Ócsa , Öreg-hegyi pincesor, Selyem-rét

"Budapesttől 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál, az Ócsa-Dabas-Inárcs települések által közrefogott terület 1975 óta az Ócsai Tájvédelmi Körzet nevet viseli. Ez a védett terület a mély fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag vidék növény- és állatvilágát, tájképét és kultúrtörténeti értékeit hivatott őrizni."


 Dabas irányába haladva a vizes turjánvidék és a homokterület találkozásánál helyezkednek el, egyszerűen a földbe vájva, a ma már híres öreg-hegyi pincék, melyek a XVII. századból származnak. 


A földművelő emberek kútásás közben lettek figyelmesek a talaj különleges rétegeződésére, hogy itt, a homok alatt vastag, vájható löszréteg rejtőzik. A pincesoron körülbelül 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, zsúptetővel fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince található. 





Ha szerencsénk van, néhány gazdát kint találunk, akik szívesen, és büszkén mutatják meg örökségüket. Az első pincénél, már rá is találtunk, alkalmi segítőnkre, aki  büszkén mesélte el a pincesor létrejöttének történetét, a gazdák helyzetét, és mutatta a löszfalba vésett neveket, melyet a régi tulajdonos, esetleg nagyszülő,  hagyott az utókorra. A jó pince délnyugati-nyugati tájolású, mert ebből az irányból kapja a legtöbb napfényt, és így, az északról és kelet felől  jövő viharok sem verik be az esőt  A gádoron gurították le a hordókat, kötelek segítségével a mélybe. Megtudtuk, hogy a zsúptető oldalainak 45 fokos szöget kell bezárniuk, hogy  a vizet  könnyebben elvezesse a nádfedél. 



 A nádfedelek érdekes copfos kötéssel vannak lezárva. A nádfedelet időszakonként újítani kell, meg kell válogatni a  nád minőségét fajtáját. Ma már ezt a speciális  nádazást az országban csak néhány mesterember  végzi. A tető oromdeszkáját két összefonódó kovácsoltvas kígyó díszíti, így jelezve a pincébe menőknek , hogy a bor kismértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság. 



A gádoron, az ollóágas tető alatt lejutunk a pince mélyébe, hol a falakat vastagon fedi a nemespenész. A pince nyáron hűs menedéket nyújt a poharazó gazdáknak. 


Néhány pincéhez tartozik mellék pince is, amely valamivel kisebb, mint a főpince.A pincékből levegőztető nyílás vezet a felszínre , a bejárati ajtó feletti nyílással így biztosítják a megfelelő légáramlást és szellőzést.












 Ma már a szőlőtermelés megcsappant a környéken, a pincéknél szinte csak a bor tárolása folyik. Néhány pincetulajdonosnak , nagyobb földterülete is van , ők ott gazdálkodnak, kikapcsolódnak, baráti borozgatás közben figyelhetik a mocsaras láperdők felett lenyugvó napot."A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak." 

Szeretettel várják a látogatókat az évente megrendezésre kerülő Orbán-napi Bor és Pince Ünnepen, május 17.-én./ 2014/www.ocsa.hu


képeim Ócsa és a pincesor:






Miután jót sétáltak a pincesorok között,a város másik szélén, egy szép és kellemes kirándulóhely  megtekintésére van lehetőség. 


Selyem-réti tanösvény

"Az Ócsa környéki lápmedencéket az Ős-Duna hozta létre sok ezer évvel ezelőtt. Az egykori Duna-meder kavicstakarója képezi az altalajt, melyen a vízi szervezetek és élőlények maradványaiból vizet alig áteresztő málladék jött létre, szigetelve a mélyedéseket. A Gödöllői-dombvidék és a Duna-Tisza közi hátság talajvize a föld alatt 10-15 m mélyen, délnyugati irányba lassan a Duna-meder felé szivárog és ahol a hátság dombjai véget érnek és találkoznak a Duna sík árterével, Ócsa alatt ez a talajvíz a felszín közelébe, néhol egyenesen a felszínre jut. Így a szigetelt mélyedésekben, a vízborítottság szinte mindig állandó. Ilyen helyeken alakultak ki a lápok, vagy ha a vizesedés egész régiót érintett, a lápvidékek. A lápokon az elhalt növényekből származó szerves anyag egész évben oxigéntől elzárva víz alatt van, nem bomlik el, hanem egy sötét színű, nedvszívó, rostos szerkezetű anyaggá, tőzeggé alakul.
A tőzegen speciális igényű növények - "lápi ritkaságok" - telepedtek meg. A láp nehezen átmelegedő, vizes, hideg talaján ezek túlélték a jégkort követő felmelegedést, vagyis a lápi növényfajok egy része hazánkban jégkori maradványnövény. A jégkorszakot követő idők képe, a változatos növényzethez és mikroklímához kötődő állatvilág is megmaradt, mely fajban és egyedszámban is igen gazdag. Különösen az Alföld lecsapolt mocsárvilágával eltűnő halfajok, kétéltűek, hüllők, rovarok, madarak nagy fajszáma jellemző. A talajban élő ízeltlábúak egy négyzetméterre eső példányszáma az országban itt a legmagasabb."






Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Selyem-réti tanösvény 6 állomása a védett természeti terület erdei élővilágát mutatja be. A terület a jellegzetes Duna-Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással.A tanösvény a Tájháztól kb. 1,5 km-re a Bugyi felé vezető út bal oldalán indul.




A parkolótól 1500 méter a tanösvény hossza, sajnos itt nincsenek nagy tájékoztató táblák amiről elolvashatjuk az egyes állomások tudnivalóit. Egy-egy állomásnál érdemes beljebb pillantani az erdőbe , láthatjuk a vízzel barátságban élő fákat, növényzetet.A tájékoztató füzetet a Tájházban kell kérni !  Az erdei út, egy rövid, kényelmes sétára alkalmas , a végén a réten játszótér , padok , tűzrakóhelyek várják a kirándulókat. 


Az információk a következő weboldalakról származnak:
http://ocsa.hu/index.php?content=bemutatkozas_nevezetessegeink
http://www.dunaipoly.hu/hu/bemutatohelyek/ocsai-tajhaz
http://www.dunaipoly.hu/hu/vedett-teruletek/tajvedelmi-korzetek/ocsai-tajvedelmi-korzet
http://ocsa.hu
Előző látogatásaim : A tájház,  Református templom



Ráckeve



Ráckevei sétára hívom Önöket , ha van kedvük tartsanak velem !

Ráckeve Budapesttől 47 km-re található a Ráckevei-Duna ág vagy másik nevén a Kis-Duna partján."Ráckeve közvetlen településelődje Szentábrahámtelke volt. Az első írásos említés 1212-ből ismeretes, amelyben az itt élő szerzeteseket azzal vádolták, hogy jogtalanul szerezték meg a veszprémi püspököt illető tizedet. A tatárjárást követő időszakban a monostor elnéptelenedett. A hagyomány szerint az itt található Angyali sziget neve a tatár elől menedéket keresőktől ered. A török csapatok elől menekülők 1439-1440 között érkeztek Szentábrahámtelkére és itt alakították ki második szabad királyi városukat, lehetőség szerint átmentve az első minden kiváltságát. A XV-XVI. század fordulóján Ráckeve legjellegzetesebb társadalmi rétege az egyébként számbeli kisebbségben lévő szerb kereskedők voltak. Távolsági és helyi kereskedelemmel és vízi áruszállítással foglalkoztak."



Ráckevére az 51 -es főút felől érkeztünk, a Dunán a vasból készült Árpád-hídon jutunk át, mely 1897-ben a millennium ünnepére készült el. A hídfő jobb oldalán a Vámház épületét láthatjuk, melyet az 1930-as évek közepén Sebestyén Artúr épített, neobarokk stílusban. Az épületben a II. világháború ráckevei katonai és polgári áldozatainak tiszteletére emlékhelyet alakítottak ki.




A városban meglepett a főbb utak egyirányúsága, de néhány kör után, ez már nem okozott gondot. Ha a városba érkeznek, javaslom először keressék fel a Tourinform irodát, ahol nagyon kedves eligazítást, prospektusokat, térképet, tanácsokat kapnak a városi sétához. Az irodát, az 1901-ben szecessziós stílusban átalakított Városháza melletti utcácska sarkán találják, előtte parkolni is lehet. A Városháza épületében a Megyei Bíróság és könyvtár működik. Tűzjelző tornya, szép kovácsoltvas erkéllyel, kilátóként üzemel. Aki nem fél a magasságokban mindenképpen menjen fel , mert nagyon szép látványban lesz része. Engem kissé megrémített a magasság , végül ablakok mögött belül maradtam, de elmondhatom, így is csodaszép látvány tárult elém. 





Folytatjuk sétánkat, csak úgy, toronyiránt, a főúton haladva az egykori Polgári Iskola épületét láthatjuk. Homlokzatát Sebestyén Artúr tervei alapján, neobarokk stílusban 1932-ben építették.



Bal oldalon  egy XV. században gótikus stílusban épült, és a XX. században újjáépített kereskedőházat láthatunk. Érdekessége, hogy kívül a ház falába beépítve láthatjuk a régi gótikus elemeket. 



A vörös neogót stílusú, téglaborítással épített református templom Észak-európai hatásokat idéz. 




A "római katolikus templom a XVIII. század utolsó évtizedében copf stílusban épült. A templombelső falainak 1994-es festése Patay László festőművész nevéhez fűződik." 




A város harmadik temploma, a görögkeleti szerb templom. Különleges kék tornya magához vonzza a látogatókat. 



Belül fotózni nem lehet, a festett falak lenyűgöző látványt nyújtanak és különleges hangulatot árasztanak. " A Boldogasszony templom befejezését 1487-ben írásos adat rögzíti. Egységes gótikus stílusban épült, de a főhajó mellé épített két oldalkápolna már a XVI. század elejéről való, amire a reneszánsz részletképzés utal. Középkori részleteket is mutató különálló harangtornyát 1758-ra fejezték be, keresztjét 1795-ben tűzték fel. A templombelsőt gótikus hálóboltozat fedi. A falakat mindenütt freskók borítják. Korábbi festése felett a ma látható réteg 1765 és 1771-ből való."




Bizonyára sokan ismerik, vagy hallottak a Savoyai-kastélyról. A kastély a legelső világi barokk kastély Magyarországon. Savoyai Jenő herceg építtette a bécsi Belvedere építészének, J.L. Hildebrand tervei alapján 1702-ben. A kastély történelméről bővebben olvashatnak a Szabadbölcsészet oldalán.. A század első évtizedeiben majdnem lebontásra került, mert az "akkori uradalmi főintéző szerint a tatarozás óriási összegbe került volna, "annyit nem ér meg az egész viskó"."




Szerencsére másképp döntöttek, így ma a kastélyban szálló és étterem üzemel. A kiadós ebéddel felszedett, felesleges kalóriákat, a Duna partján, vagy a kastély hátsó parkjában lehet lesétálni.





A hátsó park persze veszélyes, mert onnan nem messzire találnak egy nagyon kellemes, hangulatos kis cukrászdát, isteni fagyival, és csábító süteményekkel. Ilyen szép, hangulatos bejárat fogadott.




"A Savoyai kastély melletti kis téren áll Szász Gyula horganyötvözetből készült, távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád Vezér alakja. Az egyetlen vidéki Árpád szobrot a millenniumi ünnepségek során avatták fel. A szobormű hengeres talapzatán Árpád fia, Zsolt születésének ünnepsége látható."




"Magyarországon az 1960-as években Ráckevén volt az utolsó és 2008 óta Ráckevén épült az első hajómalom. Az utolsó Gyurcsik - hajómalmot 2010. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek, hogy a Ráckevére látogatók a saját szemükkel láthassák, miként is őrölték errefelé a búzát egykoron. A malom jelentős társadalmi összefogás eredményeként épült fel. A különleges létesítmény abból az időből származik, amikor még a ráckeveiek nagy része molnárként dolgozott, és a jó idő beköszöntével a Nagy-Dunára húzták fel azokat az otthonként is szolgáló, két részből álló hajómalmokat, amelyeken a víz sodrását kihasználva őrölték a gabonát. Az utolsó hajómalmot a Szentendrei Skanzenben őrizték, és a lelkes támogatók ezt varázsolták újjá az eredeti tervek alapján." Vasárnaponként a malomban őrlik a gabonát, így azt, működés közben tekinthetik meg a látogatók. A frissen őrölt lisztből, pedig vásárolni is lehet. 





Ráckevei kirándulásom elsődleges célja a kastély meglátogatása volt, de ebben a kisvárosban, annyi sok szép látnivalót találtam, hogy nem is volt időm végignézni mindent. A városban melegvizű strand, és gyógyfürdő is üzemel. Szépen kialakított tiszta utcácskák, szobrok, emlékművek, a házakon régi szép homlokzatok, és a csodaszép Dunapart. Évente fesztiválokkal, magas színvonalú kulturális és idegenforgalmi rendezvényekkel várják a városba érkezőket.  Röviden: ezt látniuk kell! 



Összeállításomban a következő oldalakról tallóztam az információkat:
http://www.tourinform.rackeve.hu/?page=latnivalok_rackeve
http://www.rackeve.hu/turista-vagyok/varosunk/nevezetessegek.html
http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&tip=0&id_tanelem=642
https://www.facebook.com/pages/Tourinform-R%C3%A1ckeve/579492125423140?fref=ts

Csepel sziget és a Kis Duna

A "Nagy Sziget" a Magna Insula nemzeti történelmünk kezdetének legendás hírű színhelye.

Egykoron a táj arculatát a hegyekből a síkságra kilépő Duna formálta. Az Ős-Duna hordalék kúpjai, homokkal borított kavicsmezői enyhén hullámzó, alföldi tájat képeztek. A Duna vízjárása, ismétlődő áradásai az itt élő népeknek igen nagy gondot okozott. Számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után. Ezzel szemben azonban a Duna áradásai a sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, ahol is dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ezen szakaszának a szabályozására 1928-ban került sor, amikor is Kvassay Jenő vízépítő mérnök tervei alapján a Ráckevei Dunaágon zsilipek épültek. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság és így a "Kis-Duna" egy lassú folyású, tószerűvé vált víziparadicsommal gazdagodott. A 47 km hosszú és 3-10 km között változó szélességű Csepel-sziget sok napfényt élvező táj, a víz halban gazdag és fürdésre kiválóan alkalmas. " 
http://www.tourinform.rackeve.hu/?page=kisterseg&lang=hu&iddi=1



Képeim:





Budapest, Margit-sziget

A Margit-sziget, Budapest szívében, kirándulók, sportolni, pihenni vágyók paradicsoma.  Régen jártam itt, jó volt látni újra. Természetesen, ma már nagyon sok fotóval tértem vissza, és újra gyerekként csodálkoztam a természet, és az ember közösen alkotta kertecskékre, parcellákra. Sajnos, mint máshol, itt is vannak elhagyatott épületek, remélem ez csak átmeneti, és nem marad az enyészet rabja a sziget végén lévő díszkút. A kút Bodor Péter székely ezermester, 1820-22-ben Marosvásárhelyt épített kútjának hű mása. A fák között megbúvó építményt sajnos ma láncok védik a látogatók elől.  



A természet lassan, sorban ébreszti az alvó fákat, már virágba borította a tulipánfákat. A csodaszép fa még levelek nélkül hatalmas virágaival kápráztat el engem. Minden virágát szeretném megőrizni, megmutatni, milyen csodaszépek.




 A Japán-kert kalandos sétára hív, megállít, elgondolkodtat a rohanó világban, nagyon szeretem az kövekkel harmóniában élő apró örökzöld bokrokat.




 A virágba boruló, apró, szépséges formájú fákat. A vízesés sajnos még nem üzemelt, még a nagyszálló építésekor 1873-körül építették. „1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel.”




Apró kis tóban, a kis szobor, a teknősbékák napozóhelye. Komoly erőfeszítéssel sikerül feljutniuk a csöppnyi területre. A kibérelt napozóhelyen nyújtózkodnak, lábaikat megnyújtva élvezik az egyre melegedő napsugarakat.




Átsétálunk a nagy réteken, hatalmas fák között, a vén tölgyesek alatt Arany János szobra.”  Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében."



A TÖLGYEK ALATT
Margitsziget.

A tölgyek alatt
Szeretek pihenni,
Hova el nem hat
Város zaja semmi.
Zöld lomb közein
„Áttörve” az égbolt
S a rét mezein
Vegyül árny- és fényfolt.

A tölgyek alatt
Oly otthonos itten!
Évem leapadt:
Ime, gyermek lettem,
Mint mikor a tölgy
Sudarát megmásztam,
Hol seregély költ -
S vígan madarásztam.

A tölgyek alatt
Több egykoru társsal
Madárfiakat
Kifeszíténk nyárssal;
Jó tűz lobog ott,
Zizeg a kis bogrács -
S ha bealkonyodott,
Haza már egy ugrás.

A tölgyek alatt
Örömest valék én,
Bár a madarat
Hagytam utóbb békén;
Gyermeki önző
Korom’ ifju ábránd
Veszi ösztönző
Szárnyára, s tovább ránt...

De tölgyek alatt,
Valamerre jártam,
Szűlőhonomat
- Csakis ott - találtam;
S hol tengve, tunyán
Hajt, s nem virul a tölgy:
Volt bár Kanaán,
Nem lett honom a föld. -

A tölgyek alatt
Még most is el-űlök;
Bűv-kép csalogat,
Ábrándba merűlök;
Hajó-kerekek
Zubogását hallom...
„Hajrá, gyerekek:
A vízi malom!”

A tölgyek alatt
Im, meglep az alkony,
Hűsebb fuvalat
Zörög át a parkon;
Felhők szeme rebben:
Haza sietek,
Jobb ott, melegebben,
Ki vén, ki beteg...

A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!

(1877. augusztus 5.)





Tovább sétálva, megleljük a romokat, hol egykor kolostor állott. A kolostort IV Béla építette. A történet hallatán a régi népmesék  jutnak eszembe, hol a királyok, valaminek fejében felajánlják gyermeküket a sárkánynak, boszorkánynak, s íme ez nem mese volt, ez valóság.   ” Leányukat még születése előtt Istennek ajánlották, mintegy az országnak a tatároktól való megmeneküléséért, fogadalmi ajándékként. Margit az Adria-parti Clissában született 1242-ben. A hercegnőt már 1252-ben elhozták a szigetre.” A királyleány mellé az előkelő főúri családok sorra küldték el leányaikat, akik közül egyesek apácák lettek”, másoknak a kolostor leánynevelő intézetül szolgált. Margit élete végéig apáca maradt, bátyja V. István király 1272-ben kérte szentté avatását, azonban erre csak 1944-ben került sor.




A Víztorony. 1913-ban épült az akkor forradalminak számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei szerint.



A rózsák még várják a májust, az árvácskákkal teli ágyások keretezik a nagy rétet. A sziget állatkertjében már fészket raktak a gólyák, ők megsérültek valamikor, így itt töltötték a telet. Egyikük már óvatosan igazgatja fészkében tojásait másik már büszkén melengeti, és a fiatal pár még a Aphroditénak áldozza perceit.



A kis kacsafélék, szárnyasok, páva, ragadozó madarak élnek még a mini állatkertben. Békés pónik várják a bátor, lovagolni vágyó csemetéket,
A hatalmas platánfák alatt lassan megtelik a rét, piknikező családokkal, turistákkal. A Margit-híd felőli szökőkút még sajnos nem üzemelt. A híd alól új perspektívából csodálkozhattam újra a városra, s láthattam a hidat tartó csodás pilléreket.



Az Országház a híd alól:


A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár A szigetet futósáv veszi körül, így a sportolók akár többször is megkerülhetik a szigetet a puha betonon. Visszasétálunk a Hajós Alfréd uszoda felé, a” fedett uszodát 1930-ban építették Hajós Alfréd tervei alapján, a külső medence és a műugró-létesítmény 1937-ben készült Csonka Pál tervei szerint.” A Palatinusz strand felé menet a Ferences kolostor romjaira bukkanunk.




1270 körül alapított ferences kolostor templomának alapítója vagy IV. Béla király volt, vagy pedig utódja, V. István. Templomát Szent Klára tiszteletére szentelték föl. Temploma csaknem olyan hosszú (47,9 m), mint a szigeti domonkos apácáké, szélessége pedig még nagyobb is (14,2 m). A kolostor Buda török kézre kerüléséig (1541) működött. Ekkor elhagyták szerzetesei. A törökök a sziget építményeit (így ezt a kolostort is) elpusztították ill. használhatatlanná tették, hiszen nem volt rájuk szükségük. „A romok megmaradásában az segített, hogy a kolostor romjainak nagy részét beépítették az 1796-ben megépült nádori villába, amelyet később Nádor szállóvá alakítottak. A szálló maradványait 1945 után lebontották.”
„Palatinus Strandfürdő (nevét a nádor latin elnevezéséből kapta, a sziget egykori nevére emlékezve). 1921-ben nyílt meg,1937-ben megnagyobbították. Tervezője id. Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt”





Kedves olvasó! Kedvet kaptál?  Látogass el erre a szépséges szigetre! Vigyél magaddal sok folyadékot és elemózsiát, mert bizony egy nap is kevés, hogy meglásd a szigetnek minden rejtekét, és a milliónyi rejtőzködő csodát. Ha fáraszt az út csak ülj ki a padra a fák alá és hallgasd a víz csobogását, a vígan futkározó gyerekek zsivaját, és a madarak énekét!





Cewe Fotókönyv 253.heti kihívására készült oldalam: 
Kireva  feladata: állatkertben vagy vadasparkban készült fotóval készítsünk oldalt úgy, hogy az oldal egy része pacsmagolós technikával készüljön.

elemek: Anna Aspnes Designs'



Az alábbi csodás képet Baranyi Eszter készítette, egyik fényképem felhasználásával:
Spring | my page for the AnnaChallenge | SplatterIt

created using Anna Aspnes Designs' and Dido Designs' kits
Csodaszép lett! 
Köszönöm Eszti! 



Az idézetek forrása: wikipédia