Eger belvárosában


Egerben, egy kis futás után, sétáltam a belvárosban. Utánanéztem, mit jelent a hóstya, kik a fertálymesterek és milyen kapukon lehetett bejutni a városba. Olvashatnak a Bazilikáról, a Minorita templomról. A föld alatti labirintusba is benéztem és a Minaret felől a várba is ellátogattam.

A történelmi város a Bükk hegység előterében, annak délnyugati részén, az Eger-patak mellett terül el. Híres borvidék központja. A szőlő, bor mellett nagy szerepet kap az ipar és a kereskedelem. Iskolaváros, műemlékekben gazdag hely, az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi városa.

Eger belvárosában, az Eger Nagydíj első napján 2007 október 22.-én, a Bazilika melletti parkban felállított versenyközpontban, több mint 750 versenyző jelentkezett. A Hatvani-hóstya elnevezésű városrészből rajtoltunk.
Később megtudtam, hogy a hóstya a késő középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros. Lakói, mivel a város tulajdonában levő telkeknek nem voltak tulajdonosai, mint zsellérek polgárjoggal nem rendelkeztek. A Hatvani-hóstya Egernek Hatvan felé eső nevezetes városrésze. „A hóstyákat fertályokra (series ’kerület’) osztották, amihez a fertálymesterség kötődött. A fertálymestereket mindig a kereskedők, iparosok és földművesek közül választották. Feladatuk a rend biztosítása volt, ügyeltek a tisztaságra stb.. A fertálymesterség feltétele, hogy legyen saját házuk, tudjanak írni. Eleinte nem sokra nézték őket, a tekintélyük azonban egyre nőtt, s a XVIII. században már tisztes egri polgárcsaládok vannak a fertálymesterek között.” A várost kőfal vette körül. Az érsekség és a káptalan az áruk behozataláért vámot szedett, a kőfalon kapuk álltak, s a kapu bakterei piaci helypénzt szedtek. Négy nagy kapu volt, ahol kocsival és gyalogosan is át lehetett menni: a Cifra kapu, a Hatvani kapu, a Maklári kapu, és a Rác kapu. A Hatvani kapu az egri városkapuk közül a leghíresebb volt. Breznay Imre: Eger múltjából című könyvéből kiderül:” hogy Déryné csak a Hatvani kapun jöhetett Egerbe -- „Én nem nagyon szerettem Egerben. Mert midőn közel értünk a városhoz, ott pillantottam meg, — és még most is borsódzik a hátam bele —, a borzasztó végzetes négy oszlopot, melyen már két hét óta függött négy, a törvény által elítélt gonosztévő. Mivel a vesztőhely a Kerecsend felől jövő út mellett volt, a színészek csak ezen az úton, a Hatvani kapun keresztül jöhettek a városba.”

Néhány ellenőrzőpont ezen a városrészen volt elrejtve. Az első pontomnál két lelkes kisfiú próbált segíteni el ne tévedjek. Felírták a környéken elhelyezett bóják számát, és lelkesen kalauzolták az arra futókat. ). Hányas kell? – a 32 itt van!  Ne, tessék keresni ! Remek, nagyon köszönöm, milyen ügyesek vagytok! S meghagytam nekik a játék örömét. -Köszönöm, nagyon eltévedtem volna, ha nem segítetek.:)
A Hatvani-hóstyát egy érdekes szakasz követte, ugyanis a térképen kijelölt út a föld alá vezetett. Széles nagy pincerendszerben, fáklyákkal kivilágított szakaszon kellett haladni. A végén, egy kicsi lyukon átbújva folytathattam utam, bár a fáklyák világítottak szinte semmit nem láttam. Kb. 400 métert kellett megtenni a föld alatt az alacsony és szűk, vizes, csúszós folyosón. Megvan a kijárat!  Éljen a napsütés! Szűk utca, nagy sárga épületek, balra hosszú lépcsősor felfelé. Utam ellenkező irányba vezetett, át a ház udvarán, a belvárosba, egy sétáló utcába érkeztem. A szép idő nagyon sok embert csábított városi sétálgatásra, nézelődésre. Cukrászdák, vendéglők teraszait és sok-sok turistát kerülgetve folytattam utam. A hatalmas háztömbök szép kis udvarokat rejtenek, itt jól el lehetett rejteni az ellenőrző pontokat. Az udvarokba bemenni csak a kapuk alatt lehet, így nagyon kellett figyelni, hol lehet be és kijutni. A Dobó Téren kellett átfutnom, a patak mellett a Minorita templom mögötti udvarba. Sokan nem találták az átjárót, így többen a falmászást választották, hogy az udvarban, a bokornál rejtett ellenőrzőpontot érinthessék. Újabb háztömb, udvarok, majd a patakpart után a Zsinagóga Galéria melletti kert következett. A kis utcán átjutottam a vár alatti sétáló utcába. Turistákkal telve az utca, csalogat a kávézó, telt teraszok, házi rétes és forralt bor illata, de erre most nincs idő, majd visszajövök. Ismét átkocogtam a Dobó Téren, itt már ismerős a terep, még megkerestem néhány pontot a házak közötti udvarokban, csak a kapukat kell ügyesen megtalálni. Sikeresen átjutottam a sok-sok turista között és „futás”/inkább vánszorgás/ fel a Bazilika lépcsőin a cél felé,/ --mennyi lépcső! / de, végre ott a vége. Jöhet a forralt bor! A rétes is !
Felmelegedve energiával telve, újra útnak indultam. Kényelmesen sétálva végignéztem a számomra érdekes és szép műemlékeket, látnivalókat, amelyek mellett napközben elrohantam. Sajnos csak néhányra volt időm a sok közül, de megpróbáltam néhány érdekes információt összegyűjteni.

Hatalmas épület a Bazilika, a freskókat, szobrokat, domborműveket, hosszú ideig csodálhatja a látogató. Pyrker János Lukács érseket I. Ferenc császár 1827-ben nevezte ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Hild Józsefet kérte fel a Bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831. februártól 1836. májusáig tartott. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel. Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalán elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál szobrait láthatjuk, amelyek Marco Casagrande alkotásai. „A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.” Belső tere 80 méter hosszú, négy kupolával fedett a főhajót a mellékhajótól hatalmas oszlopsorok választják el. A kupolákat freskók díszítik. A nagyorgona hazánkban az egyik legnagyobb. 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. A nagy kupola alatti kriptában, az egri érsekek nyugszanak. Pyrker érseknek csak a szíve van itt, kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké"

És mi van a Bazilika alatt?

Ma már látogatható az egykori érseki pincerendszer: Város a város alatt. Félóránként indult csoport, miután minden tájfutó kijutott, kb. 40 perces sétát tettünk a föld alatt, a tárlatvezető nagyon érdekes, humoros legendákkal bővített előadást tartott. A pincerendszer keletkezése a török megszállás utáni időkre vezethető vissza. Eger altalaját jól vájható riolittufa alkotja, ez nem csak a bor tárolására alkalmas pincék kialakítását tette lehetővé, hanem építőanyaga lett az akkor megkezdett építkezéseknek. Fenessy György püspök a városban vásárolt két telket, a szükséges tufa követ pedig, a mögötte lévő dombból termeltette ki. Így az épülő palota mellett kialakult egy hatalmas pincerendszer, ahol a szőlőszüretből származó borok decimáját / dézsma –tized / tárolták. Ide szállították a bort, a 3 km hosszan elnyúló pincébe, Gyöngyöstől Munkácsig terjedő területről, a Felvidékről és Erdély jó részéről. A pincéket az államosítás után nem használták, így állaga megroggyant és életveszélyessé vált. A 80-as években vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a veszélyes szakaszokat betömték, a vasbeton szerkezetű pince alkalmatlan a bor tárolására, a betonon keletkező szürkepenész tönkreteszi a hordókat. Helyenként a szivárgó talajvíz a tufából kimossa a meszet ennek következtében, cseppkőképződmények kialakulását figyelhetjük meg, de láthatjuk egy gesztenyefa gyökerét is, amely finoman hálózza be a pince falát. Néhány népi mesterség eszközei is helyet kaptak egy – egy zugban, mint pl. a gyertyaöntő, a fazekas, de találunk pl. szövőszéket, rokkát, szilvaaszaló kosarat és diótárolót is. A tervekhez tartozik a vízelvezetés megoldása és a jövőben interaktív kiállítások létrehozása, ahol a város életét szeretnék bemutatni 1004-től a törökök kivonulásáig. A bejárat a Széchenyi utcáról az Érsek-udvaron keresztül haladva az Érseki Palota mögött található. A pince hőmérséklete állandóan 12 fok, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45 – 50 perc.

Nyitva tartás: 10. 01. - 03. 31.-ig 10. 00 - 17. 00 óráig, utolsó vezetés 16. 00 órakor Belépőjegy: felnőtteknek: 950 -Ft, 18 év alatt és 62 év felett 500,- Ft http://varosavarosalatt.hu


A Dobó téren láthatjuk az 1967-ben felállított "Végvári harcosok" szobrát, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását. Itt áll Eger legszebb barokk temploma.

A Minorita templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. „A rendházakban élő ferences közösségek, a rend ún. konventuális irányzata tekinthető a minoriták, a konventuálisok őseinek. 1517-ben a renden belüli konfliktus nyomán a konventuálisok elszakadtak a rend másik, ún. obszerváns irányzatától és önálló renddé alakultak. A törökök kiszorítása után új lendületet kapott a szerzetesi élet. A minoriták inkább az ország északi és keleti részében terjedtek el és építették újjá kolostoraikat. Az 1700-as évek végére öt kustodiában 17 rendházban kb. 100 minorita élt.” A templom „tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. Az építést Falk János és Nietschmann János egri építőmesterek vezették. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig.”„A templom az egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok közül, mert homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.”Kidomborodó középrészét hatalmas oszloppárok hangsúlyozzák, hullámos oromzatán Páduai Szent Antal szobra áll.


A mennyezet freskói Szent Antal életéből ábrázolnak csodákat, jeleneteket. A főoltárt szürke, tárkányi márványból készült faragott oszlopok, többszínű műmárvány, fehér, aranyozott stukkók díszítik.

A templom mellett áll az egykori rendház, amely ma diákkollégiumnak ad otthont. Dobó István szobrát, amelyet Stróbl Alajos készített 1907-ben állították fel. A szobor mögött átkelünk az Eger patak hídján. Kis borozók, éttermek, finom forralt borral, musttal és kitűnő borokkal várják a vendégeket.
Balra menet a minaret emelkedik az épületek fölé, jobbra fordulva a várba jutunk. A Minaret a mecsethez vagy dzsámihoz illesztett vagy különálló, nyúlánk, felül elkeskenyedő torony. Jelentése talán az arab tűz szóból ered, így elképzelhető, hogy elődei a jeladásra használt tűztornyok voltak. A minaretekből az iszlám országokban még ma is, a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a mohamedánokat, amikor ennek eljön az ideje. A Knézich Károly utcában az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje található. A Ketkhuda minaret 1596 után homokkőből épült, 40 m magas, alapja 14 szögletű. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik, Erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret teraszára 97 lépcsőfok vezet fel, és aki vállalja feljutás nehézségeit 32 méter magasból élvezheti a panorámát.


A várnak, mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora. Az 1363–ból származó „okleveles adatokból az tűnik ki, hogy a XIV. században a falakon belül állott a székesegyház, a Szent István-templom, a püspöki palota, valamint tíznél több kanonoki ház. Ezen kívül nyilván csak néhány egyházi és világi rendeltetésű épület, lakóház lehetett a vár területén.” Dobó István 1548-ban lett a vár kapitánya, megerősítette a várat, emelte a helyőrség létszámát a hadieszközök számát. Amikor Ali és Ahmed pasák hadai ostrom alá vették a várat Bornemissza Gergely irányításával a kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, 5 heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak az 1960-as években kezdődött el. Az utóbbi időben a várnak egyre több részletét állítják helyre.
A Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető: Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története; Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás; Kazamaták - a vár földalatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár; Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai, Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel; Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon; Panoptikum. A vár történelmének és a Vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.
Nyitva tartás: http://www.egrivar.hu/ naponta: 8-17-ig, hétfőn zárva tart, belépők: 1200 Ft diák- nyugdíjas 600 Ft

Egerben több napot kell eltölteni, hogy minden nevezetességet megnézhessünk. Parkokban a pihenésre, a belvárosban kellemes sétákra adódik lehetőség. A kávézók, éttermek és borozók gondoskodnak a jó hangulatról. A termálfürdőben testünk – lelkünk kényeztetésére kerülhet sor. Egerben  megtalálnak mindent, ami egy hétvégi, kellemes kikapcsolódáshoz szükséges.
Eger 2007. október 22.

Nincsenek megjegyzések: