"A Szentendrei Sziget 31 km hosszú és átlagosan 3-3,5 km széles, a Duna folyásának megfelelően, ívesen meghajlik. A sziget csúcsán szálas nyárfák, öreg füzek alkotnak összefüggő erdőséget. A szigetnek ez a része tájvédelmi terület a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. "
forrás:http://www.kisoroszi.hu/helytortenet
"A falu már a rómaiak által is lakott terület volt. Határában a Hosszúréti dűlőnél őrtornyot építettek az egyre sűrűsödő barbár támadások miatt. A település a Rosd nemzetség ősi birtoka volt, az első írásos emlék 1394-ből származik, ekkor Orosz volt a neve. A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállották meg ezt a helyet, akikről a helység a nevét kapta. A XIV. századtól a Kalászi család birtokának a része volt a falu. Mátyás király ide telepítette le hajdúit. Buda elfoglalása után ez a helység is behódolt a töröknek. A legközelebbi népességváltozást az ellenreformáció hozta a XVII. Században. Nagyoroszi földesura katolizált, ezért a regio eius religio" törvénye alapján Nagyoroszi egész lakossága katolikus lett. A református prédikátor ebbe nem törődött bele, és megmaradt híveivel ide menekült."
"A református templom 1803-ban épült neobarokk stílusban. A református gyülekezet a szérűn kapott engedélyt templom építésére, valószínűleg a református családok által adományozott telken. A templom belső berendezése kiégett a múlt század közepén, akkor kapott új berendezést, padokat, karzatot. A torony fából készült és sokkal magasabb volt, de a századelőn leomlással fenyegetett és ezért lebontották, majd hagymakupola került a toronyra. Három harangja van. A templom berendezése kék színűre volt festve, ennek bizonyítéka a régi karzat kb. másfél méteres darabja, melyet kézzel festettek és alapszíne a kék. Az Úr asztala márványból készült. 1992 és 1995 között a templom kívül, belül felújításra került."
"A falu római katolikus templomát 1719 októberében szentelték fel és a rózsafüzér királynőjének a védelmébe ajánlották. Az épület későbarokk alkotás. A Főoltárt ismeretlen festőtől származó gyönyörű kép ékesíti barokk keretbe foglalva, amely a lepantói tengeri csatát ábrázolja. A templom védőszentje, Rózsafüzér Királynője segíti győzelemre a keresztény hajóhadat a török ellen. A kép valószínűleg a templom építésének idején került a helyére, feltehetően az akkori kegyúr, gróf Stahrenberg Tamás jóvoltából. A főoltár teljes barokk építménye fából készült. Négy, a templomnál is régebbi faszobor található itt. Kettő a szentélyben, az oltár két oldalán, kettő pedig a hajó hátsó falán, a karzat mellett. A szobrok több kiállításra is eljutottak. A padok 1844-ben készültek, a karzat mellvédjével egyidőben. "
Buszmegálló
jó lenne mindenhol ilyet találni,
ugye emberek ?
A kálváriát , a település szélén a Sziget-csúcs felé vezető úton találják
képeim :
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése