Isaszeg, Öregtemplom



Isaszegi Öregtemplom - Szent Márton Katolikus templom


"A jelenlegi, barokk formajegyeket viselő épület alatt tárták fel annak a centrális, tehát körfalú templomnak a maradványait, melyet nagy valószínűséggel a XII–XIII. század fordulóján építettek. Ehhez a XIII. század második felében azt a szintén kör alakú kis kápolnát építették hozzá, melynek alapítását a kutatók az 1265-ös csatával, illetve annak következményeivel hozzák összefüggésbe."




"Erre az épületegyüttesre húzták fel a XIV–XV. század fordulóján azt a gótikus templomot, amit aztán a XV. század második felében az uraságok (minden bizonnyal a Rozgonyiak) bővítettek. Díszes bejárati kapuja (ezt Csányi Károly még 1939-ben tárta fel) a templomhajó déli falsíkjában, a sekrestye a szentély északi falán helyezkedett el. Ez idő tájt építették a tornyot is. Az egész templomot kívülről támpillérekkel erősítették meg, körülötte helyezkedett el a fallal kerített cinterem, a temető."


"A XVI–XVII. században a templom súlyosan megrongálódott, de nem semmisült meg. Állaga tovább romolhatott a felszabadító és a kuruc háborúk idején.


Romjaiból 1716-ban emelték ki, amikor Johannes Ignaz de Kurucz (Kurth?) báró a lakosság segítségével renováltatta. Vagy ekkor, vagy az is lehetséges, hogy a török kiűzése utáni időkben helyezték át a sekrestyét a szentély déli falára, a külső falakat pedig a párkány magasságáig festett, két fekete csík között húzódó fehér-fekete körökkel díszítették. Miután Grassalkovich Antal 1733-ban Isaszegre megkapta a kegyúri jogot, 1734-ben barokk stílusban átépítette a templomot, mely végső formáját az 1758-as renoválással nyerte el.


Az elkövetkező 150 évben természetesen többször megújították, de alapos munkát egyszer végeztek. A XX. század elejére állaga annyira romlott, hogy 1902-ben a koronauradalom immár egy jelentősebb rekonstrukciós beavatkozásra kényszerült."


„Egyetlen homlokzat előtti torony, négyszögű alépítménnyel, nyolcszögletes toronytörzs, két emeletet elválasztó egyszerű övpárkánnyal. Az első emeleten négykaréjos mérművű körablak, a legfelső emelet négy oldalán lapos, kosáríves ablakok. Egyszerű, barokk, törtvonalú zsindellyel fedett sisak. A torony és a hajó nyugati végének sarkain a rézsútos támpillérek középkoriak. A hajó és a félköríves szentély többi támpillére barokk kori. A déli falon befalazott ajtó faragott kő kerete bemélyített háromszögekből alkotott díszítésekkel. Ennek csak a fele látható, mert az egyik barokk támpillér részben eltakarja. A szentély felőli következő támpillér pedig egy másik faragott kőkeretes kapunyílást takar el részben. Ennek kerete azonban egyszerű, díszítés nélküli. Déli oldalon a sekrestye, keleti és nyugati falán barokk, kőkeretes ablak. A félkörű szentély déli és északi oldalán félköríves oldalkápolnák. Az egész templom zsindelyfedésű. A torony alatti belső bejárat barokk, kőkeretes." A belső: „A hajó négy boltszakaszos, fiókos dongaboltozattal, északi és déli oldalról három-három ablaknyílással, északról a szentélyben is van egy ablaknyílás. Az ablakok félkörívesek. A boltozás a barokk korból való. Két oszlopon és három ívnyíláson nyugvó falazott kórus." Asztalos István: Isaszeg, Száz magyar falu könyvesháza




A kálvária a hegyoldalban, a temetőből indul 



„A keresztút az isaszegi polgárok összefogásának, valamint más települések lakói támogatásának eredményeként jött létre.
Both Tibor állhatatos kezdeményezésére
Könczöl Gábor  és Szilárdi László szervező és sokak kétkezi munkája által
Futó Tamás tervei alapján,
Hatvani Miklós polgármestersége idején.

A stációk kerámiaképeit F. Orosz Sára keramikusművész készítette.
Felszenteltetett Dr. Beer Miklós püspöksége és Gulyka József esperes, C. prépost idején,
P.Dr. Orosz Lóránt OFM koncelebrálásával az Úr 2010-ik évében

Dicsőség Istennek és békesség a jóakaratú embereknek!

Legyen ezen keresztúton Isten áldása sok nemzedéken át.”


Saját képek felhasználásával