Monok

"Monok a történelmi Zemplén megyében, a Szerencsi-dombság területén, Szerencstől tizenkét kilométerre fekszik. A dombvidék a vulkanikus eredetű Tokaji-hegység egyik kistája. A Tokaji-hegység az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli része, a Kárpátok belső vulkanikus vonulatához tartozik."

"A települést a 37-es számú főút segítségével lehet megközelíteni Miskolc felől. A főútról Bekecs községnél kell letérni, ahonnan már csak 8 km-t kell megtenni, hogy dél felől Monokra érjünk."

A főúton találjuk Kossuth Lajos szülőházát, a múzeumként működik , innen a múzeum háziasszonya átkísért minket az Andrássy-kastélyba. A parkban Kossuth Lajos szobrát láthatjuk , a szobor közadakozásból 1960-ban készült Kisfaludy Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. 

Egy nagy séta során   több  látnivaló is akadt.

A főúton lévő kis házi a tervek szerint a község tájháza lesz, remélem lesz alkalmam felújítva is látni .

Sétánkat a  katolikus templom  irányába folytattuk. Szépen felújított út vezet felfelé. A Sarlós Boldogasszony római katolikus templom. 1814-ben épült, klasszicizáló, késői barokk stílusban. A főoltár mellett helyezték el Szent Orbán vértanú ereklyéjét, amelyet a nagykastély kápolnájából hoztak át. Az ereklyét 1773-ban XIV. Kelemen pápa (1769–74) ajándékozta családnak. 

Monok híres búcsújáró hely. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén sokan zarándokolnak ide. A templomhoz tartozó Kálvária-hegyen minden év szeptember harmadik vasárnapján tartják a búcsút."

A hangulatos utcában egy várfal szerű kerítés mentén haladunk tovább. 

Több lakóházon ilyen kis fülkét láthatunk, kis Mária szobrocskákkal.

A hatalmas kapuk mögött a 

Monaky-kastély rejtőzik. 

"A Monaky család kastélya régebbi múltra tekint vissza:  a falu központjában lévő domb tetején 1570–1580 körül épült. A reneszánsz stílusú kastély építése a tehetős középbirtokos, Monaky János nevéhez köthető.

A kiskastély bástyás erődfallal körülvett, egyemeletes, szabálytalan alaprajzú 22x16 méteres épület."

Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható.

Nagyon szép táj ,  kedves emberek , ha arra járnak, álljanak meg néhány órára!

Szöveg forrás: http://monok.hu/index.php/latnivalok

Térkép

Jászberény , Nagyboldogasszony Főtemplom

A jászberényi főplébánia őstemploma 1332-ben már állott, eredetileg gótikus stílusban épült. 1596-1618 között a várost a lakosok teljesen elhagyták, ebben az időben a templom nagymértékű pusztulást szenvedett. A törökök kiűzése után, 1691-től megkezdődtek a felújítások. Az évszázadok alatt, többszöri átépítések után nyerte el a mai barokk, és klasszicista arculatát.

"Az új tornyot 1759-61 között Mayerhoffer János tervei szerint építtették meg. A kőfaragó munkákat Conti Lipót pesti kőfaragó végezte.

A toronysisakot 1802-ben Kardetter Tamás pesti ácsmester tervezte és építette. Ekkor helyezték a torony csúcsára a Szent Koronát, jelezve ezzel a jászok hűségét a mindenkori királyhoz. 1772-ben a templomhajó földrengés áldozatává vált, a lebontása elkerülhetetlen volt. Az új klasszicista templomhajót Jung József tervei szerint építették, Gróf Esterházy Károly egri püspök 1782. július 28-án szentelte fel.

A templombelső berendezései is a földrengés után készültek, illetve kerültek megvásárlásra. A retablókat, a tabernákulumot Pollach Mihály tervei szerint késztették.

1868-ban iszonyú földrengés sorozat pusztította a templomot, ezért 1887-től egy nagyobb felújításra került sor. A külső és belső munkálatokra elsősorban a helyi iparosok kaptak megbízást.

A főoltárképet 1884-ban Soldatits Ferenc festette Rómában, a Mária Mennybemenetelét ábrázolja. A mellékoltár-képeket Johann Zirkler egri festő készítette 1783-ban.

A templomot Jurena Antal budapesti templom és műfestő valamint Szirmai Antal festőművész festette (szekko technikával) 1909-ben. A szentély festménye a Mennyországot ábrázolja. A hajó boltozatain Krisztus feltámadását – kiegészítve Szent Ágoston és Szent Gergely arcképeivel – majd a megdicsőültek táborát, amint a jászberényiek a templomukat az ég lakói oltalmába ajánlják. A festmény szögletében a négy evangélista képe látható. A hajó harmadik boltívének festménye Jézus születését ábrázolja. A kép mellett Szent Ambrus és Szent Jeromos arcképe látható.

Méretében, hangzásvilágában méltó a templomhoz orgonája is. A világhírű pécsi Angster cég által épített hangszer 43 változatával, 2 800 sípjával, hangszínével nemcsak a város, az ország egyik jelentős értéke is. Az orgona romantikus hangzásképét nem alakították a későbbi korok ízléséhez, eredeti állapotában csodálhatjuk méltóságteljes, férfiasan lágy zengését.

A toronyban összesen 4 harang lakik, a legnagyobbat, a több mint 22 mázsás Szent Orbán nevére szentelt harangot 1836-ban újraöntötték." A templom történetéről a http://www.jbnagytemplom.hu/tortenete.htm -weboldalról idéztem. Képeim 2016 januárban készültek.