Visegrád

-->
Augusztusban három napot töltöttünk Visegrádon
sétával, pihenéssel, múzeumok látogatásával. A tájfutás most kimaradt, de a gyaloglás nem maradt el. Megismertünk egy izgalmas szórakozási lehetőséget a Canopyt. Utazási irodán keresztül foglaltunk szállást, a község Fő utcájában, innen indultunk felfedező útjainkra, lányommal, kettesben. Az így szerzett élményeim szeretném megosztani a kedves olvasóval. Jöjjenek, sétáljanak velünk!


A Duna itt szeli át a hegyeket, elválasztja a Börzsönyt a Pilistől és a Visegrádi hegységtől. Sokak által ismert csodálatos vidék, turisták kedvelt paradicsoma, látnivaló akad bőven. Talán már megfordultak itt valamikor, ismerik szépségeit, nevezetességeit. Én valamikor kisiskolás koromban jártam erre, de már csak a hajókirándulás emléke él bennem. Régóta vágytam újra megcsodálni, hegyeit, völgyeit, felfedezni rejtett kincseit.
A Fő utcán a kis templom, régi idők nyaralói, múltat idéző, hagyományokat őrző lakóépületek sorakoznak, az óvoda, a jegyző háza, a postaépület, a Görgey-ház. Históriás táblák tájékoztatnak történetükről. A fodrász régi cégtáblával csalogat, mintha megállt volna az idő. Egyszerű és mégis van valami varázsa ennek az utcának. Csend béke és nyugalom árad. Kövek, falak maradványai az üres területeken.
A Királyi Palota, ingyenesen látogatható, a múzeumban fizetni csak az időszaki kiállításokért kell.
„1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét, a városban egy királyi házat építtetett, amelyet először az 1330-as, Zách Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet színhelyeként említ a Képes Krónika. A királyi házat I Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott. 1408-tól a visegrádi palota vidéki rezidenciává vált. 1476–1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. A palota feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart.”

Több órát töltünk a palota falai között, csodaszép kiállításokkal berendezett termek várnak. A díszkút a kerengő közepén, fogva tarja a látogatót.
í


A büfében, a teraszon, reneszánsz zene mellett elfogyasztunk egy kávét, a hely hangulatához illő cserépcsuporból. Megcsodáljuk a fali kutat, a királyi fürdőt, elidőzünk a hatalmas cserépkályhák mellett, és bepillantunk egy korabeli konyhába is. A teraszokról a kilátás remek, a Duna és a szemközti hegyek  magára vonják a tekintetet. Utunkat a Palotakertben folytatjuk, előtte benézünk a palota alatti kőtárba. Szőlőlugas alatt sétálva haladunk el a zöldségeskert mellett, majd lejutunk a virágoskertbe, ahol a gótikus szökőkút körül levendulák, rózsák bódító illata árad. Boltíves szőlőlugasok vezetnek az udvar hatalmas kútjához, a gyümölcsöskertbe.


A Fő utca végén átmegyünk a Duna partra, a Mária kápolna mellett. Szépen kiépített sétányon padok várják pihenni az elfáradt utazót. A hegy tetején koronaként emelkedő fellegvár a naplemente fényében tündököl. Közben elúszik néhány sétahajó, modern zene hallatszik a fedélzetről, figyelmeztet, hogy sajnos nem állt meg az idő.

Másnap reggel a templom mögötti utcácskából indulunk. Hamuban sült pogácsa helyett, néhány péksüteménnyel és üdítőitallal a táskánkban. Gyalog vágunk neki az útnak, kb. 10 kilométer megtételét tűztük magunk elé a nap folyamán.
A hegygerincen haladunk, végig nézzük a kálváriához vezető stációkat, melyeket Szakál Ernő szobrászművész készített 1961-ben.


A Kálvária kápolna 1770-ben épült, barokk stílusban, szomszédságában egy természetes sziklaképződmény áll.


Az út kissé meredek, fárasztó a nagy melegben, de lassan felérünk a hegy tetejére. Útközben megismerkedünk egy 71 éves nagypapával, aki a 8 éves unokájával kirándul. Meséli, hogy ő már többször megtette ezt az utat, most unokájának is megmutatja, merre járt  fiatal korában. Ma már kicsit nehezebb megmászni a hegyet. Valószínű, hogy ez a kirándulás egy felejthetetlen emlék marad mindkettőjüknek.
A fellegvár Visegrád legismertebb látnivalója, ide el kell jönni, legalább egyszer!
Termeiben kiállítások: fegyverek, páncélok, címerek, edények, képek. Sok újat megtudhatunk és felidéződnek a történelmi tanulmányok is.
I. (Szent) István a Sibrik-dombon hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben említi először írott forrás); a tatárjárás után indult meg a várrendszer kiépítése, IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat.
A Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az alsóvárral. A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket, majd ezek őrzőhelye volt hosszabb-rövidebb megszakításokkal. 1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.
A panoptikumban a híres királytalálkozó vacsorajelenetét láthatjuk, mellette egy  udvari mulatság felett állt meg az idő.
„1335-ben Károly Róbert magyar király, János cseh király és III. Kázmér lengyel király mellett számos másik ország így a Német lovagrend is képviseltette magát, s a nagymestere Braunschweigi Luther herceg békét írt alá Lengyelországgal, amelynek értelmében Dobrint, valamint még az 1331-32-es lengyel-lovagrendi háborúban elvesztett egyes Kujawy-i várakat adták vissza. Visegrádon a három király szövetséget kötött. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel Bécs árumegállító joga ellen, kereskedőik részére a bécsi vám kikerülését rendelik el.”


A várkertből csodálatos panoráma tárul elénk. A hegyek közt kanyargó Duna, hegyek, völgyek. Minden oldalról más és más gyönyörű látvány. Órákig időzünk, fotózzuk a várat és az elénk táruló csodálatos panorámát.

Innen a parkoló melletti ösvényen indulunk tovább a bobpálya felé, ahol idősek és fiatalok remekül szórakoznak. Lányom is megtesz egy-két kört, bele is csúszik egy ütközésbe, de semmi gond a bobok indulnak tovább. És lám a nagypapa is fent van a pályán. Itt egy kicsit újra gyerekek lehetünk.


A Zsitvay kilátó kicsiny várként emelkedik a bobpálya fölött. Emeletein belül kiállítások várják a nézelődőket, kívül elénk tárul, hogyan kunkorodik Duna a Börzsöny körül, a fellegvár, a hegyek, mezők, városok, a Dunakanyar minden szépsége. Nagyon szép a táj.



Visszatérünk az ösvényre, amely a vadaskert felé vezet, a Canopy pálya alatt haladunk. Fejünk fölött drótkötélen „száguldó”férfi jelenik meg, az épített vas állványig halad. Kb.10 ember következik, egyenként ereszkednek a drótkötélen, majd indulnak tovább a következő oszlopig, egy rövid ideig figyeljük haladásukat, majd a Jurta tábor mellett kijutunk a Vadaskerthez.
A vadaskert körül egy rövid sétaúton, néhány szarvast, vaddisznót sikerül meglesni. Az erdészház mellett lovak és háziállatok közelebbről is megfigyelhetők. A réten még a régi fa játszótér várja a gyerekeket. Visszafelé a Mogyoróhegyről a műút mellett haladunk, érintve a római kori romokat és a Salamon torony mellett jutunk ismét Visegrádra.

Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület a XIII században. Az alsóvárat a fellegvárral, tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon vezetett át a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt. A történelem viharai nem kímélték a Salamon torony épületeit sem. Az alsóvár már a török-kori háborúk kezdeti időszakában nagyobb sérülést szenvedett: védművei megrongálódtak, a lakótorony déli sarka pedig leomlott. A Salamon-torony helyreállítása 1871-82 között történt, királyi vadászkastéllyá építették át. 1916-ban vasbeton födémet kapott, majd az 1950-ben tűz pusztította a tornyot. 1959-64 között került sor az épület helyreállítására.
Harmadik napunkon, már reggeli után elhagytuk szálláshelyünket. Autóba ülve ismét felhajtottunk a bobpályához bobozni és persze, hogy lányom kipróbálja a Canopyt.
Hogy mi az a Canopy?
„Az első Canopy pálya, a Costa Rica Monteverde Cloud Forest Nemzeti Parkjában nyílt meg, ennek adaptációjaként született meg a Visegrádon, a Nagyvillám Vadászcsárdától induló Fun Extrém Canopy Pálya. A közép-amerikai pálya eredeti célja, az esőerdő kutatását szolgálta. A kötélpálya megkönnyítette az esőerdő ökoszisztémájának vizsgálatát, lehetővé tette, hogy a 40-50 méter magas fák között, a felsőlombkorona szint élővilágát is kényelmesen megfigyelhessék. Azóta barlangok, kanyonok és más természetvédelmi területek kutatásánál alkalmazzák ezt a technikát.”

A vállalkozók kisebb csoportokban teszik meg a 11 oszlopon át lefelé vezető utat a kötélpályán. Pálya hossza: 10 szakasz, 900 méter. Oszlopok magassága: 13-14 méter. Elérhető sebesség: induláskor, pálya közepén: 30 km/h, végén 2km/h. Legmagasabb pont: 14 méter. Legalacsonyabb: 6 méter
A résztvevőket 2 túravezető teljesen biztonságos, speciális felszerelésbe öltöztetik, elmagyarázzák a szükséges tudnivalókat, majd indul a kaland.
Én aggódó szülő szerepében követem az eseményeket, s miután meggyőződtem, hogy lányom biztonságban van, a pálya alatt haladva próbálok néhány fotót készíteni.
Hatalmas élménnyel tér vissza a csoport a kb. egy órát igénybevevő túráról.” Óriási, hihetetlen, nagyon remek, ezt a barátoknak is ki kell próbálni!”- és már a következő túra lehetőségét tervezgetik. Még néhány információ a csapatvezetőktől, csak a barátokon múlik, mikor jönnek legközelebb.
A panoráma úton felfelé, még egyszer elhaladunk a vár mellett egy utolsó pillantás a Dunakanyarra a hegyről, és ismét a Templom mellett vagyunk Visegrád főterén.
Sajnos gyorsan eltelt az idő, de élményekben gazdagon és kipihenten távozunk. A 11-es úton Esztergom felé vesszük az irányt, a Lepencei strandfürdőnél balra fordulunk, és kanyargós hegyvidéki úton jutunk Szentendrére, majd vissza Budapestre. 2007.Augusztus
Egyéb hasznos tudnivalók:
Visegrád megközelíthető gépkocsival Budapest felől a 11-es főúton észak felé haladva, vagy Szentendréről Pilisszentlászlón át. Hajóval, Budapest és Esztergom felől. Autóbusszal Budapestről vagy Szentendréről juthatunk el Visegrádra. Nagymarosról pedig komppal juthatnak át a Dunán, ami óránként közlekedik.
A múzeumok általában hétfőn zárva tartanak, a legtöbb naponta 10- 17 óráig tart nyitva. A Canopy pályán igény szerint óránként indul csoport, 18 éven aluliaknak szülői beleegyezés szükséges! Testsúly min. 40 kg max. 110 kg.

A bobpálya nyáron 9-19 óráig, télen 11-16-ig tart nyitva hétvégénként, munkanapokon egy órával rövidebb a nyitva tartás.


Nagyobb térképre váltás

3 megjegyzés:

Max írta...

Ezt elolvastam, de most mennem kell, de még visszajövök, és végig olvasom. Gratulálok, eddig is Szuper Csajszinak tartottalak, de most!!!

Utólagos engedélyeddel, bal oldalon a max konxhájába kirakom az ajánlómba.

Hajni írta...

Szia max:)! Te is kint vagy :)ezek régi történetek 2007, de nagyon sok képem és anyagom van megpróbálom lassan azokat is feltenni.Most nem sikerül képet feltöltenem , lehet van valamilyen keret és már kihasználtam ?

Max írta...

Nem hiszem, mert nézd meg nálam mennyi kép van fenn. Köszi a linket!