Vál


"Vál Fejér megye északkeleti részén, a Váli-völgy közepén található település.
Története a csiszolt kőkorszakig nyúlik vissza. A megye területe a hagyományok szerint az Árpád családbeliek birtoka volt a honfoglalás után.Talán Árpád unokájáról kapta a nevét a település, de ez nem bizonyított. Vál 1728-tól 1773-ig a komáromi jezsuita rendház birtokába került. 1773-ban, a jezsuita rendház feloszlatása után Mária Terézia Ürményi Józsefnek ajándékozta. Ürményi József Vált rövid idő alatt felvirágoztatta. Barokk stílusú kastélyt, templomot épített a településen." Sajnos a kastély ma elhagyatottan áll, lassan a természet veszi birtokába, a vandáloktól nem kímélt épületet. Kicsit félve bemerészkedtem a romos épületbe, a látvány elszomorító, mert az elhagyott termekben csak a pusztítás nyomait találtam. Nagyon kár érte, de egyszer talán majd újra régi pompában tündököl.



A város központjából, elsétálunk a katolikus templom felé. Átkelünk a Váli-víz felett átívelő kőhídon. Gondolnák, hogy eme kis patak medre néhány kicsinek bizonyult és sok lakást elöntött és veszélyeztetett az áradás.

Úgy hallottam, hogy a hidat, Kokas Ignác váli festő is megfestette.



A völgy


A katolikus templom felé haladva csodaszép színpompával búcsúik a nap.


"Római katolikus temploma 1819–1824 között klasszicista stílusban, torony nélkül épült. Építtetője a település földesura, Ürményi József volt. Az ország kilencedik legnagyobb templomának tartják, alapterülete 1170 négyzetméter. Szentélye kettős korinthoszi pillérű és oromzatú."


"A katolikus templom mellett található a középkori gótikus templomtorony. Korát a kutatási eredmények a XV. századra teszik. Már a századelőn jelentős műemlékként tartották számon. Eredetileg a régi templom tornya volt, az új templomot Ürményi gróf ettől kicsit távolabbra helyezte el."


"Alaprajza négyzet alakú (6,9 x 6,9 m), belvilága 4,6 m x 4,1 m. Falszövete kváderekkel kevert törtköves vegyes-falazat. A vakolat viszonylagos épségben maradt meg, ahol hiányos, ott jól megfigyelhető a hozzá kapcsolódó templomhajó helye. Homlokzatain csúcsíves, ovális ablakok láthatók, legfelül a toronyórával."


A templom mögötti ösvényen eljutunk  a katolikus temetőbe, az  oszlopokon  a keresztút jeleneteit láthatjuk. A jeleneteket a helyi iskola egykori tanára festette.






"Az Ürményi család mauzóleuma 1834-ben épült. Kör alaprajzú, lapos kupolájú, felül világító ablakkal ellátott épület, melyhez lépcső vezet fel. A főpárkány alatt empire stílusú kő virágfüzérek húzódnak."


Forrás:

Képeim:


Esztergom, Búbánat-völgy

Búbánat-völgy

Búbánatvölgy a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy közötti völgyben húzódik észak-déli irányban a Duna–Ipoly Nemzeti Park határán. A völgyben, a tavak mentén kellemes séta tehető, gyerekek játszóteret is találnak.


"Búbánatvölgy Duna felőli részén, a római kori országút mellett ma is áll egy víztározó töltése. Ez gátként szolgált, amely az egész völgyet elzárta. A hatalmas víztározó elzárózsilipje körülbelül a völgy közepén lehetett. Itt állhatott valamikor az apácák malma. A mai tavakat 1962-ben kezdték kialakítani az addigi nádas, mocsaras területen. A Mini-tó 1972-ben kapott létesítési engedélyt, majd 1975-ben az Ivadéknevelő vagy más néven a Halas-tó is létrejöhetett. A Fürdő-tó 1983-ban kapott létesítési engedélyt" wikipédia



"A monda szerint az Esztergom és Pilismarót közötti területen egy menekülő magyar szekértábor tartózkodott, amikor a török sereg megrohamozta a vidéket.

A szekereket a tábor köré állították, a gyermekeket és az asszonyokat a kör belsejébe terelve próbálták védelmezni. Az óriási túlerő azonban győzedelmeskedett az elkeseredett és utolsó leheletéig küzdő csapaton, a férfiakat megölték, az asszonyokat és a gyermekeket rabként elhurcolták. Azóta viseli a környék a Búbánatvölgy nevet." Forrás: Femina




A völgy igazi horgászparadicsom, az Esztergomi Vasas Horgászegyesület gondozása alatt áll .




élő világ







Vadálló-kövek, Prédikálószék,

Kissé borongós őszi napon, egy kevésbé sem könnyű túrára vállalkoztunk. 
Útvonal : Dömös – – Kaintz-forrás – – Vadálló-kövek – – Prédikálószék

Túra hossza: 4,1 km. 

Túra nehézségi foka: nehéz .
Dömös központjából indultunk, a Szentfa - kápolnáig kényelmes út vezet, innen igen erős emelkedés következik. 
Az őszi erdő, és a táj szépsége kárpótol minden fáradtságunkért.  


Szentfa - kápolna legendája:

"A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak."A kápolna a csodafa emlékét őrzi a kis tisztás mellett. Forrás: Wikipédia




Kaintz György forrás mellett megtaláltuk a piros háromszög turista jelzést, itt kezdődik a nem könnyű emelkedés. 
                                         
Az első sziklák / Csaba-kő / megpillantásakor , már túl vagyunk a bemelegítő szakaszon , néhol fától- fáig haladtunk. Többször megállva, lassan , de biztosan közeledtünk a cél felé.  Egy-két gomba , fűszál és falevél tanulmányozása, erőgyűjtés céljából nem is rossz kifogás :)








 Jólesően elfáradtunk, mire felértünk a gerincre. A csodaszép őszi táj látványa feledtette fáradalmaink. 





A kelet felől közeledő felhősereg utolért bennünket, sajnos lassan elfedte a napot.


A Vadálló-kövek, a Prédikálószék gerincén helyezkednek el mintegy 500-600 m magasságban. A sziklák fentről lefelé haladva: Árpád trónja, Felkiáltójel, Függőkő, Bunkó, Szélestorony és Nagytuskó.


A sziklák és az egykor kidőlt fa gyökérzete 






Élet a sziklák peremén 


Ember! Ki arra jársz! Minden fára vigyázz!






A Vadállóköveket elhagyva elértük a Prédikálószéket :/kb. 4,4 km, 120 perc, emelkedés: 555 m/


A 639 méter magas Prédikálószéken, Október 22-én adta át a Pilisi Parkerdő Zrt. Koller József, Ybl-díjas építész tervei alapján készült kilátót. "



"Az alaphoz, közel 30 köbméter betont és 0,88 tonna betonacélt, a szerkezethez pedig 61,6 köbméter vörösfenyőt és 5,15 tonna acélt használtak, amit 35 800 csavarral fogtak össze, majd az egészet 985 liternyi festékkel kenték le." 



A betonalapon álló, 12 méter magas faépítményen három teraszt találunk. A teraszokon kiállított szépséges tablókon, hasznos  történelmi tudnivalókat olvashat minden kiránduló. Remélem sokáig és nagyon sokan élvezhetik a látványt. A Dunakanyar, pedig minden időben csodálatos.










Visszafelé veszélyesnek tartottuk a lefelé utat, így jókora kerülővel a piros háromszög jelzésen továbbhaladva, a Szép-Cseresen átvágva, a Szőke -forrás völgyén át jutottunk vissza Dömösre.




Szőke-forrás völgye










Megközelíthető még: 
Pilisszentlászlóról
 (piros +), 
Szentendre Izbég városrésze irányából (Dömörkapu–Sikáros felől) és Pilisszentkeresztről is, utóbbi két megközelítési irány felől a Királykúti-nyereg érintésével.