Gosauseen



Gosau-tavak (Gosauseen) 

A salzkammerguti tóvidék egyik legvadregényesebb természeti látványossága a Dachstein hegység lábánál fekvő völgyben kialakult tórendszer. A völgyben a 3 tó közül az első, Vorderer Gosausee (933 m) a második tó (Gosaulacke 974 m) a harmadik Hinterer Gosausee 1154 m). A túra hossza kb 13 km, 4-5 óra alatt megtehető. A tó körül és a völgyben széles túrista úton haladhatunk, kényelmesen, akár babakocsival is bejárható. A harmadik tó előtt van egy hosszabb emelkedő,de a látvány mindenért kárpótol.

Esős időben indultuk, a felhők sejtelmesen takarták a tájat.




Gosaukamm csipkés hegylánca




A zöld minden árnyalata megtalálható, 
hihetetlen zöld árnyalatok kápráztatják el a látogatót.




A tóparton egyszerre láthatjuk  a természet örök körforgását. Elmúlás-újjáéledés, az elkorhadt gyökereken, sziklarepedésekben kihajtanak a kis magok.


Gombák


Fenyők


A jövő alkotói


Lassan felszállnak a felhők, egyre több szépség tárul elénk 


 itt és most,
 álom és valóság 


Hatalmas kövek kristály tiszta vízzel fedve 


hegyről rohanó kispatak 


Egyre melegszik az idő, kisüt a nap. A  Dachstein csúcsai .


Vass Albert meséje jár a fejemben : "Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak ki- lépsz az Angyalok Tisztására.
Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép"



"És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe."




"A legnagyobb kincseket, amiket ember számára teremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet."








"Te minderről semmit nem tudsz akkor. Csak any- nyit hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek, körülötted, és a patak nagyon szépen mesél. Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő. A fák, a virágok, a fű, a moha, a magas kék ég és rajta nagy, csillogóan fehér felhő, amelyiken a Jóisten ül és jóságosan alámosolyog."



Vajon melyiken ül ? 


Vagy a tóban, a parton? 




A visszaút is tartogat meglepetést, a képen az első a legnagyobb  tó


Visszanézve a Dachstein gleccser


fent és lent 





Folyamatosan ámulok, és kattog a gépen, vajon mindent láttam? mindent lefotóztam?  Biztosan nem, és megint túl sokat fotóztam, de ezt látnotok kell, ha másképp nem képeken. 


Isaszeg, Öregtemplom



Isaszegi Öregtemplom - Szent Márton Katolikus templom


"A jelenlegi, barokk formajegyeket viselő épület alatt tárták fel annak a centrális, tehát körfalú templomnak a maradványait, melyet nagy valószínűséggel a XII–XIII. század fordulóján építettek. Ehhez a XIII. század második felében azt a szintén kör alakú kis kápolnát építették hozzá, melynek alapítását a kutatók az 1265-ös csatával, illetve annak következményeivel hozzák összefüggésbe."




"Erre az épületegyüttesre húzták fel a XIV–XV. század fordulóján azt a gótikus templomot, amit aztán a XV. század második felében az uraságok (minden bizonnyal a Rozgonyiak) bővítettek. Díszes bejárati kapuja (ezt Csányi Károly még 1939-ben tárta fel) a templomhajó déli falsíkjában, a sekrestye a szentély északi falán helyezkedett el. Ez idő tájt építették a tornyot is. Az egész templomot kívülről támpillérekkel erősítették meg, körülötte helyezkedett el a fallal kerített cinterem, a temető."


"A XVI–XVII. században a templom súlyosan megrongálódott, de nem semmisült meg. Állaga tovább romolhatott a felszabadító és a kuruc háborúk idején.


Romjaiból 1716-ban emelték ki, amikor Johannes Ignaz de Kurucz (Kurth?) báró a lakosság segítségével renováltatta. Vagy ekkor, vagy az is lehetséges, hogy a török kiűzése utáni időkben helyezték át a sekrestyét a szentély déli falára, a külső falakat pedig a párkány magasságáig festett, két fekete csík között húzódó fehér-fekete körökkel díszítették. Miután Grassalkovich Antal 1733-ban Isaszegre megkapta a kegyúri jogot, 1734-ben barokk stílusban átépítette a templomot, mely végső formáját az 1758-as renoválással nyerte el.


Az elkövetkező 150 évben természetesen többször megújították, de alapos munkát egyszer végeztek. A XX. század elejére állaga annyira romlott, hogy 1902-ben a koronauradalom immár egy jelentősebb rekonstrukciós beavatkozásra kényszerült."


„Egyetlen homlokzat előtti torony, négyszögű alépítménnyel, nyolcszögletes toronytörzs, két emeletet elválasztó egyszerű övpárkánnyal. Az első emeleten négykaréjos mérművű körablak, a legfelső emelet négy oldalán lapos, kosáríves ablakok. Egyszerű, barokk, törtvonalú zsindellyel fedett sisak. A torony és a hajó nyugati végének sarkain a rézsútos támpillérek középkoriak. A hajó és a félköríves szentély többi támpillére barokk kori. A déli falon befalazott ajtó faragott kő kerete bemélyített háromszögekből alkotott díszítésekkel. Ennek csak a fele látható, mert az egyik barokk támpillér részben eltakarja. A szentély felőli következő támpillér pedig egy másik faragott kőkeretes kapunyílást takar el részben. Ennek kerete azonban egyszerű, díszítés nélküli. Déli oldalon a sekrestye, keleti és nyugati falán barokk, kőkeretes ablak. A félkörű szentély déli és északi oldalán félköríves oldalkápolnák. Az egész templom zsindelyfedésű. A torony alatti belső bejárat barokk, kőkeretes." A belső: „A hajó négy boltszakaszos, fiókos dongaboltozattal, északi és déli oldalról három-három ablaknyílással, északról a szentélyben is van egy ablaknyílás. Az ablakok félkörívesek. A boltozás a barokk korból való. Két oszlopon és három ívnyíláson nyugvó falazott kórus." Asztalos István: Isaszeg, Száz magyar falu könyvesháza




A kálvária a hegyoldalban, a temetőből indul 



„A keresztút az isaszegi polgárok összefogásának, valamint más települések lakói támogatásának eredményeként jött létre.
Both Tibor állhatatos kezdeményezésére
Könczöl Gábor  és Szilárdi László szervező és sokak kétkezi munkája által
Futó Tamás tervei alapján,
Hatvani Miklós polgármestersége idején.

A stációk kerámiaképeit F. Orosz Sára keramikusművész készítette.
Felszenteltetett Dr. Beer Miklós püspöksége és Gulyka József esperes, C. prépost idején,
P.Dr. Orosz Lóránt OFM koncelebrálásával az Úr 2010-ik évében

Dicsőség Istennek és békesség a jóakaratú embereknek!

Legyen ezen keresztúton Isten áldása sok nemzedéken át.”


Saját képek felhasználásával




Monor a Duna-Tisza közén, Magyarország középső részén, a délkelet-pesti agglomeráció határán fekvő, megújuló város. A XIX. század óta központi szerepet tölt be a térségben, azóta a Monori járás központja. 





"A város legrégebbi épülete, a református nagytemplom. A templom és a parókia 1882-ben nyerte el a mai alakját, amely késő-barokk stílust képvisel. A magyarországi reformáció 400 éves évfordulójára 1968-ban 6 mázsás harang készült. Vasárnap reggel nyolc órakor egy magyar kuruc kori ének: „Győzhetetlen én kőszálam” hangzik fel, délután öt órakor pedig Tinódi Lantos Sebestyén 1546-ban írt éneke: „Imádkozzatok és buzgón kérjetek” hallható tárogató hangon."




A város legrégebbi iskolája, a Kossuth Lajos Általános Iskola épülete (Kossuth L. u. 98.). 1872-ben épült a ma is álló, az iskola földszintes, udvari részét alkotó református iskola






Az I. világháború monori áldozatainak emlékműve, amelyet 1923-ban a mintegy 250 hősi halott emlékére közadakozásból emeltek. 




Nagyboldogasszony római katolikus templom egyhajós, középtornyos, késő-barokk templom, 1806-ban szentelték fel. 



1908-ban Tóásó Pál műépítész tervei alapján a Városi Bíróság (Kossuth L. u. 69.). A patinás épületet 2002-ben teljesen felújították, modernizálták és bővítették.




ifj. Nagy István fővárosi építész tervei alapján – 1909-ben épült fel a Vigadó, amely az 1980-as évekig étteremként üzemelt. 




Az evangélikus templom Sándy Gyula műépítész tervei alapján 1939-ben épült fel a mai Luther téren. A templomtorony négy harangját Seltenhoffer Frigyes soproni harangöntő készítette. A Millennium tiszteletére 2000. augusztus 20-án avatták fel templom előtti Luther téren látható Millenniumi „angyalos” díszkutat, amely Czibor Éva monori szobrász alkotása. 



Képek: