Szentgotthárd



Magyarország egyik legfontosabb közúti határátkelőhelye Ausztria felé.
A cisztercita barokk templom, országunk egyik legszebb temploma.

„A települést III. Béla
 magyar király alapította. 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre. 

"A török elleni 1664. évi szentgotthárdi csata nemcsak az ország, de egész Európa politikájára hatással volt. Raimondo Montecuccoli császári tábornok 1664. augusztus 1-jén itt ütközött meg a Köprülü Ahmed nagyvezír parancsnoksága alatt Bécs felé vonuló törökökkel. A hétórás küzdelem döntõ mozzanata volt, hogy a menekülõ törökök közül sokan belefulladtak a nagy zápor miatt megáradt Rábába."

„A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797).”

"Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban az épületet Városi Színházzá alakították át.” 


„ Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án." 



„A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében.” 




"A kolostoregyüttes körül található a város legnagyobb közparkja a Várkert, egy angolparkból és egy jelenleg rekonstrukció alatt álló barokk parkból áll." 



Forrás:
http://www.szentgotthard.hu

Jáki templom



A jáki templom építése 1214-ben kezdődött, felszentelését 1256-ban végezték. A 42 évig tartó építkezés ideje Magyarországon a gótika születésére esik.
1532-ben a törökök a monostort és a templomot is megrongálták, a szobrok fejét letörték. A XVII. században Folnay Ferenc apát püspök barokk stílusban végeztette a felújításokat. A 1663-ban épített díszes kapun léphetünk be a templom területére. A kaput az építtető Folnay apát címerei díszítik.
XIX. században Schulek Frigyes és gyalus László irányításával folyt a helyreállítás. Angster József és fia, pécsi orgonakészítő mesterek 1902-ben építettek új orgonát. 1937-ben itáliai mesterek restaurálták a freskókat.


A templom kertjében található Szent Jakab kápolna eredetileg a falu temploma volt, és egy korábbi rotunda alaprajzú templom alapjaira épült. A barokk korban freskókkal díszítették. Oltárát Batthány Ignác apát püspök készítette 1768-ban.
 

A román stílusra jellemző zömök formák, vastag falak, lőrésszerű ablakok mellett, díszesebb ablakok és bejáratok épültek. A magyarországi román építészet legnagyobb kincse, a pazar díszítésű főkapu.
"A kapubélletet 12 oszlop tagolja, fent a 12 apostol látható, középen Jézussal. A két szélső apostol a tornyok alá került, mert az átalakítások során szűkebbre vették  a bejáratot. 
A bejárat fölött Krisztus az angyalokkal látható."

  A román stílus a két nagy kultúra, pogány és keresztény, találkozásánál született. Ez a találkozás a jáki templomnál jól felismerhető. A sok állatforma és egyéb motívumok, gömbök liliomok, geometriai jegyek, sárkányok, szobrok, igen látványossá teszik a templomot.

Rózsaablak: a kétsoros liliom füzér, körök, gömbök kétszeresen is nyolcas tagozódása az isteni tisztaság, tökéletesség gondolatát közvetíti.





A szegletkövek különböző motívumaiban a pogányság és a kereszténység üzeneteit találjuk. Az önmagába harapó ikersárkány üzenete: a gonosz önmagát öli.  A fák, erős állatok a pogányságnál az istenség kifejezői.
 

A templom kertjében Jézus keresztútját láthatjuk. A 120 éve, égetett agyagból készült 14 alkotás ismeretlen mester műve.









    
 
 



Forrás :
 dr Rátkai László:  Bencés apátsági templom Ják


View Larger Map

Csókakő vára



A Vértes nyugati oldalán, a hegytetőn, a sziklákon magasodik Csókakő vára. A   vár alatti parkolóból két oldalról  is  felsétálhatunk. A kalandos utazóknak a  vár mögötti csodaszép völgyet javaslom. A völgyből, a meredek hegyoldalt megmászva, vagy a fával erősített "lépcsősoron" felfelé,  a  sziklák közé, a bejárathoz jutunk. A falu felől  kényelmes betonút vezet a várig.


A honfoglalás után a terület a Csák nemzetség fennhatósága alá tartozott. A vár létezését először  egy 1299-ben kiállított oklevélben említik.  
A XV. században a Rozgonyi család birtokába került. A stratégiailag kedvező fekvésű középkori eredetű vár, a török hódoltság idején is használatban maradt.

”1543-ban Szulejmán török szultán hatalmas serege megostromolta és elfoglalta a közeli Székesfehérvárt, a következő esztendőben Ahmed fehérvári bég fegyveresei előtt kardcsapás nélkül kaput nyitottak a megrémült katonák és feladták posztjukat. A török hódoltság idején, mint Fehérvár egyik előretolt megfigyelőhelye játszott alárendelt szerepet, helyőrségét egy 1552-es zsoldlista szerint mindössze 33 janicsár alkotta. Az Oszmán Birodalom uralma alól véglegesen 1687 őszén szabadult fel.”


„A várat három oldalról meredek sziklafal védi, amelyet mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A legrégebbi rész az úgynevezett felsővár, amely még a 13. században épült, nagyjából téglalap alakú, kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal.A 15. században, a Rozgonyiak birtoklása idején épült a régi vár köré a háromszor akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony. Az alsó és felső vár közötti teraszon ebben az időszakban épült meg a kápolna, amelyből a szentély pillérei maradtak fenn. A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában.”




forrás:Wikipedia

térkép: