Monor a Duna-Tisza közén, Magyarország középső részén, a délkelet-pesti agglomeráció határán fekvő, megújuló város. A XIX. század óta központi szerepet tölt be a térségben, azóta a Monori járás központja. 





"A város legrégebbi épülete, a református nagytemplom. A templom és a parókia 1882-ben nyerte el a mai alakját, amely késő-barokk stílust képvisel. A magyarországi reformáció 400 éves évfordulójára 1968-ban 6 mázsás harang készült. Vasárnap reggel nyolc órakor egy magyar kuruc kori ének: „Győzhetetlen én kőszálam” hangzik fel, délután öt órakor pedig Tinódi Lantos Sebestyén 1546-ban írt éneke: „Imádkozzatok és buzgón kérjetek” hallható tárogató hangon."




A város legrégebbi iskolája, a Kossuth Lajos Általános Iskola épülete (Kossuth L. u. 98.). 1872-ben épült a ma is álló, az iskola földszintes, udvari részét alkotó református iskola






Az I. világháború monori áldozatainak emlékműve, amelyet 1923-ban a mintegy 250 hősi halott emlékére közadakozásból emeltek. 




Nagyboldogasszony római katolikus templom egyhajós, középtornyos, késő-barokk templom, 1806-ban szentelték fel. 



1908-ban Tóásó Pál műépítész tervei alapján a Városi Bíróság (Kossuth L. u. 69.). A patinás épületet 2002-ben teljesen felújították, modernizálták és bővítették.




ifj. Nagy István fővárosi építész tervei alapján – 1909-ben épült fel a Vigadó, amely az 1980-as évekig étteremként üzemelt. 




Az evangélikus templom Sándy Gyula műépítész tervei alapján 1939-ben épült fel a mai Luther téren. A templomtorony négy harangját Seltenhoffer Frigyes soproni harangöntő készítette. A Millennium tiszteletére 2000. augusztus 20-án avatták fel templom előtti Luther téren látható Millenniumi „angyalos” díszkutat, amely Czibor Éva monori szobrász alkotása. 



Képek: