Kisoroszi Sziget-csúcs

A Sziget-csúcs Kisoroszi település mellett, a Szentendrei-sziget csúcsánál található. A 2018-as aszály idején kisétálhattunk a Duna közepére. A  hajók felverte hullámok, kis szigeteket képeztek körülöttünk, és ha rövid időre is, de aprócska lakatlan szigetre kerültünk. Különleges, kellemes hangulata volt ennek a pikniknek, sok jó ember kis helyen is elfért, néha el-el ugorva, egy-egy hullám elől, csodáltuk a Duna-kanyar szépségét, és élveztük a természet adta békét és nyugalmat. 

Forgalom

"Az élet él és élni akar"

játék

november 1-én 

az emlékezés virágai

Az erdőn át 

 Nyáron táborozóhely 

Margit-szigeti séta

Kányádi Sándor: Jön az ősz

( részlet)

Jön immár az ismerős 

Szél lábú deres ősz. 

Sepreget, kotorász, 

Meg-megáll, lombot ráz.

Az ősz báli ruhába öltözteti a természetet, hogy tél idején, amikor már a fák elveszítették díszes koronájukat, mi még emlékezzünk, a lelkünkben őrzött, színes, meleg pompára. Az őszi színjátékra, amit az őszi nap utolsó sugarai festettek a téli álomba készülő fákra. Ilyenkor érdemes sétálni az erdőn, a parkokban, hogy elraktározzuk az emlékeket, az  nap melegét, a levelek színét, a szellő illatát....

Margit-sziget

Japánkert 

"A japánkert a tudatos művészi tájépítés egyik formája, amit a japánok a VI.-VII. században vettek át Kínából és Koreából. Lényege az ember és a természet közötti harmónia megteremtése: egy meditatív hely, ahol csendesen szemlélődhettek, elmélkedhettek önmagatokban. A japánkertekben gyakori növény a bambusz, az örökzöldek (például a japán fenyő), valamint lombhullató fák (például a juhar), illetve a páfrányok és mohák. A japánkertet könnyen felismerhetitek tipikus elemeiről: a kőlámpásokról, kis fahidakról, elrendezett kövekről. Továbbá mindig találhattok benne vizet és sziget, vagy ezek jelképeit. A folyók, illetve tavak hangulatát ugyanis esetenként kavicsok vagy hullámosra gereblyézett homok segítségével idézik meg."

"A Margitsziget északi részén létrehozott Szikla- és Japánkert kialakítása Magyar György nevéhez fűződik, aki 1882-től volt a Margitsziget főkertésze."

Víztorony

Építés éve: 1911 Építész tervező: Ray Rezső Vilmos 

Tervező, kivitelező: Dr. Zielinski Szilárd

Különleges "kapcsolatok"

"A Margit-szigeti premontrei konvent a 13. században alapított kolostor. A pontos építési ideje nem ismert, az 1235-ös premontrei rendi listán még nem szerepelt, a század végén már mint a váradhegyfoki kolostor filiáját említik. Az épület a korábban ott állt Szent Mihály templom helyén épült fel, ami a sziget legkorábbi egyházi épülete volt, 1225-ben említette először oklevél ezt a kis falusi templomot. 

A konvent hanyatlása a török korban következett be, amikor 1526-ban a szerzetesek elmenekültek. A hajdani konvent falai nagyrészt a eltűntek a föld színéről, kivéve a templom délkeleti falait. A kolostor maradványait Lux Kálmán tárta fel, és a romjainak felhasználásával építette meg a premontrei kápolnát."

Ősplatán 

A gesztenyefa arca

A Marosvásárhely főterén álló Bodor-kút másolataként ismert Zenélőkút, újra zenél. Régi dallamtöredékek alapján, a középkori magyar zenét idéző 12 részes zenei anyagot állított össze Csányi Attila zeneszerző. A kútból - a téli hónapokat kivéve - napközben ivóvíz folyik

Őszi színjáték

Saját képeim felhasználásával

https://goo.gl/photos/zTdasjATZC5UxF266

 Szöveg forrásai: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Premontrei_konvent_(Margit-sziget)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Margit-szigeti_v%C3%ADztorony

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/3-gyonyoru-japankert-budapesten/

Pákozd-Sukorói Arborétum

Az arborétum 96 hektáros területén 250 darab fa-, és cserjefaj, és sok lágyszárú növényt figyelhetünk meg. 

A Tájmúzeumban kisebb kiállítást tekinthetnek meg a vidék kultúrtörténetéről, a vidék természeti képéről. 

Az ismertetők segítségével  környezetismereti, földrajzi és vízrajzi ismeretekkel bővíthetik tudásukat.

 A kis tó mentén játszóterek, sportpályák várják a látogatókat. Fedett pihenőhelyek, tűzrakóhelyek szolgálják a kikapcsolódni vágyók kényelmét.

képeim:
 

Pákozd-Sukorói Arborétum /2015 őszén

Megközelítés:

Vácrátót, Botanikus Kert

Minden évszakban kellemes kikapcsolódást nyújthat, egy botanikus kerti séta. Tavasszal az ébredő, virágzó természet, nyáron a virágoktól színes és  zöldellő táj, ősszel pedig az álomra készülő lombos fák nyújtanak különleges látványt.

"Vácrátót az Alföld egyik északi kiöblösödésében, a Veresegyházi-medence és a Gödi-lapály találkozásánál fekszik, 100-200 m tengerszint feletti magasságban. Az enyhén hullámos felszínt ma homokpusztákkal, nedves rétekkel váltakozó szántóföldi táblák, kiskertek, nadrágszíj parcellák, s ültetett akác és fenyőerdők tagolják.

A felszínt nagyrészt folyami eredetű, a jégkorszak idején a Duna és más vízfolyások által ideszállított erősen meszes homok borítja."

Itt találják a 180 éves műemlék és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kertet, hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteményét. 

Az alábbi bemutatóm 2015 őszén tett látogatás emlékét őrzi:

Forrás és további információk: http://botanikuskert.hu/node/22

Erdészeti Arborétum, Gödöllő

"Az erdészeti kutatási céllal létrehozott, fák és cserjék génbankjaként is működő erdészeti arborétum területe 350 ha. Mintegy 40 ha-os területe park jellegű, főleg pihenési célokat szolgál. Az arborétumban gyűjteményében jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, illetve 875 lombos fa és cserje faj, fajta, változat illetve a földrajzi változat található."

"Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt.

 A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum különlegessége, hogy olyan erdészeti növénygyűjtemény, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig." forrás: http://www.parkerdo.hu/godolloi_erdeszeti_arboretum

képalbumom a facebookon:

Posted by Kirándulásaim on 2015. július 13.

Az arborétum a hét minden napján látogatható. A belépés ingyenes.
Áp. 1. – szept. 30.: 8.00-18.00
Okt. 1. – márc. 31.: 8.00-16.00

Az arborétum telepítése 1902-ben kezdődött, 1914-re sikeresen befejeződtek a telepítések. Az I. világháború után Magyarország elvesztette erdőterületeinek 80 %-át. A veszteség enyhítésre a hazai erdőgazdálkodás komoly erőfeszítéseket tett. A gödöllői arborétum ez idő tájt a hazai erdészeti kutatások nemzetközileg is elismert büszkesége volt. A II. világháború és az azt követő évek alatt az arborétum állománya nagy veszteségeket szenvedett, az állomány mintegy 15 % -ban maradt fenntartható eredeti funkciójában. 1960-ban az ERTI kutatóinak irányításával nagyszabású telepítési program indult, melynek eredményeként kialakult a ma is látható erdészeti növénygyűjtemény 154 erdőtípussal. 

Az 1970-es évektől a Magyarországon található kiváló génanyag kialakítása, megőrzése az elsődleges feladat. A nagyközönség előtt 1989-ben nyitotta meg kapuit. 2012-től fenntartását, üzemeltetését a Pilisi Parkerdő Zrt végzi.

Jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, 875 lombos fa és cserje, kialakított játszótér, kiépített pihenőhelyek várják a kirándulni, pihenni vágyókat.

Egyetlen teendőd sétálni, szívni a fák szűrte friss levegőt, érezni a békét és nyugalmat, és megőrizni a természet tisztaságát! add tovább: ...szemetet a szemétgyűjtőbe!

Megközelítés: Gödöllőről déli irányban az Isaszegi úton haladva, az első vasúti átjárón áthaladva érünk a Gödöllői Erdészeti Arborétumhoz. Isaszeg felől a vasúti átjárón áthaladva jobb oldalon pár száz méter után a (buszmegálló után) ismét vasúti átjáró .