznos tudnivalók:
A Vár programjai, története

A vár megtekintésének díja:
diák, nyugdíjas: 350 Ft
felnőtt: 700 Ft
családi: 2.100 Ft

Nyitva tartás:
április 1-től október 1-ig: naponta 10.00-17.30.
október 1-től 31-ig: naponta 10.00-16.30.
novemberben: minden hétvégén 10.00-15.30.

Húsvét Hollókőn:




Világörökségeink:





Térkép:

Nagyobb térképre váltás