Ramingstein

A Tamsweg felé vezető főút átvezet ezen a városkán. A vár a meredek hegyoldalon magasodik a völgy fölé. 


A várat először az 1138-as dokumentumokban említik, mint "fellegvár" .  A romokat 1899-ben vásárolta meg gróf Szapáry Sándor és felépítette az új várkastélyt .
/ Finstergrün./



A várban ma ifjúsági szálló működik. Az udvarban étterem, kávézó, és kívülről szabadon látogatható.
A kastély belső részébe csak vezetéssel juthatunk. / virtuális túra/










Diavetítés:



További információ a várról:

Térkép:


Hauserersee, St Lorenzen ob Murau

A csodálatos tájon, a hegyek között, csodaszép túraútvonalak várják a turistákat. Könnyebb és nehezebb hegymenetek közül válogathatnak a kis túrafüzet, vagy a turistatérkép segítségével.
A  Hauserersee, egy csodaszép kis tó a hegyek ölelésében. 846 m tengerszint feletti magasságról indulunk, 1878 m magasságig megyünk. A táblákat és a piros jelzést követve egyszerű, de hosszú  túrára indulunk, teljes hossza 24,5 km.  Autóval is fel lehet menni a Simabauerhütte kereszteződésig ( 1415m), így innen már kb 5 óra alatt megtehető a körút. (Térkép) A látvány, az élmény mindent megér. Egész napos séta csodálatos hegyek között, szépséges kis patakok és vízesések mellett, friss, tiszta jó levegőn.   



Ezen a napon kissé esőre állt az idő, elindultunk hát, megkeresni a napot.  3 km gyaloglás után, még választhattunk melyik hegyre induljunk.




Kitartunk eredeti útvonaltervem mellett, és indulunk tovább az úton,  a kis tó felé. Itt még nem is gondolom, hogy ez nem lesz olyan egyszerű út, így minden apróságot lencsevégre veszek.  Eközben alaposan megdézsmáljuk az út melletti málnabokrokat.





Játszom a vízcseppekkel.






Csodálom a sebesen  rohanó, zubogó patakot.





Az apró harmatos virágot.






Az alvó pillét.






Feljebb egyre feljebb jutunk, de nem leljük a napot.





Végre kiérünk egy nagy tisztásra, itt már látjuk a köröttünk magasodó hegyek tetejét, de utunkat egy egész marhacsorda állja, fekszi. Kalandos kerülővel átjutunk a továbbvezető útra. Elérjük a tündérek tisztását, mert az volt ott, mondom néktek. Ahol a hegyi patak csörgedezett, és a bokrokon apró kék áfonyák  lapultak. Az alvó pillék táncra keltek, harang virágokon vízcseppeket leltek. Béke szigete, melyet a hegyek féltve, rejtve, körbeölelnek.


"Addig megyek, míg a szememmel látok 
Míg az egek tetejére találok 
//: Ujjaimat ködbe mártom 
Csöppent csöndben megtalálom 
Azt, amit már kimondani nem lehet ://" 
Szöveg: Unger Balázs 





Majd újra beérünk a hegyoldalán kanyargó meredek vezető ösvényre, mely újabb szépségek  felé vezet. Ez nem egy Red Wood, de lehet törplak:)




Az öreg fenyvest elhagyva, elénk tárul a kicsinyke tó.
 A Hauserersee.




Sajnos a nap nem sütött ki , de szerencsénkre az eső sem esett. Igen ezért a kis pocsolyáért másztunk ennyit, bevallom nem volt könnyű. Nekem nagyon szép. Napsütésben  a tündérek itt énekelnek, táncolnak a tavon, most pihentek, csend volt béke és nyugalom. A visszaút sem volt rövidebb, sem könnyebb. A tótól eléggé veszélyes, meredek oldalon lehet lejutni. Mert a csodás szépségek el vannak rejtve, az erdőkkel borított hegyek közé. 












A szépségekért menni kell sokszor hosszú nehéz utakon, de van, hogy csak meg kell állni, várni kicsit és meglátod, az útszélén,  a patakparton, vagy éppen fent a hegyek tetején.






 Fotók:


Laßnitz, Ausztria

Egy kis falu Murau közelében.  A tó mellett egy motoros pihenőpark volt néhány éve, ahol horgászni lehetett, és 
k érésre megsütötték a kifogott halat. Az étterembe új tulajdonos került , Charley az ősz hajú tulajdonos,  jó pizzával és nagyon kedvesen fogadja vendégeit. 




Ha erre járok, mindig elered az eső, esernyőt vigyetek! :))









További képek:



Térkép:


Nagyobb térképre váltás

Vadaspark, Feld am See

Feld am See már Karintia tartományban található. Kanyargós, meredek  hegyi utak és sok-sok kisebb nagyobb tó a hegyek ölelésében.



A vadaspark, nagy családi sétára alkalmas, a szarvascsorda szabadon az erdőben hűsöl. 




Látunk több háziállatot, még magyar mangalicát is, kecskéket, szárnyasokat, mosómedvét és apróbb, hosszú szőrű hegyi szarvasmarhákat.  
Az állatsimogatóban a kis kecskék békésen tűrik a a közeledést. 




A bejáratnál az Afrika múzeumban, sok-sok kitömött állatot és  szép afrikai gyűjteményt láthatunk. Az étterem mellett pedig  nagy játszótér várja gyerekeket. 



A képek :


térkép:

Turracher Höhe



A szépséges, télen hatalmas síparadicsom a hegytetőn,1783 méteres magasságban,  a Stájer tartomány határán fekszik. A települést körülölelő hegyek, sziklás csúcsok  2000 méter fölé nyúlnak. 





A turisták itt  a Panorámabahn kabinjaiból évezhetik a csodás panorámát, a bátrak pedig a bobozás közben csodálhatják a lélegzetelállítóan szép tájat. 





A bobpálya mellett jobbra indulva egy kellemes, kedves hüttét találunk. /még a téli kirándulás tapasztalata, hogy nagyon  finom az almás rétes és a kávé, és nagyon kedvesek a kiszolgálók :) / 





 Én a nagy magasságokban jobban szeretem a talpam alatt érezni a talajt, így a tó körüli sétát választjuk.





 A településen található kristálymúzeum, a tóparttól pedig különböző hosszúságú túrákra indulhatunk. 





A továbbindulás Karintia felé bizony nem kis meglepetés számunkra, 23% -os lejtő vár a túloldalon. A hegyek között vezető 30 km-es panorámautat is innen, a lejtő után  lehet elérni. ( sajnos most kimaradt)









Diavetítés:



Térkép:


Nagyobb térképre váltás

Schöder





Mielőtt a Günster vízesést elérnék, egy kedves kis településen vezet át utunk. Már régebben is megcsodáltam a  házakat, kiskerteket. Ha arra járnak, érdemes megállni egy rövid sétára.






Mesebeli hangulat a főtér melletti kertben. Aki ilyet alkot biztosan nem bánja, ha a turisták fotózzák. A kis malomkerék forog,  a víz csobog.







A középkori templom , kecsesen nyúlik az ég felé. A templom mellől rövid túra tehetünk, ha követjük a stációkat. 



Itt emberi csontokat őriznek. Majd minden templomnál találtunk ilyen helyet, ahol a csontok sorba vannak rakva. Sajnos az eredetét nem ismerem.





Bejárati ajtó:




A templom belsejében különlegesek a falfestmények. Nagy felületen megmaradtak. Néhol a külső falon is látni ilyen festménymaradványokat.





A kis patak biztonságos mederbe van terelve.





Házfal:














 Diavetítés:


Térkép

Günster vízesés




A vízesés Schödertől kb. 4km-re, a Krakaudorf felé vezető műútról elérhető. A városkában már táblák jelzik merre kell haladjunk. Kiépített parkoló várja a látogatókat, onnan már rövid sétával elérjük Stájer-ország legnagyobb vízesését. A víz kb. 65 méter magasságból ömlik a mélybe. Biztonságosan kiépített lépcsőkön körbejárhatjuk.Így nyáron a víz kissé kevesebb, tavaszi időszakban sokkal bővebben, hatalmasabb erővel zúdul alá. Télen nem látogatható. Tavasztól őszig csodaszép látvány, felejthetetlen élményt nyújt.




Diavetítés:



Amatőr videóm:



térkép:

A hegycsúcsokon / Kreischberg

Télen a Kreischberg  lankás, és néhol félelmetes lejtői, a síelők paradicsoma. Sok-sok felvonó szállítja a hegytetőre a sport szerelmeseit. Nyáron a túrázók százai hódítják meg a csodaszép hegyoldalakat, a zöldellő sípályákon tehéncsordák legelésznek.



A kabinos felvonó szerdán és vasárnap 9 órától 16 óráig üzemel, és kirándulók százait szállítja a Kreischberg csúcsa felé. Természetesen gyalog is fel lehet túrázni, a turistaúton 11 km. Most kezdetnek a lustább változatot választottam, kihagytam a fekete sípálya lejtőit, és kényelmesen a kabinos felvonóból csodáltam a tájat. A felső állomástól már nem olyan nehéz a csúcsot elérni. Bemelegítésnek jó lesz. Még ugyan hosszú, meredek séta vár, de a látvány és az élmény leírhatatlan.  A sífelvonó kb 1800 m magasságig visz, innen kell felsétálni a széles sípályákon a Kreischberg csúcsához 2118 méter magasságra. 




Az út kb. 1500 m egyenesen felfelé. Egyre több hegycsúcs mutatkozik a távolból, nagy az emelkedő, lassú a tempóm. Felfelé menet néhány fenevad állja utunk.




 A Dinoparknál sárkányok bukkannak elő, a fenyvesben tehenek bóklásznak, s a föld közelében egy apró szöcske áll a gépem elé.  Kicsiny virágok tarkítják a legelőt, természetesen le kell fotóznom őket.





Lassan, de biztosan elérjük az első csúcsot. Valahonnan a völgyből indultunk és a felvonó a bal oldalon látható épületekig hozott. Nehéz volt a melegben, de sikerült!  :)






A Kreischbergről tovább a piros jelzésen, 1 km után elérjük a  Rosenkrazhöhe-t 2118 m.






Tovább haladva kb. 500 m után a Kirbisch csúcsot. 





A hegytető felé jövet még apró áfonyabokrok zöldítik a hegyoldalt, de a csúcs már kopár. A kereszteknél pecsét és emlékkönyv, mibe belekerül az aláírásunk, itt jártunk és remélem még lesz alkalmunk újra erre járni. Csodálatos táj, hegycsúcsok körbe, néhány távoli csúcson még hósapkát látni, és néha jeges illatot hoz a szél.





 Nemzetközi találkozó van a csúcsoknál, minden országból érkeznek turisták. 






Végre elértem egy újabb álmot, hogy fentről lássam a hegyeket, hogy kicsit lenézhessek rájuk, az apró hegyes csúcsokra, mit eddig csak fotókon láttam. Sziklás oldalalak, kőtörmelékkel, fenyvesekkel borított hegyoldalak, szigorú kopár, sziklás hegycsúcsok. Zöldellő völgyek, sárgálló legelők. Fotózok „ezerrel”, lehet nem olyan jó fotók, de elhoztam, hogy lásd, varázslat, álom, csodaszép világ.








Arra gondolok, hogy valami nem stimmel a Bibliában, mert Ádámot és Évát kiűzte a mindenható a paradicsomból, ide a földre. Ember nézz körül, ez maga a paradicsom. Csak meg kell látni a sok szépséget, a sok csodát, vigyázni kell rá óvni és félteni, mert lassan az ember magát űzi ki ebből a csodálatos Föld-nek nevezett világból!






Szerencsére szép napsütéses időnk van, a csúcsnál kellemes a pihenés, szépséggel, energiával feltöltődve visszaindulunk. 






Visszafelé útba ejtjük a víztározót, majd a Rieglerhüttében megpihenünk, ahol egy magyar fiú dolgozik, így nyelvi tudatlanságunk nem probléma. A hütte körül nagyon szép kis tó és a gyerekeknek játszópark van kialakítva. Aki nem hiszi járjon utána, de gyalog menjen !





Diavetítés képeimből: