Visegrád, Királyi Palota



"A romjaiban ma is álló épületeket még  I. Lajos kezdte meg építeni élete végén, de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. A XV. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították."



"A királyi palotának a XIV. század végén kialakult épületegyüttese három fő részre tagolódott. 



Északon a palotakert, délen pedig a ferences kolostor fogta közre a központi épületcsoportot amely nagyjából 123 x 123 méteres területet foglalt el. A kaputorony az utcai homlokzat közepén épült. A nagy fogadóudvart a nagytermeket magába foglaló északnyugati, a királyi lakosztálynak helyet adó északkeleti, a palota kiszolgáló helyiségeit tartalmazó délnyugati és délkeleti szárnyak, valamint a palotakápolna fogták közre. Az udvar déli részét gyalogos lovagi tornákra használták. Az udvar felső részén helyezkedett el a reneszánsz Múzsák-kútja. Innen nyitott lépcsősor vezetett a kápolnateraszra." forrás: http://visegradmuzeum.hu/palota2/




Kiállításokból:





 
A kőtár:


Városligeti séták I.



Szép Ernő: Hó 
/ részlet/

Ó, de szép,
Ó, de jó,
Leesett
Nézd, a hó!

Hull a házra, hull a fára,
A lámpára, a járdára,
Mint az álom, oly csuda
Fehér lett Pest és Buda.




Pilisborosjenő, Teve-szikla, Egri-vár makett

Pilisborosjenő felső végénél , a földúton haladtunk egyenesen előre , az út baloldalán  tisztásnál parkolhatunk, itt találjuk a   sáv jelzést is. Kedves bácsi útbaigazít minket , hogy egyenesen az utat követve , a dombtetőről már látni fogjuk, amit keresünk. Célunk az Egri-vár makettjének felkeresése volt. Utunk, egy leírhatatlanul szép, a Kis- és Nagy-Kevély által ölelt völgybe vezetett, amelynek oldalában  érdekes, teve formájú sziklára bukkantunk. A szikla feletti dombtetőről csodaszép táj tárul elénk. 




"A földtörténet triász korszakában, kb. 220 millió évvel ezelőtt keletkezett a Teve-sziklát alkotó fődolomit.



Ennek a karbonátos kőzetnek az anyaga az árapály övben ülepedett le, sekély tengerrel borított, tenger alatti hátságokon.

Kb. 25-37 millió éve, a földtörténet oligocén időszakában a dolomitot kovás, forróvizes oldatok járták át, amitől keménysége és ellenállóképessége megnőtt. Napjainkra az ellenállóbb, kovásodott részek kipreparálódtak, és érdekes formájú sziklaalakzatokként meredeznek a magasba, míg a könnyen aprózódó, porló dolomitot a jelenkori erózió is erősen pusztítja.





A Teve-szikla melletti, egykori bánya falán jól láthatók és tanulmányozhatók a különböző földtörténeti korokban egymásra telepedett kőzetrétegek."






Tovább haladunk a kék jelzésen, majd letérünk balra a hegy oldalában megtaláljuk az Egri-vár makettjének romjait.



"A várat az Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években.Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül.



 A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, amelyet rögtön újjá is építettek. A film elkészülte óta magára hagyatva pusztul. "


A várból a völgy oldalában lévő ösvényen visszajutunk a Teve-sziklához.  A dombtetőről visszanézve, a hegyek mögött lebukó nap fénye újabb fényélményekkel ajándékozott meg minket.





forrás: saját fotóim ,
http://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/termeszeti-ertekeink/pilis-hegyseg-termeszeti-ertekei.html#celpont7