Rózsák tere , Budapest

Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom
"A XIII. századból ránk maradt legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet titokban friss kenyeret vitt a szegényeknek, mikor összetalálkozott apjával. Számonkérésére azt felelte, köténye rózsákat rejt, és csodák csodájára a kenyér valóban illatos virággá változott. Több évszázaddal később; az 1800-as évek végén római katolikus templomot emeltek a szent asszony tiszteletére egy téren, amely nem sokkal ez után megkapta a Rózsák tere nevet."





" A monumentális méretű templom építését 1893-ban kezdték meg, Steindl Imre tervei alapján, felszentelésére 1901. május 16-án került sor. A korai francia gótika elemeit megidéző templom az egyik utolsó képviselője azoknak az épületeknek – úgynevezett összművészeti alkotásoknak –, ahol az építész egészen a belső berendezési tárgyak megtervezéséig teljes egységben tervezte meg az épületet. Ritka szerencse, hogy ezt az egységét még mai is őrzi a templom, bár a Róth Miksa által tervezett üvegablakok nagyobb részben sajnos megsemmisültek – a szentély üvegablakai eredetiek –,de a többi berendezési tárgy szinte hiánytalanul ma is megvan."













A restaurálás történetéből: "1995-ben már olyan állapotban volt a templom, hogy felmerült a lehetôsége annak, hogy visszafordíthatatlanul eltűnnek – megsemmisülnek – a falfestések. Ekkor keresték meg Kemény Marianne festő-restaurátor művészt, aki részletesen felmérte és dokumentálta az akkor még meglévő – de már jelentősen elhomályosodott, elkoszolódott, elázott és néhol már a alig látható – díszítéseket. Az épület tetôszerkezetének és külső homlokzatának javítása után, 2000-ben megbízálást kapott a belső restaurálás készítésére, a dokumentáció alapján már korábban elkészült látványtervek, valamint a részletes restaurálási terv kidolgozására, ami a munkák elkezdéséhez elengedhetetlen volt. A falfestések helyreállítását a szentéllyel kezdték meg – 2001-ben –, majd következtek a mellékszentélyek és a közöttük lévő boltszakasz (2003-ban) és a kereszthajó három boltszakasza (2004-ben). A munkák a Szent Erzsébet Plébániáért Alapítványa szervezésében indultak el (adományok, egyházi és állami támogatások, pályázatok segítségével), majd egy rövidebb szünet után,2009-ben – immár az Erzsébetvárosi önkormányzat anyagi támogatásával – folytatódhatott a munka."













Az épületről:


"A templomnak két tornya van az épület északnyugati szárnyánál, melyek magassága 76 méter. Az épület szélessége 21,6, teljes hossza pedig 62 méter, míg alapterülete 1800 m². Közel 2600 embert képes befogadni. Ezen adatok alapján ez Budapest VII. kerületének legnagyobb temploma. Az épület arculatának kialakításakor Steindl Imre a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is.











A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók, Szent László, Szűz Mária és Szent István alakjában."








"Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, és a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti.












A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15,3 méter. 












A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték.











A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot."


forrás : https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1zi_Szent_Erzs%C3%A9bet-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Erzs%C3%A9betv%C3%A1ros)











































Képeim :



Boldogkőváralja



"A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte."


"Első oklevélben Castrum Boldua néven szerepel, 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől." Részletes történelméről a vár weboldalán olvashatnak : https://boldogkovara.hu/a-var-tortenete/




"A vár régészeti feltárása 1963-ban indult meg K. Végh Katalin vezetésével, Koppány Tibor tervei alapján. A helyreállítás, állagmegóvás után az egykori palotarészben turistaszállót alakítottak ki. A festői fekvésű vár kedvelt kirándulási célpont lett.



A 90-es évek elején a turistaszálló megszűnt, a helyére hadtörténeti kiállítás és ólomkatona kiállítás került. (Az ólomkatona kiállítás egy nyolc négyzetméteres terepasztalon a Muhi csatát ábrázolja, több mint ezer darab figurával.)


A vár jelenleg az Önkormányzat kezelésében van. 2002-ben újabb nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban. A vár látványa megváltozott: két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba. 


Az “oroszlánsziklán” egy sziklakijáró épült."









 Termekben kiállítások








Az éhes turistákat várja az étterem..


Nyitva tartás :

Május 1- szeptember 31-ig naponta 8-20 óráig
Október és április hónapokban naponta 8-19 óráig
November 1-március 31-ig naponta 8-16 óráig


Képeim :