Gánt

Gánt egy német nemzetiségi kisközség a Vértes Tájvédelmi Körzet területén.
Az erdőkkel fedett hegyek, völgyek a tájfutók kedvenc területe. Nagyon sok tájfutóversenyt rendeztek már a környéken. Néha úgy gondolom már minden zugát ismerem a tájnak, de mindig akad felfedezésre váró új és szép terület. A tavaszi és őszi „Spartacus” kupákra nagyon sokan ellátogatnak. Végre vége a hosszú télnek, ismét előkerülnek a bozótruhák, futócipők, s bár még hűvös van, és néha hó fedi az erdei utakat, vizesen fázósan, de mégis az erdőbe csábul a sok sportoló.
A hegytetőn még vadul támad az északi szél, harcol az idővel s megpróbálja elűzni a tavaszt. A napsütés azonban életre kelti az alvó természetet, s a hideg szélnek már nem sok ereje marad. A videón egy kora tavaszi séta képeit láthatod :

Virágzik a fű , sárgán virít a hérics,

a kankalin,

és ha jól figyelsz néhány csodaszép lila virágú leánykökörcsin






és a nagyon ritka fekete kökörcsin is a lencsevégre akad.







Egykor kis falut rejtettek a hegyek, a szikrázó napsütésben, gyermekek kacaja visszhangzott a völgyön át.

Ma már csak egy kis temető, és a völgyön beljebb sétálva még egy omladozó házikó az utolsó emlék az egykor virágzó faluról. Lakóinak életét a háború kegyetlenül megpecsételte.

"A Gánttól négy kilométerre fekvő Kápolnán ez időben húsz, zömmel sváb család élt. 1944 őszén, majd attól kezdve rendszeresen orosz partizánok jelentek meg élelmet szerezni, és vérfürdővel fenyegettek, ha elárulják őket. Az itt élők 1944 karácsonyáig hallgattak, majd feljelentést tettek a csendőrségen. Az egyik partizánt sikerült elfogni, aki azonban a Mór felé vezető úton el tudott menekülni. A visszaemlékezők szerint ő tért vissza a 2. ukrán front felderítő zászlóaljával 1945. március 16-án. Az összes helybeli férfit, és azt a két, civilbe öltözött magyar katonát is megölték, akik a pincéből lőttek vissza rájuk. Kápolna így férfi nélkül maradt, az asszonyok és a gyermekek nagy részét pedig kitelepítették."

Ősszel, ha szerencsénk van a vénasszonyok nyara elhózódik, még élvezhetjük az utolsó langyos napsugarakat, a fák már ledobják ruhájukat és avar takarja el az utakat. Jó ilyenkor sétálni, nem látod az utat csak sejted, merre haladhat és a száraz lehullott levelek zörögnek a lábad alatt. Meredek hegyoldalakról sziklák bukkannak elő. A szerencsésebbek láthatnak néhány vadat.

A verseny után a célban jó hangulatú kis csapatok egy forró ital és finom bográcsgulyás mellett mesélik a verseny során szerzett élményeiket, ki merre haladt, megbeszélik a részidőket, nehezebb, érdekesebb átmeneteket, ki merre futott. Ha rossz az idő a vendéglőben finom étkekből válogathatunk, Piri néninek minden vendéghez van egy-két jó szava, ide már sokszor „hazatértünk”.

A falu „a Vértes - hegység déli szélén egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre, Csákvártól nyugatra" -írja Károly János Fejér Vármegye Története című munkájában. Az erdőkkel körülvett terület 24 km-re található a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól. Időjárását a hegyvidéken klíma jellemzi, mi szerint a nyár hűvös a tél fagyos, jellemzője az északnyugati szél. A csapadék karsztvíz raktározódik. A Vértes hegységi földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxit réteg fed. A felszínt mélytengeri üledék borítja. A természeti adottságok és egyéb további kutatások alapján Gánt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelyévé vált. „

Gánt története összekapcsolódik a környező Kápolna, Vérteskozma és Kőhányás történetével. A Gánt elnevezés arra utal, hogy a helység hajdan egy Gan nevű személy birtokában volt. Néhány felfogás szerint a helynév szláv eredetű, de jelentheti a középfelnémet "sziklagörgeteget" is. Gánt első megemlítése 1193-ból, III. Béla oklevelében olvasható. Ebben az időben a terület Székesfehérvári illetőségű német keresztes lovagok birtokában volt. Később teljes egészében a székesfehérváriak fennhatósága alá került. A török időkből nem rendelkezünk adatokkal, de az ismert, Török János földbirtokosnak 1636-ban Gánton birtoka volt. 1662-ben a csókakői Nádasdy gróf úrbáriumában lakatlan pusztaként szerepel. Gánt birtoka a Habsburgok és a törökök közt zajló határmenti harcok következtében elnéptelenedett. 1691-ben Gánt és Kápolna Leopold ajándékoklevelében báró Hochburg János főhadiszállítóhoz került. A bérmalevelekben szereplő szlovák családnevek alapján feltételezhető, hogy a németek előtt itt közel 1740-óta szénégetéssel foglalkozó szlovák telepesek éltek. 1757 május 20.-án gróf Lamberg Antal aláírta az első 93 német telepessel a betelepítési szerződést. A telepesek a birtokon két évig adómentességet élveztek. Bizonyosra vehető, hogy a német telepesek Alsó-Ausztriából, Bajor országból és Svábföldről származnak, mivel Gánton délnémet nyelvjárással beszélnek. A település Csákberény leányegyháza lett. Mivel Gánt és Kápolna 1778-ban 200 katolikust, számlát, Lamberg Ferenc gróf még ebben az évben templomot épített, melyet október 20.-án Szent Vendel, nyájak és pásztorok védőszentjének szenteltek. A templom és a fából készült harangláb a falu központjában a mai sportpálya területén áll. 1783-ban Gánt önállóvá vált, a protestáns szlovákok elköltözése után csak németül folyt az Istentisztelet. A mai Szent Vendel nagytemplom 1839-1841 között épült.
A parókia alapításával egy időben megépült az iskola. A mostani általános iskola 1936-bam épült. A falu mai képe az 1860-as évekhez hasonlít: az utca mindkét oldalán szalagtelkes házak állnak, tőlük északra pedig az erdőség. „
turistautak: ha kedvet kaptál sétálni
http://www.fsz.bme.hu/mtsz/fmtsz/adat/technika/vertes.htm

forrás: www.gant.hu


Ha másod nincs is, csak add tovább.




Hóban ébred majd az ünnep,
minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi szebbet adni,
mint a békés nagyvilág?

Körbenézel, s látsz egy arcot
amin némán gond pihen.
Reményt adhatsz pár mosollyal,
hogy a holnap más legyen.

Jut még bárkinek
a tiszta fényből egy cseppnyi láng!
Jókedv könny helyett..
Ha másod nincs is, ezt add tovább!

Hóban ébred majd az ünnep,
minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi szebbet adni,
mint a békés nagyvilág?

Körbenézel, s látsz egy házat
mit a napfény elkerül,
kopogj csendben, meleg szívvel,
úgy már nem lesz egyedül.


Jut még bárkinek
a tiszta fényből egy cseppnyi láng!
Jókedv könny helyett..
Ha másod nincs is, csak add tovább.

Van még gondolat,
mi átadható.
S van száz pillanat,
mi szétosztható.

Karácsonyi rege

Ady Endre :Karácsonyi rege című versével kívánok mindeninek nagyon boldog, békés ünnepeket!

Boldog karácsonyt!

 Wass Albert:

Karácsonyi versek II.





Elindul újra a mese!
Fényt porzik gyémánt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal száll vele!
Jön, emberek, jön, jön az égből
Isten szekerén a mese!


Karácsony készűl, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek ujra gyermekek
hogy emberek lehessetek!

Vigyázzatok! Ez a mese
már nem is egészen mese.
Belőle az Isten szeme
tekint a földre lefele.
Vigyázzatok hát emberek,
Titeket keres a szeme!


Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni.


Mert rút a világ, fekete.
Vak gyűlölettől fekete.
Vak, mint az emberek szeme:
az égig sem látnak vele.
Pedig az égből lefele
porzik már Isten szekere!


Minden csillag egy kereke,
ezeregy angyal száll vele,
az Isten maga száll vele
és csillagtükröt nyujt felénk,
mesetükröt, a keze.


Szent tükrébe végre egyszer
Pillantsatok tiszta szemmel,
tiszta szemmel, Istenszemmel
milyen szép is minden ember!
Minden ember szépségtenger
s mint a tenger csillagszemmel
telve vagytok szeretettel...!

Tagadjátok...? Restellitek...?
Elfordulnak fejeitek...?
Megvakultak szemeitek...?
Szépségteket, jóságtokat
nem érzitek, nem hiszitek...?
Csillaggyertyák fénye mellett
Isten elé nem viszitek...?


Akkor bizony rútak vagytok,
szégenyek és vakok vagytok,
ha szépek lenni nem akartok.
De még így is, szegényen is,
rútan, vakon, mégis, mégis
Isten gyermekei vagytok!


Rátok süti fényes szemét,
elindítja fényszekerét,
jó emberek játékszerét.
Milyen kár, hogy áldó kezét
nem érzitek, nem nézitek
s nem hiszitek már a mesét.


A rút világnak gondja van,
minden embernek gondja van,
a sok angyalnak mind gondja van
s az Istennek is gondja van,
mert mindenekre gondja van.
S így múlik el a szép s a jó
az ember mellől, nyomtalan.


1946

Boldog mikulást!


Már csak néhány nap és megérkezik a télapó. Az óvodákban, iskolákban versekkel, szebbnél szebb műsorokkal készülnek érkezésére. Otthon, fényesítik cipőjüket, ablakba készítik és várják, vajon mit hoz a mikulás? Sikerül e meglesni, az éjjel érkező titokzatos télapót? Honnan jön? Vajon rénszarvasok szánon húzzák? És még rengeteg kérdés elhangzik gyermekeink szájából. És a felnőttek vajon tudják, ki volt az első télapó?
Szent Miklós krisztus után 245-ben Kis-Ázsiai Anatóliában született Patar városában. Gazdag család gyermeke volt. Egy nagy járvány következtében, kisgyermekkorában árva maradt, így az örökölt vagyonával a város kolostorába költözött. Iskolái befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanításának szentelte. Minden vagyonát, éhínség idején még az egyház vagyonát is a szegény emberek, és a gyerekek megsegítésére fordította. Messzi földre eljutott segítőkészségének szeretetének híre. Az emberek lassan imákba foglalták nevét. 270-ben a Jeruzsálembe tartó zarándokúton a tengerészek védőszentjévé vált, mivel a viharban bátran vetette vízbe magát és mentette ki a vízbe esett tengerészeket. Szent Miklós legendája egy megtörtént esetből ered. A kolostor mellett egy elszegényedett nemes ember élt „aki úgy elnyomorodott, hogy betevő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el, ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte " Noel Baba" -nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa" Miklós püspök hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét (326. december 5-én) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást. „Szent Miklós kultusza hazánkba is korán elkerülhetett mind K-i mind Ny-i befolyásra (pl. a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok által). Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. A kecskeméti Miklós-templom toronykeresztjén eredetileg városvédő célzattal szélkakas módjára forgott szobra (helyi neve: Pörgő Miklós, Pörgetős Miklós). Szegedi népszerűségét középkori énekek tanúsítják. A Mikulás-napi ajándékozás részben új keletű, városi eredetű szokás – osztrák kapcsolatokra utal (ablakba, cipőbe tett ajándék) Maga a Mikulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el. De a téli ünnepek ajándékozó lényeinek tulajdonképpen igen régi hagyományai vannak (német. Frau Holle, francia. Père Noël, orosz ’fagyapó’ ’télapó’ stb. – részint szerencsét hozó, ajándékozó, részint ijesztő, démonikus lények). Az ajándékozásnak vannak magyar paraszti hagyományai is: főleg a Dunántúlon és a magyarlakta területek északi részén volt ismert a Mikulás-járás; hasonló formában német, osztrák, cseh, szlovák területeken, amely részben a diákok középkori aprószentek napi „püspökválasztási” játékából ered. E szokás a XIII. századtól Mikulás napjára került; és Európa nagy részén elterjedt. A játék lényege az, hogy Miklós püspök kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza, vagy virgáccsal fenyíti őket, ill. sokszor a kíséretében lévő ördöggel fenyítteti. Ismert a Mikulás-járásnak olyan formája is, ahol láncos, álarcos, gyakran szalmába burkolt Mikulás ijesztgeti a gyermekeket és a fonóházbelieket. Egy 1785-ben kelt csepregi tilalom említi, hogy a papnak öltözött Mikulás kíséretével, a ministránsokkal, a harangozóval, az ördöggel stb. járta sorra a fonóházakat és gyóntatta az ott összegyűlt lányokat, menyecskéket. E szokás változatainak nyomaival É-Dunántúlon, a Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén találkozunk. A „pap” a szoba közepén leült egy székre, körülötte helyezkedett el kísérete. Az ördög esetleg az asztal alá bújt. A litánia-paródia után a harangozó egymás után szólította a lányokat és a menyecskéket, hogy végezzék el a karácsonyi gyónást. A pap különböző tréfás kérdéseket tett fel a gyónónak. Aki a kérdésre nem felelt, elvitte az ördög„ Valószínű innen ered, hogy a gyerekek versekkel kedveskednek az érkező télapónak, és így megkaphatják az ajándékaikat. A télapó ma már jóságos és gyermekszerető és mindig van ajándéka, érkezzen az északi sarkról rénszarvasokkal, angyalokkal vagy krampuszokkal. Valljuk be, még nekünk felnőtteknek is jólesik néhány apró meglepetés, amit a cipőnkben találunk. A télapóval, ha találkozunk már talán énekelnünk nem kell ,de azért jó , ha egy versike van a tarsolyunkban.

Gazdag Erzsébet:

Honnan jöttél Télapó

-Honnan jöttél, Télapó?
-Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró, a tenger meg hat akó.
Jegesmedve barátom varrta meg a kabátom.
Kibélelte bundával, hogy az úton ne fázzam.
Szarvasomat befogtam, szíves szóval biztattam: "úgy szaporázd a lábad, szél se érjen utánad.
"
Meseország (világos) Hóországgal határos.
S Meseországból az út
egyenesen ide fut.
Szerencsémre nyitva volt, útközben egy mesebolt.
Jöttek elém tündérek,
megkérdezték, mit kérek.

program:
Gemenci mikulás

A veresegyházi medvepark

-->Tudták, hogy Magyarországon 1998. november 24-én nyílt meg Közép-Európa egyetlen medvemenhelye?
Veresegyházán, 3,5 hektárnyi területen, 43 medvének biztosítanak természethez közeli lakóhelyet. A terület még így is kicsi az ilyen hatalmas testű, nagy területi igényű állatoknak. Kerültek ide medvék az állatkertekből, mutatványosoktól, néhányat házi kedvencként tartottak, sajnos nem megfelelő körülmények között. A parkban szabadabban mozoghatnak, nyugodtabban élhetnek, mint ketrecben tartott társaik. „A barnamedve a ragadozók rendjébe tartozó faj, melynek sok alfaja van. A barnamedve a medvefélék legismertebbje. Északnyugat-Amerika és Eurázsia sarki és alpesi tundráin, fenyveseiben, esetenként vegyes erdeiben él. A barnamedve a 19. századig nem csak Ázsia mérsékelt égövi és hidegebb területein, hanem úgyszólván egész Európában is gyakori volt. Az európai barnamedvék ma már azonban csak néhány magasabb hegységben találhatók meg, például az erdélyi Kárpátokban jelentős a számuk. A barnamedve erőteljes testfelépítésű sokgumós zápfogaival mindent megeszik, de elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyaszt. „Alapjában véve magányos állat, kivéve a bocsok által kísért anyáktól. A téli hónapokban – amikor kevés táplálékot tud találni – barlangokban és más védett helyeken húzza meg magát.”
„A természetben élő medvék kerülik az embert. Ha nem bántják, a turistáknak sem kell tartaniuk ettől az állattól. Tavaly nyáron az Aggteleki Nemzeti Parkban egy anyaállat és bocsa nyomait találták. Azt nem tudni, hogy hol lehet most az augusztusban lefényképezett medve, hiszen egy nap alatt akár száz kilométert is képes megtenni.” Ekkora területi igényt bizony lehetetlen pótolni. Az állatpark tulajdonosai megpróbálják a lehető legjobb körülményeket megteremteni állataik számára.

Két mesterséges tavat alakítottak ki, ahol fürödhetnek és halászhatnak kedvükre.

A tó biztosítja az állatoknak az ivóvizet. A fenyves erdő 1,5 hektáros terület, itt fára mászhatnak, elrejtőzhetnek a látogatók elől.











Az éjszakákat 8 mesterséges barlangban töltik, egy-egy barlangban 3 medve is lakik. A büfében az állatoknak csemegét (répát, mézet) is lehet vásárolni, a mézhez hosszú nyelű fakanalat biztosítanak ingyen (hozott mézhez is). Sok medve nagyon szelíd és kedveli a látogatókat, így közelről ismerkedhetünk velük. A nagy területet körbe lehet sétálni és láthatjuk az erdőben rejtőzködő nagy mackókat is.












Sétánk során a farkasokkal is találkozunk. 2000 nyarán építettek biztonságos kifutót a ragadozóknak. A nagy területen falkákat alkothatnak, a sűrű bozótos biztonságos búvóhelyet biztosít a falka tagjainak.
A bejáratnál kisebb állatokkal találkozhatunk. Kecskék, bárányok és vaddisznók tanyáznak bekerített területen.

A gyerekeket szépen kialakított játszótérrel várják. Ha kedvük és idejük van ajánlom látogassák meg, egy rövid hétvégi kikapcsolódás a család számára.


A Medveotthon nyitva tartása:
március 1-től szeptember 30-ig: 8 órától 19 óráig
október 1-től február 29-ig: 8 órától sötétedésig
Díjak ( 2011)

"Nyitva tartás: 8-tól sötétedésig (kb 18 óráig)
AZ ÉV MINDEN NAPJÁN NYITVA VAGYUNK,
PIROS BETŰS ÜNNEPNAPOKON IS!
Cím: Veresegyház, Patak u. 39.
DíjakFelnőtt: 400 Ft/fő
Gyerek (2-től 14 éves korig): 300 Ft/fő
Nyugdíjas: 300 Ft/fő
Parkolódíj (személygépkocsi): 300 Ft/autó
Parkolódíj (autóbusz): 500 Ft/busz
(Csoportos kedvezményt nem tudunk biztosítani. A medvefarm látogatása esetén sem csoportoknak, sem magánszemélyeknek NEM kell bejelentkezni!)
Ha kérdése van, hívja az otthon igazgatóját:
Kuli Bálint 20/397-0138 (9 órától 18 óráig)"

A vonattal érkezőknek az Ivacs megállónál kell leszállni, a Medveotthont innen táblák jelzik. Gyalogosan 1600 méter séta.

Új képeim : http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2013/03/medveotthon.html

Sportoljunk télen is !

Bemutatok néhány nem mindennapi sportágat, gyönyörű havas tél esetére, és kedvenc kutyánkat sem kell otthon hagyni.
Sítájfutás
Mi történik, ha egy tájfutó sílécet húz, térképet és tájolót vesz magához és elindul a térkép alapján a számára kijelölt pályán?
Létrejön a tájfutás és a sífutás keveréke a sítájfutás.


A sífutók kijelölt pályáján a gyorsaság dönti el a végeredményt. A sítájfutók esetén a verseny nagy része előre kihúzott sínyomokon zajlik, amelyek a térképen jelölve vannak, a nyomok azonban változatosak, és lehetőség van útvonalválasztásra.
Magyarországon sajnos nem minden télen van lehetőség a síelésre. Jó havas tél idején akár 5-6 hétvégén is van verseny, elsősorban az országos bajnokságok, amelyek egy pár éve már a fent említett összes versenytávon, kb.20 kategóriában kerülnek megrendezésre. Galyatető, Mátraszentimre, Salgóbánya, Dobogókő illetve a Normafa. A környező országok közül pedig Ausztria, Szlovákia és Csehország biztosít rendszeres versenyzési lehetőséget.

Mi tévők legyünk, ha kedvenc kutyánkat is szeretnénk kicsit magunkkal vinni, esetleg együtt futnánk? Kerékpároznánk? Síelnénk?
Teendő a következő: szükségünk van egy hámra a kutyánk méretében, hosszú rugalmas pórázra kb. 2,5m és egy vastag övre a derekunkon.
Canicross
A pórázt a derekunkon lévő övre csatoljuk és futunk, a kutyánk örömmel szalad előttünk és húz, ez a canicross. A canicross francia eredetű sportág, alapvetően futó – terepfutó – sport, kutyások számára. A kutya és az ember együtt fut a kijelölt versenypályán. A feladat: minél hamarabb megtenni a versenytávot a futóverseny szabályai szerint – együtt. A kutyának a versenytáv 95%-ban, elöl kell futnia, kanyarokban jobbra - balra vezényszavakkal irányítjuk kedvencünket. Kedvenceink nagy örömmel teljesítik a feladatot.
Bikejöring
A pórázt kerékpár kormányához kötjük és kikerékpározunk a terepre, akkor a sport: bikejöring, azaz a kutyás terepkerékpározást valósítunk meg.
Síjöring
Télen a hóban sílécet veszünk fel, és kedvencünkkel máris benevezhetünk a síjöring versenybe. A sportágak a Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetséghez tartoznak. Legnagyobb egyesület a Magyar Canicross Sportegyesület .Ezek a sportágak minden korosztálynak örömet és lehetőséget nyújtanak a megmérettetésre. A különböző korosztályos kategóriákban a 60 évesek ugyanúgy tudnak egymással versenyezni, mint az óvodások, vagy a kisiskolások. A távolságok 3-7-18 km között változnak, férfi- női kategóriákban. A versenyzés ősztől tavaszig tart, a nagy melegben nem szabad a kutyákat nehéz fizikai igénybevételnek kitenni. A sportág hívei nagyon sok nemzetközi versenyen vesznek részt és szép eredményekkel térnek haza.
2004-ben Magyarország rendezte az első hivatalos Canicross Európa Bajnokságot Szilvásváradon.
Mit tegyen az, akit egy egész kutyafalka vár otthon?
Nos, ez egy újabb sportág. Fogatba kötve az időjárásnak megfelelően szán, vagy egy speciális kerekes edzőkocsi kerül a fogat mögé. 2-4-6-8 kutyás kategóriákban rendeznek versenyeket, a hazai versenyzők szép eredményeket érnek el itthon és külföldön egyaránt. A kutyák fajtától függetlenül részt vehetnek a fogatban, de vannak csak fajtakutyákból álló fogatok. A huskyk, malamutok, samojedek talán a legismertebb szánhúzó kutyák. Hazánkban az időjárás sokszor gátat szab a versenyek megrendezésének, száraz időben kocsival, hó esetén szánkóval indul a verseny.


A kutyaszánhajtás története szorosan összefügg a kutya háziasításával, ember és kutya együttélésével.
Az észak-ázsiai, -amerikai törzsek, akik vadászataik során nagy területeket jártak be, hamar rájöttek, hogy a kutyát teherhordásra is felhasználhatják. Eleinte inkább egyszerűen csomagokat kötöztek rájuk, vagy a síksági indiánoknál ismert ún. “travois" elé fogták. Innen már csak egy lépés volt a szán. Természetesen a különböző népek az eltérő klímából és környezetből eredően különböző módon hajtanak, más típusú szánnal, más fogatolással 1898-ban kitört a híres-hírhedt aranyláz. Özönlött a nép a Klondike-patak vidékére, s mivel ősztől tavaszig csak kutyaszánon lehetett közlekedni, mind több és több kutyára volt szükség. Rendkívül megnőtt a kutyák értéke, minden rendű-rangú kutyát befogtak, ha legalább térdig ért. Ekkoriban vált Alaszkában és Kanadában tömegsporttá a szánhúzósport is, 1908-tól már hivatalos versenyeket is rendeztek. Ekkor egy malamut jellegű postáskutyákból álló fogat nyert, a kutyák nehéz kamutikot húztak. 1909-tôl már könnyű versenyszánokkal indultak, ekkor jelent meg Alaszkában egy észak-kelet-szibériai lajkaféle - a kelet-szibériai lajka egy típusa -, amiből azután a versenyek során és hatására kialakult a ma ismert szibériai husky. A mai modern kutyaszánsport 1950-ben kezdett teret nyerni az USA-ban, majd néhány év késéssel Európába is eljutott. Mára az egész világon elterjedt sportág, több ezer ember hódol e “kórnak". http://www.kutyaszan.hu/?page=main


Eger belvárosában


Egerben, egy kis futás után, sétáltam a belvárosban. Utánanéztem, mit jelent a hóstya, kik a fertálymesterek és milyen kapukon lehetett bejutni a városba. Olvashatnak a Bazilikáról, a Minorita templomról. A föld alatti labirintusba is benéztem és a Minaret felől a várba is ellátogattam.

A történelmi város a Bükk hegység előterében, annak délnyugati részén, az Eger-patak mellett terül el. Híres borvidék központja. A szőlő, bor mellett nagy szerepet kap az ipar és a kereskedelem. Iskolaváros, műemlékekben gazdag hely, az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi városa.

Eger belvárosában, az Eger Nagydíj első napján 2007 október 22.-én, a Bazilika melletti parkban felállított versenyközpontban, több mint 750 versenyző jelentkezett. A Hatvani-hóstya elnevezésű városrészből rajtoltunk.
Később megtudtam, hogy a hóstya a késő középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros. Lakói, mivel a város tulajdonában levő telkeknek nem voltak tulajdonosai, mint zsellérek polgárjoggal nem rendelkeztek. A Hatvani-hóstya Egernek Hatvan felé eső nevezetes városrésze. „A hóstyákat fertályokra (series ’kerület’) osztották, amihez a fertálymesterség kötődött. A fertálymestereket mindig a kereskedők, iparosok és földművesek közül választották. Feladatuk a rend biztosítása volt, ügyeltek a tisztaságra stb.. A fertálymesterség feltétele, hogy legyen saját házuk, tudjanak írni. Eleinte nem sokra nézték őket, a tekintélyük azonban egyre nőtt, s a XVIII. században már tisztes egri polgárcsaládok vannak a fertálymesterek között.” A várost kőfal vette körül. Az érsekség és a káptalan az áruk behozataláért vámot szedett, a kőfalon kapuk álltak, s a kapu bakterei piaci helypénzt szedtek. Négy nagy kapu volt, ahol kocsival és gyalogosan is át lehetett menni: a Cifra kapu, a Hatvani kapu, a Maklári kapu, és a Rác kapu. A Hatvani kapu az egri városkapuk közül a leghíresebb volt. Breznay Imre: Eger múltjából című könyvéből kiderül:” hogy Déryné csak a Hatvani kapun jöhetett Egerbe -- „Én nem nagyon szerettem Egerben. Mert midőn közel értünk a városhoz, ott pillantottam meg, — és még most is borsódzik a hátam bele —, a borzasztó végzetes négy oszlopot, melyen már két hét óta függött négy, a törvény által elítélt gonosztévő. Mivel a vesztőhely a Kerecsend felől jövő út mellett volt, a színészek csak ezen az úton, a Hatvani kapun keresztül jöhettek a városba.”

Néhány ellenőrzőpont ezen a városrészen volt elrejtve. Az első pontomnál két lelkes kisfiú próbált segíteni el ne tévedjek. Felírták a környéken elhelyezett bóják számát, és lelkesen kalauzolták az arra futókat. ). Hányas kell? – a 32 itt van!  Ne, tessék keresni ! Remek, nagyon köszönöm, milyen ügyesek vagytok! S meghagytam nekik a játék örömét. -Köszönöm, nagyon eltévedtem volna, ha nem segítetek.:)
A Hatvani-hóstyát egy érdekes szakasz követte, ugyanis a térképen kijelölt út a föld alá vezetett. Széles nagy pincerendszerben, fáklyákkal kivilágított szakaszon kellett haladni. A végén, egy kicsi lyukon átbújva folytathattam utam, bár a fáklyák világítottak szinte semmit nem láttam. Kb. 400 métert kellett megtenni a föld alatt az alacsony és szűk, vizes, csúszós folyosón. Megvan a kijárat!  Éljen a napsütés! Szűk utca, nagy sárga épületek, balra hosszú lépcsősor felfelé. Utam ellenkező irányba vezetett, át a ház udvarán, a belvárosba, egy sétáló utcába érkeztem. A szép idő nagyon sok embert csábított városi sétálgatásra, nézelődésre. Cukrászdák, vendéglők teraszait és sok-sok turistát kerülgetve folytattam utam. A hatalmas háztömbök szép kis udvarokat rejtenek, itt jól el lehetett rejteni az ellenőrző pontokat. Az udvarokba bemenni csak a kapuk alatt lehet, így nagyon kellett figyelni, hol lehet be és kijutni. A Dobó Téren kellett átfutnom, a patak mellett a Minorita templom mögötti udvarba. Sokan nem találták az átjárót, így többen a falmászást választották, hogy az udvarban, a bokornál rejtett ellenőrzőpontot érinthessék. Újabb háztömb, udvarok, majd a patakpart után a Zsinagóga Galéria melletti kert következett. A kis utcán átjutottam a vár alatti sétáló utcába. Turistákkal telve az utca, csalogat a kávézó, telt teraszok, házi rétes és forralt bor illata, de erre most nincs idő, majd visszajövök. Ismét átkocogtam a Dobó Téren, itt már ismerős a terep, még megkerestem néhány pontot a házak közötti udvarokban, csak a kapukat kell ügyesen megtalálni. Sikeresen átjutottam a sok-sok turista között és „futás”/inkább vánszorgás/ fel a Bazilika lépcsőin a cél felé,/ --mennyi lépcső! / de, végre ott a vége. Jöhet a forralt bor! A rétes is !
Felmelegedve energiával telve, újra útnak indultam. Kényelmesen sétálva végignéztem a számomra érdekes és szép műemlékeket, látnivalókat, amelyek mellett napközben elrohantam. Sajnos csak néhányra volt időm a sok közül, de megpróbáltam néhány érdekes információt összegyűjteni.

Hatalmas épület a Bazilika, a freskókat, szobrokat, domborműveket, hosszú ideig csodálhatja a látogató. Pyrker János Lukács érseket I. Ferenc császár 1827-ben nevezte ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Hild Józsefet kérte fel a Bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831. februártól 1836. májusáig tartott. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel. Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalán elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál szobrait láthatjuk, amelyek Marco Casagrande alkotásai. „A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.” Belső tere 80 méter hosszú, négy kupolával fedett a főhajót a mellékhajótól hatalmas oszlopsorok választják el. A kupolákat freskók díszítik. A nagyorgona hazánkban az egyik legnagyobb. 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. A nagy kupola alatti kriptában, az egri érsekek nyugszanak. Pyrker érseknek csak a szíve van itt, kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké"

És mi van a Bazilika alatt?

Ma már látogatható az egykori érseki pincerendszer: Város a város alatt. Félóránként indult csoport, miután minden tájfutó kijutott, kb. 40 perces sétát tettünk a föld alatt, a tárlatvezető nagyon érdekes, humoros legendákkal bővített előadást tartott. A pincerendszer keletkezése a török megszállás utáni időkre vezethető vissza. Eger altalaját jól vájható riolittufa alkotja, ez nem csak a bor tárolására alkalmas pincék kialakítását tette lehetővé, hanem építőanyaga lett az akkor megkezdett építkezéseknek. Fenessy György püspök a városban vásárolt két telket, a szükséges tufa követ pedig, a mögötte lévő dombból termeltette ki. Így az épülő palota mellett kialakult egy hatalmas pincerendszer, ahol a szőlőszüretből származó borok decimáját / dézsma –tized / tárolták. Ide szállították a bort, a 3 km hosszan elnyúló pincébe, Gyöngyöstől Munkácsig terjedő területről, a Felvidékről és Erdély jó részéről. A pincéket az államosítás után nem használták, így állaga megroggyant és életveszélyessé vált. A 80-as években vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a veszélyes szakaszokat betömték, a vasbeton szerkezetű pince alkalmatlan a bor tárolására, a betonon keletkező szürkepenész tönkreteszi a hordókat. Helyenként a szivárgó talajvíz a tufából kimossa a meszet ennek következtében, cseppkőképződmények kialakulását figyelhetjük meg, de láthatjuk egy gesztenyefa gyökerét is, amely finoman hálózza be a pince falát. Néhány népi mesterség eszközei is helyet kaptak egy – egy zugban, mint pl. a gyertyaöntő, a fazekas, de találunk pl. szövőszéket, rokkát, szilvaaszaló kosarat és diótárolót is. A tervekhez tartozik a vízelvezetés megoldása és a jövőben interaktív kiállítások létrehozása, ahol a város életét szeretnék bemutatni 1004-től a törökök kivonulásáig. A bejárat a Széchenyi utcáról az Érsek-udvaron keresztül haladva az Érseki Palota mögött található. A pince hőmérséklete állandóan 12 fok, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45 – 50 perc.

Nyitva tartás: 10. 01. - 03. 31.-ig 10. 00 - 17. 00 óráig, utolsó vezetés 16. 00 órakor Belépőjegy: felnőtteknek: 950 -Ft, 18 év alatt és 62 év felett 500,- Ft http://varosavarosalatt.hu


A Dobó téren láthatjuk az 1967-ben felállított "Végvári harcosok" szobrát, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását. Itt áll Eger legszebb barokk temploma.

A Minorita templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. „A rendházakban élő ferences közösségek, a rend ún. konventuális irányzata tekinthető a minoriták, a konventuálisok őseinek. 1517-ben a renden belüli konfliktus nyomán a konventuálisok elszakadtak a rend másik, ún. obszerváns irányzatától és önálló renddé alakultak. A törökök kiszorítása után új lendületet kapott a szerzetesi élet. A minoriták inkább az ország északi és keleti részében terjedtek el és építették újjá kolostoraikat. Az 1700-as évek végére öt kustodiában 17 rendházban kb. 100 minorita élt.” A templom „tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. Az építést Falk János és Nietschmann János egri építőmesterek vezették. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig.”„A templom az egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok közül, mert homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.”Kidomborodó középrészét hatalmas oszloppárok hangsúlyozzák, hullámos oromzatán Páduai Szent Antal szobra áll.


A mennyezet freskói Szent Antal életéből ábrázolnak csodákat, jeleneteket. A főoltárt szürke, tárkányi márványból készült faragott oszlopok, többszínű műmárvány, fehér, aranyozott stukkók díszítik.

A templom mellett áll az egykori rendház, amely ma diákkollégiumnak ad otthont. Dobó István szobrát, amelyet Stróbl Alajos készített 1907-ben állították fel. A szobor mögött átkelünk az Eger patak hídján. Kis borozók, éttermek, finom forralt borral, musttal és kitűnő borokkal várják a vendégeket.
Balra menet a minaret emelkedik az épületek fölé, jobbra fordulva a várba jutunk. A Minaret a mecsethez vagy dzsámihoz illesztett vagy különálló, nyúlánk, felül elkeskenyedő torony. Jelentése talán az arab tűz szóból ered, így elképzelhető, hogy elődei a jeladásra használt tűztornyok voltak. A minaretekből az iszlám országokban még ma is, a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a mohamedánokat, amikor ennek eljön az ideje. A Knézich Károly utcában az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje található. A Ketkhuda minaret 1596 után homokkőből épült, 40 m magas, alapja 14 szögletű. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik, Erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret teraszára 97 lépcsőfok vezet fel, és aki vállalja feljutás nehézségeit 32 méter magasból élvezheti a panorámát.


A várnak, mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora. Az 1363–ból származó „okleveles adatokból az tűnik ki, hogy a XIV. században a falakon belül állott a székesegyház, a Szent István-templom, a püspöki palota, valamint tíznél több kanonoki ház. Ezen kívül nyilván csak néhány egyházi és világi rendeltetésű épület, lakóház lehetett a vár területén.” Dobó István 1548-ban lett a vár kapitánya, megerősítette a várat, emelte a helyőrség létszámát a hadieszközök számát. Amikor Ali és Ahmed pasák hadai ostrom alá vették a várat Bornemissza Gergely irányításával a kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, 5 heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak az 1960-as években kezdődött el. Az utóbbi időben a várnak egyre több részletét állítják helyre.
A Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető: Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története; Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás; Kazamaták - a vár földalatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár; Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai, Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel; Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon; Panoptikum. A vár történelmének és a Vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.
Nyitva tartás: http://www.egrivar.hu/ naponta: 8-17-ig, hétfőn zárva tart, belépők: 1200 Ft diák- nyugdíjas 600 Ft

Egerben több napot kell eltölteni, hogy minden nevezetességet megnézhessünk. Parkokban a pihenésre, a belvárosban kellemes sétákra adódik lehetőség. A kávézók, éttermek és borozók gondoskodnak a jó hangulatról. A termálfürdőben testünk – lelkünk kényeztetésére kerülhet sor. Egerben  megtalálnak mindent, ami egy hétvégi, kellemes kikapcsolódáshoz szükséges.
Eger 2007. október 22.

Szentendrei Skanzen


Beszámolómban olvashatnak arról, hogyan zajlott a tájfutók Országos Rövidtávú Bajnoksága 2007-ben Szentendrén a Skanzenben. Talál néhány információt a Néprajzi Múzeumok kialakulásáról. Rövid séta során bepillantunk néhány régi épületbe.

Rövidtávú bajnokságról:
A tájfutásban, évente megrendezik az országos bajnokságokat, különböző távokban. A tájfutók tavasszal a hosszútávval kezdenek, nyár elején a középtávú bajnokság következik. Az ősz első napjaiban a rövidtávú OB-n mérik össze erejüket a versenyzők, majd októberben a normáltávú bajnoksággal zárul a megmérettetések sora.
A rövidtávú versenyen, rövid pályákon, sűrűn elhelyezett ellenőrző pontok érintése a feladat, a lehető legrövidebb időn belül. A versenyforma nagyon gyors helyzetfelismerést és gyors futást igényel. A leghosszabb pálya a férfi 21-es kategória: kb. 3300 méter, 21 ellenőrzőponttal, a legrövidebb 1000 méter 8 ellenőrzőponttal. Ez azt jelenti, hogy szinte 100 -150 méterenként kell megállni, majd tovább futni.
Több mint 800 versenyző állt rajthoz 29 kategóriákban. Ebben a sportágban nincs korhatár. Gyermekkorban, felnőtt fejjel és akár idősebb korban is el lehet kezdeni. Milyen korú versenyzők indultak? A legfiatalabb versenyző 1999-ben született, a legidősebb 1919-ben.
A bajnokság délelőtt a selejtezőkkel kezdődik, majd délután zajlanak a döntő futamok. Sorsolás alapján minden kategóriában csoportokra osztják a versenyzőket, és minden csoportból 24 fő jut az A döntőbe. Aki kimarad B ill. C döntőt  fut .Egy kis ízelítő videó 2006 OB-ról .


Futás a Skanzenben
A Skanzen területén, falusias jellegű, ritka beépítésű területen erdők-mezők, csöppnyi falvak váltakoznak, a terület megfelel egy parkverseny kívánalmainak. Nagyrészt füves, kisebb részeken aszfaltos vagy kővel burkolt területen versenyezhettünk.
A verseny központja és a cél területe a színpadon kapott helyet. A nézőtéren helyet foglaló közönség végigkísérhette a csapattársak befutóját, innen hangos szurkolással biztathatták kedvenceiket az utolsó szakaszon. A tájfutás egyik hátránya, hogy sajnos ritkán lehet látványossá tenni. A versenyzőket, csak a befejező néhány száz méteren lehet látni és bíztatni, hiszen a pályák nagy része erdős területeken halad. Lelátóról nem lehet követni a megmérettetést, mint egy atlétikai versenyen.
Itt a Skanzenben sikerült ezt az igényt kielégíteni. A 21-es kategória döntőjét külön rendezték meg. Egy kötelező átfutópont érintésével, minden versenyzőt láthattunk a színpad lelátójáról.  A percenként rajtoló versenyzők pályája ismét a lelátó előtt vezetett a célba, a színpadra. Hatalmas fej-fej melletti küzdelmek szemtanúi és szurkolói lehettünk. Szinte másodpercenként követték egymást a futók, így a lelátó egy hangos stadionná változott. Miután a 21-es kategória küzdelmét végigszurkoltuk megkezdődött a többi kategóriában is a döntő futam, nem kevesebb izgalommal és szurkolással. A résztvevők a Skanzen területén szerte széjjel térképpel, tájolóval a kezükben keresték ellenőrző pontjaikat, miközben ügyesen kerülgették a békésen sétálgató múzeumlátogatókat.
Minden kategória I-III. helyezettjei ünnepélyes eredményhirdetés keretében vehették át a megérdemelt kupákat, érmeket, és a szponzorok jóvoltából tárgyjutalmakat. A kategóriánkénti győztesek elnyerték a Magyar Köztársaság 2007. évi Rövidtávú Országos Bajnoka címet. A selejtező és a döntő közötti időben volt néhány óránk a Skanzen kiállításaiba betekinteni.
Egy kis történelem:
A XIX. századra Európában a falusi lakóházak iránt megnövekedett az érdeklődés. Kutatták a nemzeti építészet kialakulását, változásait. 1873–ban a bécsi világkiállításon már 7 parasztház szerepelt a Monarchia területéről, melyek többé-kevésbé eredeti berendezéseikkel együtt nagyon népszerűek voltak.
A svéd Arthur Haselius jutott először arra az elhatározásra, hogy a különböző svéd tájakat, népcsoportokat jellemző építményeket, egy helyen összegyűjtve, állandó kiállításként őrizzék meg és mutassák be. Munkájának eredményeként 1891-ben nyílt meg Stocholmban az első "igazi" szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Skansen. A világon elsőnek valósította meg az építészeti emlékek hosszú időre történő megóvásának problémáját. Európában a példát követve alakultak és épültek a szabadtéri múzeumok. A Skanzen szó jelképpé vált, és sok nyelv szókincsébe belekerült, így a magyar nyelvbe is szabadtéri múzeum jelentéssel.
Hazánkban először a honfoglalás 1000 éves évfordulójára építettek Néprajzi Falut, de sajnos elbontották. 1949-től a falusi építészet kiemelkedő értékű emlékeit műemlékké nyilvánították, így a védettség megillette őket. Állandó szabadtéri múzeumok építését az 1960-as években kezdték meg, a fejlődés az átalakuló falvak szükségessé tették a népi értékek megőrzését múzeumba rendezését. „1968-ban megnyílt Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeum, melyet 1973-ban követett a Vasi Múzeumfalu Szombathelyen. Az 1970-es évek második felében készül el, ill. nyitja meg kapuit a Sóstói Múzeumfalu (Nyíregyháza, 1979), a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény (Szenna, 1980) és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménye (Pusztaszer, 1985). Velük egy időben kezdődött meg a helyben megőrzött épületekben berendezett tájházak helyreállítása. Számuk napjainkban a 150-et is meghaladja.”
A Szentendre város határában, a Sztaravoda patak forrásánál elterülő mintegy 55 hektár területen fekvő Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967. február 1-jén alapították.
Bemutatja Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját, eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század második felétől az első világháborúig terjedő időszak keretei között.
parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, és olyan szakrális, ipari és közösségi építményekkel egészülnek ki, melyek részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit mutatják be. A hagyományos faluképet a temetőkbe összegyűjtött sírjelek, a kálvária, malmok és más építmények teszik gazdagabbá.
A tervezett kilenc táji csoport elkészülte után a múzeum hazánk 18-19. századi építészeti hagyományát történeti örökségként őrzi meg.
Szentendrén minden épület berendezve várja a látogatókat. Tanulmányozhatjuk az egykor benne lakók használati tárgyait, szociális helyzetét, foglalkozását, a tanyavilág házi állatait. A tanyán látható a szürkemarha, a racka juh és a cigája, a mangalica sertés, valamint a többi ide sorolható háziállat a parlagi tyúktól a hagyományos kutyafajtáinkig.
Az épületek tájegységek szerint sorakoznak: Felső-Tiszavidék, Bakony, Balaton-felvidék, Alföldi Mezőváros, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld, Dél-Dunántúl, Felföldi Mezőváros. 5 különböző malom látható és 7 műhely: a kékfestő, a takács a cipész, a tímár, a pék és 2 kovácsműhely mutatja be felszerelését. Egy kellemes egész napos séta során mindent alaposan végignézhetünk.
A kiállításokon kívül fesztiválokkal, tanfolyamokkal, és még sok más programmal várják a vendégeket. Hétvégenként „családi szöszmötölésre” csábítják a családokat, ahol kézműves mesterek segítségével megismerhetnek néhány ősi mesterséget és különböző kézműves technikát. Kézügyességüket a gyerekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatják.
Szeptember elseje a kalendárium szerint EGYED NAPJA.
„E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Turán azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. Néhol a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek, például gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy a gonosz elől elzárja. Ismert találós kérdés: "Mikor van a túróscsusza nevenapja? - Egyed napján."
Nos elmondhatom, hogy szerencsénkre az eső e napon nem esett így a népi kalendárium szerint száraz őszünk lesz. Hogy a gazdát láttuk-e? Bizony ezt elmulasztottuk.
De félre a tréfát, nagyon sok látnivaló akadt.
A bajai”vöröstímár” műhelyben a mestertől megtudhattunk néhány érdekességet a bőrök kikészítésével, cserzésével kapcsolatban. Hogy a cserzést növényi alapanyagok felhasználásával végezték, a bőröket kézműves módszerekkel dolgozták ki. A cserlevet a tölgyfa kérgéből, esetleg a fenyő háncsából vagy a cserszömörce leveléből nyerték. A cserszömörcét közelebbről is megnézhettük az udvaron a kerítés mellett.
A pékműhelyben minden nap finom, frissen sült péksüteménnyel várják a látogatót.
Egy fedett területen a papírmerítés mesterségét próbálták a kicsik elsajátítani. A mester segítségével egyedi, sajátkészítésű papirost készítettek. A papirosra falevelek segítségével mintát préseltek, majd a padokon szárították a kész mesterműveket.
A Jánossomorjai lakóházban kedves néni fogadott és elmesélte, hogy a ház másolat, az eredeti még a helyén áll, a tulajdonos benne lakik. A gazdasági rendeltetésű helyiségek és a berendezés módos, 50-60 holdon gazdálkodó paraszt gazdaságát mutatja. A konyha szabadkéményes, innen fűthető az első szoba cserépkályhája és a másik szoba kemencéje. Ez egy ún. „kettõs ház” egy hosszabb bal oldali és egy rövidebb jobb oldali részbõl áll. A kétoldalt közös tetõszerkezetet fedett kapubejáró köti össze. A jobb oldali részben a szövés mesterség egyes fogásait figyelhettük meg, a hatalmas szövőszékeken még ma is szép csíkos és egyéb mintázatú lepedőket, anyagokat lehet szőni.
A következő épületbe finom mézeskalács illata csalogatott minket, ahol megkóstoltuk a kemencében sült, igazán ízletes mézes süteményt.
Láttak-e már tiprómalmot?
Már csak a múzeumban találjuk ezt a malomtípust, az eredeti elpusztult, de a rekonstrukció működőképes állapotban van. Ezt a malomfajtát télen –nyáron lehetett üzemeltetni, de teljesítménye kisebb volt. Egy ilyen malom a visszaemlékezések alapján egy mázsa kukoricát egy óra alatt őrölt meg.” Két részből áll. Az utca felé eső fele téglafalú malomház, a másik a nádfalú tiprószín. Ebben helyezkedik el a ferde helyzetű tiprókerék. Ezt a hatalmas, sározott deszkakorongot a földbe süllyesztett, ferdén álló óriási tengely és a küllők tartják. Dőlésük a vízszintestől és a függőlegestől egyaránt 18 fokos. A malmot hajtó állatokat, (lovat vagy ökröt) fölléptették a korongra. Amikor a féket kioldották, tiprókorong lassan elindult lefelé, az állatok lába alá gördült. A malomban a korong forgómozgása a ferde tengelyről egy fekvő tengelyre tevődik át. Az alsó kő rögzített, a fölső forog. A ferde tiprókerék pallókkal borított felületét vastag sározással tették alkalmassá állatok jártatására.” Én most láttam először, sajnos épp nem működött, de így is érdekes volt. Még néhány parasztház portájára benéztünk, de az idő elrohant és megkezdődtek a bajnokság döntő futamai.
Futás közben már nem nézelődtem, összeszedtem minden erőmet és a térkép alapján végigfutottam a kicsiny falvak utcácskáin, kertjein, udvarain.
Remélem ezzel a kis ízelítővel sikerült felkelteni érdeklődésüket, és kedvük támadt -
Talán egy kis sportolásra?
Akkor várom önöket a program : www.mtfsz.hu versenynaptár menüpontja alatt megtalálható , mindenki válogasson kedvére!
Nem?
Hát jó! Akkor Skanzent meglátogatására szánjanak egy napot, hogy mikor ezt már önökre bízom! Sétáljanak, mozogjanak minél többet a friss levegőn, amíg tart a jó idő!
2007. Szeptember
Hasznos tudnivalók
Nyitva tartás:
Szabadtéri kiállítások, Galéria és Néprajzi Látványtár
Október 31-ig naponta 9-17 óráig, /hétfőn zárva tart /
A szabadtéri kiállítás november 3-tól december 9-ig csak: szombaton és vasárnap 10-15–ig. tart nyitva, a Galéria és Látványtár keddtől vasárnapig, 9-16 óráig látogatható.

Megközelítés gépkocsival: 11–es főútról / tábla jelzi /
Gyalogosan: Budapest felől HÉV+ helyi autóbuszjárat
Budapest Árpád Hídtól volán busz indul Szentendrére / fesztiválok alkalmával közvetlen járat a Skanzenba/