Szentendrei Skanzen


Beszámolómban olvashatnak arról, hogyan zajlott a tájfutók Országos Rövidtávú Bajnoksága 2007-ben Szentendrén a Skanzenben. Talál néhány információt a Néprajzi Múzeumok kialakulásáról. Rövid séta során bepillantunk néhány régi épületbe.

Rövidtávú bajnokságról:
A tájfutásban, évente megrendezik az országos bajnokságokat, különböző távokban. A tájfutók tavasszal a hosszútávval kezdenek, nyár elején a középtávú bajnokság következik. Az ősz első napjaiban a rövidtávú OB-n mérik össze erejüket a versenyzők, majd októberben a normáltávú bajnoksággal zárul a megmérettetések sora.
A rövidtávú versenyen, rövid pályákon, sűrűn elhelyezett ellenőrző pontok érintése a feladat, a lehető legrövidebb időn belül. A versenyforma nagyon gyors helyzetfelismerést és gyors futást igényel. A leghosszabb pálya a férfi 21-es kategória: kb. 3300 méter, 21 ellenőrzőponttal, a legrövidebb 1000 méter 8 ellenőrzőponttal. Ez azt jelenti, hogy szinte 100 -150 méterenként kell megállni, majd tovább futni.
Több mint 800 versenyző állt rajthoz 29 kategóriákban. Ebben a sportágban nincs korhatár. Gyermekkorban, felnőtt fejjel és akár idősebb korban is el lehet kezdeni. Milyen korú versenyzők indultak? A legfiatalabb versenyző 1999-ben született, a legidősebb 1919-ben.
A bajnokság délelőtt a selejtezőkkel kezdődik, majd délután zajlanak a döntő futamok. Sorsolás alapján minden kategóriában csoportokra osztják a versenyzőket, és minden csoportból 24 fő jut az A döntőbe. Aki kimarad B ill. C döntőt  fut .Egy kis ízelítő videó 2006 OB-ról .


Futás a Skanzenben
A Skanzen területén, falusias jellegű, ritka beépítésű területen erdők-mezők, csöppnyi falvak váltakoznak, a terület megfelel egy parkverseny kívánalmainak. Nagyrészt füves, kisebb részeken aszfaltos vagy kővel burkolt területen versenyezhettünk.
A verseny központja és a cél területe a színpadon kapott helyet. A nézőtéren helyet foglaló közönség végigkísérhette a csapattársak befutóját, innen hangos szurkolással biztathatták kedvenceiket az utolsó szakaszon. A tájfutás egyik hátránya, hogy sajnos ritkán lehet látványossá tenni. A versenyzőket, csak a befejező néhány száz méteren lehet látni és bíztatni, hiszen a pályák nagy része erdős területeken halad. Lelátóról nem lehet követni a megmérettetést, mint egy atlétikai versenyen.
Itt a Skanzenben sikerült ezt az igényt kielégíteni. A 21-es kategória döntőjét külön rendezték meg. Egy kötelező átfutópont érintésével, minden versenyzőt láthattunk a színpad lelátójáról.  A percenként rajtoló versenyzők pályája ismét a lelátó előtt vezetett a célba, a színpadra. Hatalmas fej-fej melletti küzdelmek szemtanúi és szurkolói lehettünk. Szinte másodpercenként követték egymást a futók, így a lelátó egy hangos stadionná változott. Miután a 21-es kategória küzdelmét végigszurkoltuk megkezdődött a többi kategóriában is a döntő futam, nem kevesebb izgalommal és szurkolással. A résztvevők a Skanzen területén szerte széjjel térképpel, tájolóval a kezükben keresték ellenőrző pontjaikat, miközben ügyesen kerülgették a békésen sétálgató múzeumlátogatókat.
Minden kategória I-III. helyezettjei ünnepélyes eredményhirdetés keretében vehették át a megérdemelt kupákat, érmeket, és a szponzorok jóvoltából tárgyjutalmakat. A kategóriánkénti győztesek elnyerték a Magyar Köztársaság 2007. évi Rövidtávú Országos Bajnoka címet. A selejtező és a döntő közötti időben volt néhány óránk a Skanzen kiállításaiba betekinteni.
Egy kis történelem:
A XIX. századra Európában a falusi lakóházak iránt megnövekedett az érdeklődés. Kutatták a nemzeti építészet kialakulását, változásait. 1873–ban a bécsi világkiállításon már 7 parasztház szerepelt a Monarchia területéről, melyek többé-kevésbé eredeti berendezéseikkel együtt nagyon népszerűek voltak.
A svéd Arthur Haselius jutott először arra az elhatározásra, hogy a különböző svéd tájakat, népcsoportokat jellemző építményeket, egy helyen összegyűjtve, állandó kiállításként őrizzék meg és mutassák be. Munkájának eredményeként 1891-ben nyílt meg Stocholmban az első "igazi" szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Skansen. A világon elsőnek valósította meg az építészeti emlékek hosszú időre történő megóvásának problémáját. Európában a példát követve alakultak és épültek a szabadtéri múzeumok. A Skanzen szó jelképpé vált, és sok nyelv szókincsébe belekerült, így a magyar nyelvbe is szabadtéri múzeum jelentéssel.
Hazánkban először a honfoglalás 1000 éves évfordulójára építettek Néprajzi Falut, de sajnos elbontották. 1949-től a falusi építészet kiemelkedő értékű emlékeit műemlékké nyilvánították, így a védettség megillette őket. Állandó szabadtéri múzeumok építését az 1960-as években kezdték meg, a fejlődés az átalakuló falvak szükségessé tették a népi értékek megőrzését múzeumba rendezését. „1968-ban megnyílt Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeum, melyet 1973-ban követett a Vasi Múzeumfalu Szombathelyen. Az 1970-es évek második felében készül el, ill. nyitja meg kapuit a Sóstói Múzeumfalu (Nyíregyháza, 1979), a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény (Szenna, 1980) és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménye (Pusztaszer, 1985). Velük egy időben kezdődött meg a helyben megőrzött épületekben berendezett tájházak helyreállítása. Számuk napjainkban a 150-et is meghaladja.”
A Szentendre város határában, a Sztaravoda patak forrásánál elterülő mintegy 55 hektár területen fekvő Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967. február 1-jén alapították.
Bemutatja Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját, eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század második felétől az első világháborúig terjedő időszak keretei között.
parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, és olyan szakrális, ipari és közösségi építményekkel egészülnek ki, melyek részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit mutatják be. A hagyományos faluképet a temetőkbe összegyűjtött sírjelek, a kálvária, malmok és más építmények teszik gazdagabbá.
A tervezett kilenc táji csoport elkészülte után a múzeum hazánk 18-19. századi építészeti hagyományát történeti örökségként őrzi meg.
Szentendrén minden épület berendezve várja a látogatókat. Tanulmányozhatjuk az egykor benne lakók használati tárgyait, szociális helyzetét, foglalkozását, a tanyavilág házi állatait. A tanyán látható a szürkemarha, a racka juh és a cigája, a mangalica sertés, valamint a többi ide sorolható háziállat a parlagi tyúktól a hagyományos kutyafajtáinkig.
Az épületek tájegységek szerint sorakoznak: Felső-Tiszavidék, Bakony, Balaton-felvidék, Alföldi Mezőváros, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld, Dél-Dunántúl, Felföldi Mezőváros. 5 különböző malom látható és 7 műhely: a kékfestő, a takács a cipész, a tímár, a pék és 2 kovácsműhely mutatja be felszerelését. Egy kellemes egész napos séta során mindent alaposan végignézhetünk.
A kiállításokon kívül fesztiválokkal, tanfolyamokkal, és még sok más programmal várják a vendégeket. Hétvégenként „családi szöszmötölésre” csábítják a családokat, ahol kézműves mesterek segítségével megismerhetnek néhány ősi mesterséget és különböző kézműves technikát. Kézügyességüket a gyerekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatják.
Szeptember elseje a kalendárium szerint EGYED NAPJA.
„E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Turán azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. Néhol a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek, például gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy a gonosz elől elzárja. Ismert találós kérdés: "Mikor van a túróscsusza nevenapja? - Egyed napján."
Nos elmondhatom, hogy szerencsénkre az eső e napon nem esett így a népi kalendárium szerint száraz őszünk lesz. Hogy a gazdát láttuk-e? Bizony ezt elmulasztottuk.
De félre a tréfát, nagyon sok látnivaló akadt.
A bajai”vöröstímár” műhelyben a mestertől megtudhattunk néhány érdekességet a bőrök kikészítésével, cserzésével kapcsolatban. Hogy a cserzést növényi alapanyagok felhasználásával végezték, a bőröket kézműves módszerekkel dolgozták ki. A cserlevet a tölgyfa kérgéből, esetleg a fenyő háncsából vagy a cserszömörce leveléből nyerték. A cserszömörcét közelebbről is megnézhettük az udvaron a kerítés mellett.
A pékműhelyben minden nap finom, frissen sült péksüteménnyel várják a látogatót.
Egy fedett területen a papírmerítés mesterségét próbálták a kicsik elsajátítani. A mester segítségével egyedi, sajátkészítésű papirost készítettek. A papirosra falevelek segítségével mintát préseltek, majd a padokon szárították a kész mesterműveket.
A Jánossomorjai lakóházban kedves néni fogadott és elmesélte, hogy a ház másolat, az eredeti még a helyén áll, a tulajdonos benne lakik. A gazdasági rendeltetésű helyiségek és a berendezés módos, 50-60 holdon gazdálkodó paraszt gazdaságát mutatja. A konyha szabadkéményes, innen fűthető az első szoba cserépkályhája és a másik szoba kemencéje. Ez egy ún. „kettõs ház” egy hosszabb bal oldali és egy rövidebb jobb oldali részbõl áll. A kétoldalt közös tetõszerkezetet fedett kapubejáró köti össze. A jobb oldali részben a szövés mesterség egyes fogásait figyelhettük meg, a hatalmas szövőszékeken még ma is szép csíkos és egyéb mintázatú lepedőket, anyagokat lehet szőni.
A következő épületbe finom mézeskalács illata csalogatott minket, ahol megkóstoltuk a kemencében sült, igazán ízletes mézes süteményt.
Láttak-e már tiprómalmot?
Már csak a múzeumban találjuk ezt a malomtípust, az eredeti elpusztult, de a rekonstrukció működőképes állapotban van. Ezt a malomfajtát télen –nyáron lehetett üzemeltetni, de teljesítménye kisebb volt. Egy ilyen malom a visszaemlékezések alapján egy mázsa kukoricát egy óra alatt őrölt meg.” Két részből áll. Az utca felé eső fele téglafalú malomház, a másik a nádfalú tiprószín. Ebben helyezkedik el a ferde helyzetű tiprókerék. Ezt a hatalmas, sározott deszkakorongot a földbe süllyesztett, ferdén álló óriási tengely és a küllők tartják. Dőlésük a vízszintestől és a függőlegestől egyaránt 18 fokos. A malmot hajtó állatokat, (lovat vagy ökröt) fölléptették a korongra. Amikor a féket kioldották, tiprókorong lassan elindult lefelé, az állatok lába alá gördült. A malomban a korong forgómozgása a ferde tengelyről egy fekvő tengelyre tevődik át. Az alsó kő rögzített, a fölső forog. A ferde tiprókerék pallókkal borított felületét vastag sározással tették alkalmassá állatok jártatására.” Én most láttam először, sajnos épp nem működött, de így is érdekes volt. Még néhány parasztház portájára benéztünk, de az idő elrohant és megkezdődtek a bajnokság döntő futamai.
Futás közben már nem nézelődtem, összeszedtem minden erőmet és a térkép alapján végigfutottam a kicsiny falvak utcácskáin, kertjein, udvarain.
Remélem ezzel a kis ízelítővel sikerült felkelteni érdeklődésüket, és kedvük támadt -
Talán egy kis sportolásra?
Akkor várom önöket a program : www.mtfsz.hu versenynaptár menüpontja alatt megtalálható , mindenki válogasson kedvére!
Nem?
Hát jó! Akkor Skanzent meglátogatására szánjanak egy napot, hogy mikor ezt már önökre bízom! Sétáljanak, mozogjanak minél többet a friss levegőn, amíg tart a jó idő!
2007. Szeptember
Hasznos tudnivalók
Nyitva tartás:
Szabadtéri kiállítások, Galéria és Néprajzi Látványtár
Október 31-ig naponta 9-17 óráig, /hétfőn zárva tart /
A szabadtéri kiállítás november 3-tól december 9-ig csak: szombaton és vasárnap 10-15–ig. tart nyitva, a Galéria és Látványtár keddtől vasárnapig, 9-16 óráig látogatható.

Megközelítés gépkocsival: 11–es főútról / tábla jelzi /
Gyalogosan: Budapest felől HÉV+ helyi autóbuszjárat
Budapest Árpád Hídtól volán busz indul Szentendrére / fesztiválok alkalmával közvetlen járat a Skanzenba/

Nincsenek megjegyzések: