Gyulai Vár

Gyula városának talán legismertebb látnivalója a XV. századi téglavár, amelyet  Maróthi János macsói bán kezdett el építeni 1403 után , amikor Zsigmond királytól megkapta a gyulai uradalmat.
Az alábbi képre kattintva, a képeimből összeállított bemutatót nézhet végig:

Szabadkígyós, Wenckheim-kastély



A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján, majd 1882. július 19-én adták át. 


Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Kívánsága volt az is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. A sors érdekessége, hogy a házaspárnak hét gyermeke született. Az elkészült épület a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. A rezidencia reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. 



Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. 



Az épület előtt van egy mesterséges forrás a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen).





A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggia, folyosó köti össze.




A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak. 


szöveg forrás: 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-kast%C3%A9ly_(Szabadk%C3%ADgy%C3%B3s)

Az alábbi bemutató saját képeim felhasználásával, Adobe Slate program segítségével készült, ha a sorakozó képekre kattint egyenként kinagyítva is megtekintheti :


.

Holdvilág-árok, Pomáz


A Holdvilág-árok a Visegrádi-hegységben, Pomáztól északnyugatra körülbelül hat kilométernyi távolságban húzódik. 



Rövid kirándulásunk alkalmával Pomáz felől, a Kiskovácsi Kórház mellől haladunk a piros kereszt jelzést követve, az árok mentén a Meteorlétráig, majd vissza.


Esőzések után nagy a sár, veszélyes, csúszós az ösvény.
Apró kis vízesések teszik látványossá a kalandos utat.



Domini-forrás




A helyet " Ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint, ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak. Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található. „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.” E forrás nyomán indult el a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját." Forrás: wikipedia





Meteor létra







ősember-barlang, két járat található benne



Scherf Emil szerint a Holdvilág-árok és környékének mintegy 150-200 méter vastag piroklasztikus rétegei harmadkori üledékekre települtek. A legalsó réteg gránátos biotit-andezit. Ezen pedig többnyire hipersztén amfiból-andezittufa, illetve agglomerátum padok vannak. A tufarétegekben 20-40 centiméter vastag, helyenként kiékelődő mészkőbreccsás gránátos betelepülések fordulnak elő.


Márciusi növényvilág:





további képeim:


Térkép: