Visegrád

-->
Augusztusban három napot töltöttünk Visegrádon
sétával, pihenéssel, múzeumok látogatásával. A tájfutás most kimaradt, de a gyaloglás nem maradt el. Megismertünk egy izgalmas szórakozási lehetőséget a Canopyt. Utazási irodán keresztül foglaltunk szállást, a község Fő utcájában, innen indultunk felfedező útjainkra, lányommal, kettesben. Az így szerzett élményeim szeretném megosztani a kedves olvasóval. Jöjjenek, sétáljanak velünk!


A Duna itt szeli át a hegyeket, elválasztja a Börzsönyt a Pilistől és a Visegrádi hegységtől. Sokak által ismert csodálatos vidék, turisták kedvelt paradicsoma, látnivaló akad bőven. Talán már megfordultak itt valamikor, ismerik szépségeit, nevezetességeit. Én valamikor kisiskolás koromban jártam erre, de már csak a hajókirándulás emléke él bennem. Régóta vágytam újra megcsodálni, hegyeit, völgyeit, felfedezni rejtett kincseit.
A Fő utcán a kis templom, régi idők nyaralói, múltat idéző, hagyományokat őrző lakóépületek sorakoznak, az óvoda, a jegyző háza, a postaépület, a Görgey-ház. Históriás táblák tájékoztatnak történetükről. A fodrász régi cégtáblával csalogat, mintha megállt volna az idő. Egyszerű és mégis van valami varázsa ennek az utcának. Csend béke és nyugalom árad. Kövek, falak maradványai az üres területeken.
A Királyi Palota, ingyenesen látogatható, a múzeumban fizetni csak az időszaki kiállításokért kell.
„1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét, a városban egy királyi házat építtetett, amelyet először az 1330-as, Zách Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet színhelyeként említ a Képes Krónika. A királyi házat I Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott. 1408-tól a visegrádi palota vidéki rezidenciává vált. 1476–1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. A palota feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart.”

Több órát töltünk a palota falai között, csodaszép kiállításokkal berendezett termek várnak. A díszkút a kerengő közepén, fogva tarja a látogatót.
í


A büfében, a teraszon, reneszánsz zene mellett elfogyasztunk egy kávét, a hely hangulatához illő cserépcsuporból. Megcsodáljuk a fali kutat, a királyi fürdőt, elidőzünk a hatalmas cserépkályhák mellett, és bepillantunk egy korabeli konyhába is. A teraszokról a kilátás remek, a Duna és a szemközti hegyek  magára vonják a tekintetet. Utunkat a Palotakertben folytatjuk, előtte benézünk a palota alatti kőtárba. Szőlőlugas alatt sétálva haladunk el a zöldségeskert mellett, majd lejutunk a virágoskertbe, ahol a gótikus szökőkút körül levendulák, rózsák bódító illata árad. Boltíves szőlőlugasok vezetnek az udvar hatalmas kútjához, a gyümölcsöskertbe.


A Fő utca végén átmegyünk a Duna partra, a Mária kápolna mellett. Szépen kiépített sétányon padok várják pihenni az elfáradt utazót. A hegy tetején koronaként emelkedő fellegvár a naplemente fényében tündököl. Közben elúszik néhány sétahajó, modern zene hallatszik a fedélzetről, figyelmeztet, hogy sajnos nem állt meg az idő.

Másnap reggel a templom mögötti utcácskából indulunk. Hamuban sült pogácsa helyett, néhány péksüteménnyel és üdítőitallal a táskánkban. Gyalog vágunk neki az útnak, kb. 10 kilométer megtételét tűztük magunk elé a nap folyamán.
A hegygerincen haladunk, végig nézzük a kálváriához vezető stációkat, melyeket Szakál Ernő szobrászművész készített 1961-ben.


A Kálvária kápolna 1770-ben épült, barokk stílusban, szomszédságában egy természetes sziklaképződmény áll.


Az út kissé meredek, fárasztó a nagy melegben, de lassan felérünk a hegy tetejére. Útközben megismerkedünk egy 71 éves nagypapával, aki a 8 éves unokájával kirándul. Meséli, hogy ő már többször megtette ezt az utat, most unokájának is megmutatja, merre járt  fiatal korában. Ma már kicsit nehezebb megmászni a hegyet. Valószínű, hogy ez a kirándulás egy felejthetetlen emlék marad mindkettőjüknek.
A fellegvár Visegrád legismertebb látnivalója, ide el kell jönni, legalább egyszer!
Termeiben kiállítások: fegyverek, páncélok, címerek, edények, képek. Sok újat megtudhatunk és felidéződnek a történelmi tanulmányok is.
I. (Szent) István a Sibrik-dombon hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben említi először írott forrás); a tatárjárás után indult meg a várrendszer kiépítése, IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat.
A Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az alsóvárral. A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket, majd ezek őrzőhelye volt hosszabb-rövidebb megszakításokkal. 1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.
A panoptikumban a híres királytalálkozó vacsorajelenetét láthatjuk, mellette egy  udvari mulatság felett állt meg az idő.
„1335-ben Károly Róbert magyar király, János cseh király és III. Kázmér lengyel király mellett számos másik ország így a Német lovagrend is képviseltette magát, s a nagymestere Braunschweigi Luther herceg békét írt alá Lengyelországgal, amelynek értelmében Dobrint, valamint még az 1331-32-es lengyel-lovagrendi háborúban elvesztett egyes Kujawy-i várakat adták vissza. Visegrádon a három király szövetséget kötött. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel Bécs árumegállító joga ellen, kereskedőik részére a bécsi vám kikerülését rendelik el.”


A várkertből csodálatos panoráma tárul elénk. A hegyek közt kanyargó Duna, hegyek, völgyek. Minden oldalról más és más gyönyörű látvány. Órákig időzünk, fotózzuk a várat és az elénk táruló csodálatos panorámát.

Innen a parkoló melletti ösvényen indulunk tovább a bobpálya felé, ahol idősek és fiatalok remekül szórakoznak. Lányom is megtesz egy-két kört, bele is csúszik egy ütközésbe, de semmi gond a bobok indulnak tovább. És lám a nagypapa is fent van a pályán. Itt egy kicsit újra gyerekek lehetünk.


A Zsitvay kilátó kicsiny várként emelkedik a bobpálya fölött. Emeletein belül kiállítások várják a nézelődőket, kívül elénk tárul, hogyan kunkorodik Duna a Börzsöny körül, a fellegvár, a hegyek, mezők, városok, a Dunakanyar minden szépsége. Nagyon szép a táj.



Visszatérünk az ösvényre, amely a vadaskert felé vezet, a Canopy pálya alatt haladunk. Fejünk fölött drótkötélen „száguldó”férfi jelenik meg, az épített vas állványig halad. Kb.10 ember következik, egyenként ereszkednek a drótkötélen, majd indulnak tovább a következő oszlopig, egy rövid ideig figyeljük haladásukat, majd a Jurta tábor mellett kijutunk a Vadaskerthez.
A vadaskert körül egy rövid sétaúton, néhány szarvast, vaddisznót sikerül meglesni. Az erdészház mellett lovak és háziállatok közelebbről is megfigyelhetők. A réten még a régi fa játszótér várja a gyerekeket. Visszafelé a Mogyoróhegyről a műút mellett haladunk, érintve a római kori romokat és a Salamon torony mellett jutunk ismét Visegrádra.

Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület a XIII században. Az alsóvárat a fellegvárral, tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon vezetett át a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt. A történelem viharai nem kímélték a Salamon torony épületeit sem. Az alsóvár már a török-kori háborúk kezdeti időszakában nagyobb sérülést szenvedett: védművei megrongálódtak, a lakótorony déli sarka pedig leomlott. A Salamon-torony helyreállítása 1871-82 között történt, királyi vadászkastéllyá építették át. 1916-ban vasbeton födémet kapott, majd az 1950-ben tűz pusztította a tornyot. 1959-64 között került sor az épület helyreállítására.
Harmadik napunkon, már reggeli után elhagytuk szálláshelyünket. Autóba ülve ismét felhajtottunk a bobpályához bobozni és persze, hogy lányom kipróbálja a Canopyt.
Hogy mi az a Canopy?
„Az első Canopy pálya, a Costa Rica Monteverde Cloud Forest Nemzeti Parkjában nyílt meg, ennek adaptációjaként született meg a Visegrádon, a Nagyvillám Vadászcsárdától induló Fun Extrém Canopy Pálya. A közép-amerikai pálya eredeti célja, az esőerdő kutatását szolgálta. A kötélpálya megkönnyítette az esőerdő ökoszisztémájának vizsgálatát, lehetővé tette, hogy a 40-50 méter magas fák között, a felsőlombkorona szint élővilágát is kényelmesen megfigyelhessék. Azóta barlangok, kanyonok és más természetvédelmi területek kutatásánál alkalmazzák ezt a technikát.”

A vállalkozók kisebb csoportokban teszik meg a 11 oszlopon át lefelé vezető utat a kötélpályán. Pálya hossza: 10 szakasz, 900 méter. Oszlopok magassága: 13-14 méter. Elérhető sebesség: induláskor, pálya közepén: 30 km/h, végén 2km/h. Legmagasabb pont: 14 méter. Legalacsonyabb: 6 méter
A résztvevőket 2 túravezető teljesen biztonságos, speciális felszerelésbe öltöztetik, elmagyarázzák a szükséges tudnivalókat, majd indul a kaland.
Én aggódó szülő szerepében követem az eseményeket, s miután meggyőződtem, hogy lányom biztonságban van, a pálya alatt haladva próbálok néhány fotót készíteni.
Hatalmas élménnyel tér vissza a csoport a kb. egy órát igénybevevő túráról.” Óriási, hihetetlen, nagyon remek, ezt a barátoknak is ki kell próbálni!”- és már a következő túra lehetőségét tervezgetik. Még néhány információ a csapatvezetőktől, csak a barátokon múlik, mikor jönnek legközelebb.
A panoráma úton felfelé, még egyszer elhaladunk a vár mellett egy utolsó pillantás a Dunakanyarra a hegyről, és ismét a Templom mellett vagyunk Visegrád főterén.
Sajnos gyorsan eltelt az idő, de élményekben gazdagon és kipihenten távozunk. A 11-es úton Esztergom felé vesszük az irányt, a Lepencei strandfürdőnél balra fordulunk, és kanyargós hegyvidéki úton jutunk Szentendrére, majd vissza Budapestre. 2007.Augusztus
Egyéb hasznos tudnivalók:
Visegrád megközelíthető gépkocsival Budapest felől a 11-es főúton észak felé haladva, vagy Szentendréről Pilisszentlászlón át. Hajóval, Budapest és Esztergom felől. Autóbusszal Budapestről vagy Szentendréről juthatunk el Visegrádra. Nagymarosról pedig komppal juthatnak át a Dunán, ami óránként közlekedik.
A múzeumok általában hétfőn zárva tartanak, a legtöbb naponta 10- 17 óráig tart nyitva. A Canopy pályán igény szerint óránként indul csoport, 18 éven aluliaknak szülői beleegyezés szükséges! Testsúly min. 40 kg max. 110 kg.

A bobpálya nyáron 9-19 óráig, télen 11-16-ig tart nyitva hétvégénként, munkanapokon egy órával rövidebb a nyitva tartás.


Nagyobb térképre váltás

Orfű-Abaliget

Orfű –Abaliget
Felsorolni lehetetlen, mennyi látnivaló várja a látogatókat. Íme egy kis ízelítő a kirándulóknak, nyaralóknak.

Orfű Pécstől 16 km-re a Mecsek-hegyháton, a Mecsek –hegység északnyugati lábánál elhelyezkedő község vagy inkább községek láncolata. A délről észak felé kiszélesedő völgy mélyén folydogáló patak három kis falut, Orfűt, Mecsekrákost és Tekerest font egy füzérbe. A keleti völgyben Bános és Mecsekszakál települt. E falucskák úgy bújnak meg az erdők, szántóföldek, legelők között, mintha az idők kezdete óta a táj részesei, a természet teremtményei lennének. A természeti értékek megtartásával, gyarapításával egységes üdülőterület alakult ki. A Pécsi –tó körül igazi horgászparadicsom keletkezett, de a vízi-sportok szerelmesei a vitorlások, csónakázók, kenusok is megtalálhatók a tavon. Nagyon szépen kiépített út övezi a tavat, a sétálni, kerékpározni vágyók örömére. Kempingek, lovastanyák, ifjúsági szállások és falusi vendéglátók várják az idelátogatókat. A vendégek a jelzett turistautakon hatalmas gyalogtúrák vagy kerékpáros túrák résztvevői lehetnek.


A legújabb látnivaló a Kemencés Udvar, Szabadtéri Múzeum és az Orfűi Tájház és Néprajzi Gyűjtemény. Felelevenedik a magyar paraszti étkezési kultúra. Naponta kemencében sült friss péksütemény elkészítését láthatják, majd meg is kóstolhatják a múzeum látogatói.





Az udvarban különböző kemencéket tanulmányozhatunk, láthatunk különböző ötletes madárijesztőket.






A tyúkólat, még a törpekertemben is szívesen elkészíteném.













A Tájházba muskátlivirágos tornác csalogat.  A kiállítás a  régi idők     lakóházát mutatja be.










A falu kiemelkedő műemléke a ma is üzemelő Orfűi Vízimalom, ez az országban egyetlen ma is működő vízimalom.
Udvarában a csobogó patak mellett egy kellemes délutánt tölthettünk. Malomkőből képzett asztalokról fogyasztottuk a friss kemencében sült kenyeret. A vendéglátók  házi zsírral és lilahagymával is megkínáltak minket, amihez frissen csapolt, házi készítésű sört ihattunk.




A malomtól elsétáltunk, a tanösvényt követve, a Vízfő- forrásbarlanghoz. Itt a gyerekek kipróbálhatják az erdei tornapálya állomásait. Érdekes információkat tudhattunk meg a környék élővilágával, földrajzi érdekességeivel kapcsolatban. A forrás mögött barlangrendszer húzódik, a forrás vize hosszú évekig az ivóvíz ellátást biztosította a környék lakóinak. A hetvenes években épült forrásház, ma már műemlék.


Tovább haladva az úton a barlang-kutatók háza alatt még ihatunk a jóízű forrásvízből.
Ha Orfűn járnak, a település fölé emelkedő kilátóból csodálatos látványban lehet részük, ne hagyják ki!
Orfűről a főúton továbbhaladva  találjuk Magyarhertelendet. A sok száz méteres mélységből feltörő termálvíz tette kedvelt fürdőhellyé. A strandon 19 óra után esti fürdőzésre is van lehetőség. A falu szépen fejlődik, rendezett parkok, köztéri szobrok, kopjafák, vízköpők iható forrásvízzel sétára csábítják az ide érkezőket.
Ha Pécs felől jövet nem kanyarodunk le Orfűre, balról a Rácz-tanyát találjuk. Itt lovagolhatnak,  a gyerekek házi állatokat simogathatnak és a játszótéren is elfoglalhatják magukat. Tovább haladva az úton Abaligetre jutunk. Ámulatba ejtő kis település nagy tavakkal, horgászok, strandolók, kirándulók rejtett paradicsoma. Az abaligeti cseppkőbarlangból 500 méter látogatható. Szűk folyosó vezet kb. 40 méteren keresztül, pánikbetegeknek ezt a barlangot nem ajánlom. A 40 méteres szűk folyosó után bejutunk a csodák birodalmába. Érdemes tudni, hogy a barlangi levegő nagyon tiszta, páratartalma ideális, magas a kalcium és magnéziumtartalma. A légúti megbetegedésben szenvedők, allergiások kitűnő gyógyhelye.
A barlang mellett a denevérmúzeum csalogatja a kirándulókat.


2007 augusztus 1-5

A Hungária kupa 1967 óta kerül
megrendezésre kétévente- évente az ország
különböző tájain. Idén a kupa történetében
másodszor Orfű és környéke adott otthont, a több mint 2000 résztvevőnek. A résztvevők 24 országból érkeztek, 1400 versenyző állt rajthoz 40 kategóriában.





A Nyugati Mecsek karsztos, töbrökkel, völgyekkel szabdalt területe komoly feladatot adott a versenyzőknek.

Az első és második versenynap Abaligeten, jellegzetes középhegységi terepen zajlott. A kisebb töbrös részekkel nehezített pálya utolsó szakasza a cseppkőbarlang és a tavak mellett vezetett a cél felé, felkeltve a turisták és a békésen horgászók figyelmét.

Harmadik napon Harkányban, a parkokban és a Gyógyfürdő területén bukkantak fel a térképpel futók. Nagy feltűnést keltett egyik fiatal versenyzőnk, aki egy fogadást elvesztett, ezért szupermann jelmezben futotta le a 4,7 kilométeres távját. A hőségben, jelmezben, a közönség nagy örömére sikerült a férfi elit kategória hatodik helyére befutni.










Ezen a napon rendezték a Trail-O bajnokságot. Kerekesszékes versenyzőink megszerezték a bajnoki címet, külföldi ellenfelek elől. A napi eredményhirdetésen hosszú vastaps kíséretében vehették át jutalmukat. A verseny után még természetesen a harkányi gyógyvíz jótékony hatását élvezhettük, míg az aznap érkező hirtelen, viharos lehűlés menekülésre nem késztette a még strandoló sportolókat.
Az utolsó két nap Orfű tipikus mecseki karsztos töbrös terepe következett. A verseny érdekessége, hogy az utolsó napon vadászrajttal indulnak a versenyzők. A lényege, hogy a 4 nap összetett eredménye alapján az elsők indulnak, majd a kialakult sorrend szerint, percenkénti indítás van. Komoly küzdelmek alakultak ki a dobogóért. A szurkolóknak ez igazi izgalom, ki ér először célba, hogyan változik az addigi sorrend. Megemlítem a férfi 55-ös kategóriát, ahol versenytársunk a 4. helyről futott fel a dobogó legtetejére, maga mögé parancsolta az addig vezető 2 külföldi és 1 magyar versenyzőt. Szép teljesítmény volt! Nagyon büszkék voltunk! Minden indulónak gratulálok a szép eredményekhez, a szervezőknek köszönet az ötnapos kitartó munkáért!

Én, mint legtöbbször sétálva „tájtanulmányozást” folytattam 5 napon keresztül. Csodálatos Mecsek teljesen elbűvölt, néhol a tájra jellemző medvehagyma illatát is érezhettük. Főleg tavasszal lehet találkozni ezzel a gyógynövénnyel, beteríti a lombos fák alját. Az utolsó napon sikerült majdnem a sor végére csúsznom, mivel a bozóttal övezett töbrökben, vagy a körülötte elhelyezett ellenőrző pontok keresése, a megszokottnál is hosszabb időt vett igénybe. Már közel álltam, hogy Laci bácsi rekordját megdöntsem, szerencsére azért ez nem sikerült. /Laci bácsi a 70-es kategóriában indul, érszűkületes sokszor fájós lábaival több órát tölt a pályán, sosem adja fel , mindig teljesíti a feladatot./ Nagyon szép erdei túrákat tettem, sokszor útbaigazítva eltévedt versenyzőket és a kezdő próbálkozókat.
A versenyek után naponta más és más programok várták az érdeklődőket. 
Néhány kiegészítő verseny:
Gyermekversenyt naponta rendeztek. A gyermekversenyben 0-10 éves korig indulhatnak a kicsik. A cél körül szalagozott vagy zászlókkal tűzdelt pályát kell a lesétálni vagy lefutni. A karton segítségével, különböző figurákkal jelzett bójákat kell megtalálniuk, amit, ha megleltek berajzolnak, vagy szúróbélyegzővel lyukasztanak. A jutalom sem marad el a célban. Abaligeten kb. 200 gyermek próbálkozott.
Tájkerékpár
A második nap délutánján lecserélhettük a futócipőt mountain bike-ra. Árpádtetőn versenyezhettek a bringások. A rendezők az ellenőrzőpontokat kihozzák sűrűből az utak, ösvények mellé. Térképtartó kerül a kormányra. A pálya olyan terepen halad, ahol sok út közül választhat a versenyző és ez a tájbringa. A tájfutáshoz szükséges képességek mellett, a kerékpározási technika, ügyesség, plusz követelmény a tájbringásoknak. Nem elhanyagolható "hobby" a kerékpár fejlesztgetése, újabb és újabb technikai csodák beszerzése, beépítése.

A mikrosprint tökéletes arra, hogy a tájfutás alapelemeit, lényegét megismerjék az érdeklődők. A verseny igen kis területen zajlik, a térkép nagyon részletes (1:750 a méretarány). A pálya minden különösebb előismeret nélkül teljesíthető és mivel ilyen kis területen zajlik, eltévedni sem lehet. A mikrosprint ugyanúgy zajlik, mint egy normál tájfutóverseny, csak a győztes idő 2:30-3 perc körüli, és a pályák 300-500 méter hosszúak! A kis méretarány miatt lényegében mindent lehet ábrázolni a térképen, így néhol speciális jelkulcsot is alkalmaznak. A mikrosprint körülbelül egy 100*100 négyzetméteres területen zajlik, ezért az egész verseny kamerával rögzíthető, tehát jól közvetíthető, valamint a gyors és rövid pályáknak köszönhetően mindig nagyon szoros és izgalmas verseny.
Pécsre nagyon valószínű, hogy már csak a jövőre jutok el, egy Mecsek kupára, de a most megszerzett emlékek sokáig elkísérnek.
KOMÁROMI ERŐDÖK
Közép-Európa legnagyobb épen fennmaradt erődrendszere, a Duna két partján.
Komárom környékén már a rómaiak védműveket építettek. Az akkori Brigetionban, katonáik ellátására pékségükben kenyeret sütöttek.
A komáromi erődrendszer 1809-1877 között létesült, a dunai hajóút, az átkelőhelyek és a Budapest –Bécs útvonal védelmére. Ennek során építették fel a Duna jobb partján a Csillag, az Igmándi és a Monostori Erődöt. A Monostori Erőd Közép-Európa legnagyobb újkori erődítménye. Az erődben található katonai pékségben 2000 négyzetméteren, 4 kemencében 1945-ig katonai ellátásra sült  a kenyér.
Az erődök a XIX. Század legfejlettebb haditechnikai elvei alapján, klasszicista stílusban épültek. Lenyűgöző látványt nyújtanak a gondosan faragott, kövekből illesztett védfalak, bástyák, lőporraktárak, kiképzőtermek, a földsáncok és lődombok, a földalatti kazamata-és folyosórendszerek. A  hatalmas körbezárt udvarokban,  több ezer huszár, tüzér és árkász ellátása, kiképzése folyt.
A komáromi erődrendszer egy évszázadon át a honvédség katonagenerációit szolgálta. A harci események az erődöket kerülték, így ma is átépítések nélkül őrzik építészeti értékeinket.
1945-től 1991-ig a Monostori erődöt a szovjet csapatok titkos fegyverraktárként használták.
A korábban rejtőzködő, különleges erődrendszer ma már erőd és hadtörténeti kiállítással, sütőipari emléktárral, római kori kőtárral, színes kulturális és sporteseményekkel, művészeti és hagyományőrző kiállításokkal várja látogatóit.

Megközelítése:
Az 1-es főútról autóbusszal, a komáromi vasútállomástól gyalog a Duna parton Győr felé. Gépkocsival a városon át a körforgalomtól Győr felé.

Nyitva tartás: 9.00-17.00-ig . Hétfőn zárva !
Bővebb információ:
www.fort-monostor.hu










Tájfutás az erődben:
A Tatai Honvéd SE minden évben megrendezi
a Simon Lajos emlékversenyt.
2007 júliusában a Monostori Erődöt választották a verseny helyszínéül.

Versenyzők és az érdeklődők több versenyszámban is próbálkozhattak. A szokásos egyéni tájfutóversenyen kívül a kicsinyek gyermekversenyen vehettek részt, a családok a családi versenyben indulhattak, és a mozgássérült versenyzők is próbára tehették tudásukat. Késő délután  a honvéd csapatok küzdöttek a pálya és a hőség adta kihívással. A hétvégére kialakult kánikula  nagymértékben megnehezítette a rendezők, futók és kirándulók helyzetét.
Trail-O
Az olvasó most lehet, hogy elgondolkodik: mozgássérült versenyzők a tájfutópályán? Hogyan lehetséges ez?
A mozgássérültek részére kialakított tájfutó sportág a Trail-O. Természetesen a pályát úgy kell megtervezni , hogy kerekesszékkel könnyen körbejárható legyen. A pálya hossza 1-2 km lehet . Itt nem számit az idő, gondolkodni kell ./illetve 1-2 pontnál stopperrel mérik milyen gyorsan oldotta meg a versenyző a feladatot./ holt verseny esetén fontos/ Térkép alapján kell haladni pontról pontra .

Van kijelölve egy úgynevezett nézőpont , ahonnan ülőmagasságból kell nézni a 3-4-5 bólyát, majd ki kell választani melyik az, amely megfelel a térképen megadott pontmegnevezéseknek. Pl.: fa tövében balra, gödör szélén északra stb. A-B-C-D betűkkel a kartonon jelezni a választ. Bizony nem könnyű a választás. Jó volt látni mozgássérült társaink, milyen örömmel és lelkesedéssel teljesítik a feladatot.







A tájékozódási versenynek ezt a formáját bárki kipróbálhatja, természetesen külön kategóriában  értékelik az eredményeket. 
A családok is kipróbálhatták tudásukat. A családi verseny pályája a Trail-O feladatával egyezett. Fokozta az indulási kedvet, hogy a résztvevő családok között értékes ajándékcsomagokat sorsoltak.

Normál távú verseny:
A normál távú versenyről saját élményeim segítségével szeretném tájékoztatni a kedves olvasót.
Sok sporttársunk gondolta: rövid egyszerű pályák lesznek, ezért bátran vállalta ebben a hőségben a részvételt.( vagy éppen a rövid pályák miatt maradt távol.) A rendezők azonban figyelembe vették a futni vágyók igényeit és így bizony kemény, hosszú és kalandos pályákat terveztek.
Az ellenőrző pontok a vár minden szegletében előfordultak. A vár bástyáin, árokrendszerében, labirintusában, sőt az erődöt körülvevő ligetes területen is. 380 versenyző futott  a pályákon.
A verseny előtt bevallom én is arra gondoltam, lesz majd egy rövid pálya: 2-3 km és azt még ebben a kánikulában is vígan teljesítem. Bátran nekivágtam: mi ez nekem? Egy erődben tájékozódni, látszólag nem lehet nehéz feladat.
Rajtidőmre besorakoztam az induláshoz, majd megkaptam a térképet.

A korosztályomnak megfelelő pálya látványa azonnal lehűtötte lelkesedésemet. 3,3km19 ellenőrzőpont, végig a napon, árnyéktól mentes területen. Nem baj, meg kell oldani, ezért jöttem. A cél, hogy jó levegőn mozogjak és az agyam is megtornáztassam kissé. Utam rögtön a földsánc tetejére vezetett - egy kis mászás a homokos, csúszós, meredek oldalon. Lefelé nagy lendülettel "száguldhattam" tovább a várat körülvevő sík ligetes területre. A terepen helyenként bozót és térdig érő, száradó aljnövényzet nehezítette haladásom. A ligetből vissza kellett jutnom a várat körülvevő  földsáncon lévő őrtoronyhoz. Sűrű bozóton keresztül vágtam utat magamnak, hogy a magasan lévő, gödörben elrejtett pontomat megleljem. Az erődbe bejutni csak a térképen jelzett átjárókon lehetett. Kalandos ereszkedés a meredek oldalon és ott a bejárat. Kellemesen hűvös, sötét labirintusban találtam magam, innen a fény felé haladva jutottam az erőd belső területére. 1-2 könnyebb pontérintés után a bástya bevétele következett. Nagyon meredek szerencsére a lépcsősor segítette a feljutást. Csodaszép rálátás a Dunára, Szlovákia a túloldalon, parkok, várfalak látványa tárult elém.





A bástyáról látható volt következő pontom, "csak" a várárok választott el.




Le kellett jutnom, megkerülve a bástyát újra felmászni sűrű bozóton át a sáncra. Majd ismét ligetes terület következett, látszólag könnyen megtalálható ellenőrző pontokkal. Úgy éreztem magam, mint Rejtő Jenő hősei a sivatagban, a tűző napon csak meneteltem, meneteltem. 25 perc vánszorgás után végre elértem a verseny számomra legérdekesebb szakaszát. Kicsit megtorpantam a meredek /5-6? m/ homokfal láttán, de itt egy kötél segítségével lehetett leereszkedni a vár bejáratához. /Nem is volt rossz ötlet ez a kötél/ Ismét a hűs labirintuson jutottam át a várudvarra, itt érintettem utolsó pontjaim, már nem volt messze a cél. Egy utolsó hajrá, végül is futóverseny volt.
Unokahúgaimkötélmászás" az ő pályájukon/ nyílt könnyű /pályán nem szerepelt. Rettenetesen megviselten, de élményekkel gazdagon hagytam el a vár falait. Siettünk mielőbb a strandra érjünk, ahol egy kellemes tusolás után a termálvízben pihenhettük fáradalmaink.

2007.július

Tájfutás


Szeretnek kirándulni, futni, esetleg kocogni? Néhány órát a szabadban, jó levegőn tölteni? Érdekes tájakat felfedezni? Ismerkedni a helységek történelmével?

Egy olyan sportágat szeretnék bemutatni, amely segítségével mindez megtehető.
Kedvcsinálóként, egy nagyon hangulatos videót illesztettem be, amely a 2010 -es pusztamérgesi versenyen készült :
köszönet a videóért a készítőnek!





Tájfutás
Ez a sport, a tájfutás, szépen fogalmazva tájékozódási sport.



Lényege:

A térképen megjelölt ellenőrző pontokat kell a meghatározott sorrendben megkeresni és a lehető legrövidebb idő alatt célba érni.

A versenypálya egy ismeretlen természetes környezetben, erdőben, parkban vezet. Lehetőségünk van szellemi és fizikai képességeink együttes kipróbálására.

Az útvonalat a versenyző határozza meg. A versenyhez szükséges egy tájoló, kiránduláshoz, futáshoz megfelelő öltözék, egy kényelmes sportcipő, térkép.






A sport elkezdéséhez nem kell profi futónak lennünk. Nagyon sokan gyermekeink által ismertük meg e sportág szépségeit. Szülők, nagyszülők kísérik gyermekeiket. Néhány családban mindenki űzi ezt a sportot. Kezdetben én is csak kísérőként vettem részt a versenyeken. A célban izgultam,  fiam és a lányom hogyan keverednek ki az erdőből, milyen eredmények születnek? Nem tévednek el? Jaj, csak össze ne törjék magukat. Idővel rájöttem, nem kell félni a gyerekek nagyon ügyesek és gyorsan tanulnak. Később a  gyerekeim tanítottak  a térkép, a tájoló használatára, hogyan találok vissza, ha eltévedek, hogyan ismerem meg hol vagyok.
A verseny egy kaland, az ismeretlen felfedezése, ahol feladat is vár. Néhány év elteltével én is beszálltam a versenybe. Az erdő, a táj szépségei, a friss levegő igazi kikapcsolódást nyújtanak a mindennapokból. Az út során figyelni kell a térképet, követni az utakat, sziklák, apró kis patakok lehetnek segítségünkre a tájékozódásban és az erdő lakóival is találkozhatunk. Őzikék, mezei nyulak biztosan előbukkannak, de láttam már muflon csapatot és menekülő szarvasokat is.
Mi a teendő, ha amatőrként elmegyünk egy versenyre? Indulhatunk csapatban, családdal vagy egyénileg. A rendezőknél jelentkezünk,
nyílt kezdő kategóriában kb. 500-1000 forint a nevezési díj. Kapunk egy un. dugókát  és rajtidőt. A megadott időre jelentkezünk a rajtban, ahol megkapjuk a térképet. A kapott dugókát, az ellenőrző pontokon lévő dobozba dugjuk,  így igazoljuk, hogy valóban a kijelölt helyen jártunk.
Az ellenőrzőpont , ilyen bójákat kell keresni az erdőben :)

 Mindenünk megvan?

Térkép , tájoló, dugóka?

-akkor irány az ismeretlen!
Az útvonalat a térkép alapján magunk választjuk meg . A lényeg, hogy számunkra kijelölt ellenőrző pontokat érintsük, a megadott sorrendben. A pontok az erdőben bójákkal vannak jelezve és egy kód is található rajtuk, amiből láthatjuk, hogy ez a keresett pontunk vagy mégsem.
A kirándulás tempója tőlünk függ, ha kedvünk van futunk, de sétálhatunk is. Ha megvolt minden pont, a célba érve megkapjuk az eredményt. Láthatjuk mennyi időt töltöttünk a pályán, hogyan haladtunk egyik helyről a másikra. Természetesen összehasonlíthatjuk az ellenfelek eredményeivel és megelégedetten pihenhetjük fáradalmainkat.
Kezdők részére mindig könnyebb pályákat állítanak össze a rendezők. A kezdő pálya leginkább utak mellett vezet. A távolság 2-3 km 5-6 ellenőrző ponttal. Ezért bátran ajánlom a vállalkozó kedvűeknek kipróbálásra. Ha már komolyabb útvonalat szeretnének, jól tudnak tájékozódni és futni is szeretnek, akkor benevezhetnek  a saját korosztályukba. A kategóriák: 10 évtől 21 éves korig 2 évente, majd 35 éves kortól 5 évente. Tehát aki 25 éves, a 21es kategóriában versenyzik 35 éves koráig. PL a 18-20 éves a női vagy férfi 20 –ban, vagy aki 40-45 éves: férfi vagy női 40 stb. Természetesen a versenyeken vannak könnyebb és nehezebb/ A-B-C/ pályák.
Akinek kedve támadt velünk tartani a
www.mtfsz.hu honlapon, a versenynaptárban megtalálja a kiirt versenyeket és a pontos információkat.
A versenyszezon  tavasztól őszig tart. 
Lehetőségünk adódik bejárni az országot, felderíteni hazánk természeti szépségeit, kulturális kincseit.

Pusztamarót: Gerecse –hegységben található. A csodaszép völgy kirándulásra, piknikezésre, pihenésre kiválóan alkalmas, itt vezet az országos kék túra útvonala.
Az út mellet kis patak, kiépített tűzrakóhelyek várják a kirándulókat. A rét szélén egy régi temető árulkodik, hogy itt valaha egy kis település rejtőzött.
A rét közepén emlékmű áll.




A múlt eseményeiről olvashatunk a tájékoztató tábláról:


„Történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor a törökkel szemben. A Gerecse lábánál a XIII. szd-ban feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. szd-ban a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került. 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érsekségnek adományozta. Az érsekség a XIV. szd. végén vadászkastélyt épített a falu közelében és halastavakat létesített a völgyben.A mohácsi csatavesztés, majd Buda várának elfoglalása után a törökök végig pusztították egészen Győrig a Dunántúl északi részét. A természet által jól védett Marót térségében sok menekült - köztük a mohácsi csatából visszatérő katonák - és a környék megyéiből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település 3 napon át hősiesen védekezett a törökökkel szemben. A törökök végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg a védők ellenállását. A leírások szerint 25 ezren estek el vagy kerültek rabszolgaságba ezen a helyen. Feljegyezték Dobozi Mihály Fejér megyei kisnemes esetét, aki lovára kapta feleségét, Farmosi Ilonát és úgy próbált menekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradó ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őket, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztüldöfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el. Vida József szép verse erről az emlékhelyen olvasható.A kegyetlen csata emlékét napjainkban is "Emberölő-völgy"-nek nevezik. Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el. „


Pusztamarótra eljutni a következő útvonalon lehet: gépkocsival
Budapestről a Budakeszi – Páty – Zsámbék – Szomor – Bajna útvonalon, Bajnától Nyergesújfalu felé kb. 5 km után elágazás balra (Ny-ra). Innen az erdészeti úton Pusztamarótig,
Alternatív útvonal: a 1-es úton Tatabányáig, majd Tarján – Bajna, tovább mint fent. Tata felől érkezőknek: Agostyán – Tardos – Bikolpuszta.
Ha kedvük és idejük engedi, látogassanak el erre a szép vidékre!