Kirándulásaim hegyen,völgyön.....: Güssing, Németújvár

Güssing, Németújvár

A güssingi, németújvári vár Burgenland legrégebbi vára. A Strém-patak völgykatlanából emelkedik ki egy megszűnt vulkán tetején. A középkori magyar várövezet része volt, amely egy körülharcolt határ mentén terült el. Az első építmény még egy fakastély volt, amelyet Wolfer gróf építetett. Később a „güssingi grófok” kibővítették erős, kőből való bástyává.

A török háborúk idején fontos szerepet játszott, a vár már akkoriban és a mai napig is a Batthyány család birtokában van. A család sokáig birtokosa volt a környéknek. Batthyány-Strattmann László /1870-1931/ fejedelmet 2003-ban boldoggá avatták és a kolostortemplomban nyugszik. A várban múzeum várja a látogatókat áprilistól októberig látogatható. A várhoz felvonóval is feljuthatnak. A várkert nyáron a fesztiválok idején szabadtéri színházi előadásoknak ad helyet.

A vár története

Az ősi krónikások beszámolója szerint II. Géza magyar király a „Kincsen hegyet” a Wolfer és Hedrich testvéreknek ajándékozta. Ők voltak az ősapái a két magyar nemesi nemzettségnek, a „Hédervárynak” és az un. „ Güssingi-grófoknak”.

Wolfer a „Kiszeny” hegyen 1150 körül fából várat épített, majd 1157 táján Bencés kolostort. III. Béla király a várhegy stratégiai jelentőségét felmérve, elkobozta a birtokot és megszűntette a kolostort.

A várat 1198-ban az adományozó levélben „Novum Castrum”/„Német Újvár” néven említik. A stájeri Riegersburg ellenpárját képezte és része volt annak az erőd övezetnek, mely a magyar határ nyugati részén húzódott.( Wieselburg, Ödenburg-Lockenhaus-Eisenburg)

1200 táján Csák Demeter gróf birtoka, majd ismét királyi tulajdon lett.

A XIII. század vége felé ismét a Güssingi grófok birtokába került, majd 1391-től királyi birtok. A várhoz akkoriban 27 település tartozott. 1391-ben Zsigmond az uradalmat a Cseh családnak adományozta. A XV. század közepétől a család hatalma fokozatosan gyengült, így került a terület egy része Hunyadi László birtokába, kinek meggyilkolását követően Újlaky Miklós, a magyarországi Habsburg párt egyik legkiemelkedőbb tagja 1457-ben elfoglalta a várat. Ebből a Nyugat-Magyarország legfontosabb mágnásait magában foglaló frakcióból választották meg III. Frigyest magyar királynak. Ezt a választást magyar részről megtámadták. A király Corvinus Mátyás meghagyta Újlakyt a güssingi vár tulajdonosának és gondoskodott követőiről. Úlaky fia Lőrinc 1524-ben örökös nélkül halt meg, így a vár ismét királyi tulajdon lett. II. Lajos király 1524 –ben a várat és az uradalmat Batthyány Ferenc és unokaöccse Kristóf tulajdonába adta.

A vár igazi virágkora ekkor kezdődött. A kulturális és katonai igények ideális formában ötvöződtek, létrehoztak egy nemzetközi igényeknek eleget tevő kulturális központot. A várat pedig bevehetetlen, terjedelmes bástyákkal körülölelt erődítménnyé építették. 1786 után a török fenyegetés megszűntével a vár katonai jelentősége megszűnt. A vár felszerelési tárgyait a királyi kincstárba szállították. Minden olyan épületet, ahol nem laktak megfosztottak a tetőszerkezettől, ugyanis akkoriban „tetőadót” fizettetek. A vár vízellátását egy 150 méter mély kút biztosította.

Gróf Battyhány Ádám 1649-ben az általa épített kolostort a Ferences rendieknek adományozta, és elkötelezte magát és utódait, hogy a kolostor, és a Ferences rend mindenkori fenntartásáról gondoskodjanak.

Gróf Battyhány Strarrmann Fülöp fejedelem, a Magyar Tudományos akadémia alapító tagja, a kötelezettségvállalásokat időszerűen átalakította és új jogszabályokkal biztosította ezen értékes kultúrtörténeti hely fennmaradását. 1869-ben végrendeletében rögzítették majd alapítványt hoztak létre a műemlékek megóvására.

A közelmúlt intézkedéseivel arra törekszenek, hogy a vár jelenlegi állapotát megőrizzék, a további pusztulást megfékezzék. A vár minden termében színvonalasan berendezett kiállítás fogadja a látogatót. Eljuthatnak az ősök arcképcsarnokától, a lovagtermen át, egyre szűkülő feljárón egészen a toronyba, ahol csodaszép kilátás tárul elénk.

A vallási gyűjtemények, templomi kellékek, papi öltözet mellett üveg és porcelánedények sorakoznak a vitrinekben. Az üvegeken az un Schwarzlot minta látható, mely egyfajta üvegzománcon alkalmazott, különösen fényűző, művészi dekorációs technika.

Helyet kapnak az ősi családok megmaradt használati tárgyai, apróságai.

Az ebédlő Gróf Batthyány Lajos személyiségéhez illő. A bútorzata a barokkból a biedermeier stílusba való átmenetnek megfelelően van kialakítva. Az asztalon „Batthyány” mintával díszített Herendi porcelán melyet első ízben 1842-ben készítettek.

Képek a vadászteremből, ebédlőből, a festményen Petőfi szaval, alatta olvasható a Nemzeti dal.

A vasöntés művészeti gyűjtemény Ausztria e művészeti ágának legnagyobb gyűjteményét mutatja be. Az első művészeti és ipari vastörténeti próbálkozások, pl. tűzhelylap és egyik oldalán domborított és formázott tárgyak, a XVI. század korai szakaszára vezethetők vissza. Az ipari fejlődés az ipari sorozatgyártásokat eredményezte.

A művészeti öntés csak kevés céhet tartott fenn. Medálok, gyertyatartók, használati tárgyak, építészeti tömegáruk, vaskályhák, csapok, kerítéselemek mind szorgos kezek munkáját őrzik.

A hálószoba, a zenetermek telve a régmúlt emlékeivel.

A pincében találjuk a várkonyhát, a megmaradt konyhai eszközökkel.

A szentgotthárdi apátság emlékei között Magyarország legszebb gótikus sírköve is itt tekinthető meg. A vár oldalában a kápolna nyújtózik sok sok szépséget mutatva az utókornak.