Holdvilág-árok, Pomáz


A Holdvilág-árok a Visegrádi-hegységben, Pomáztól északnyugatra körülbelül hat kilométernyi távolságban húzódik. 



Rövid kirándulásunk alkalmával Pomáz felől, a Kiskovácsi Kórház mellől haladunk a piros kereszt jelzést követve, az árok mentén a Meteorlétráig, majd vissza.


Esőzések után nagy a sár, veszélyes, csúszós az ösvény.
Apró kis vízesések teszik látványossá a kalandos utat.



Domini-forrás




A helyet " Ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint, ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak. Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található. „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.” E forrás nyomán indult el a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját." Forrás: wikipedia





Meteor létra







ősember-barlang, két járat található benne



Scherf Emil szerint a Holdvilág-árok és környékének mintegy 150-200 méter vastag piroklasztikus rétegei harmadkori üledékekre települtek. A legalsó réteg gránátos biotit-andezit. Ezen pedig többnyire hipersztén amfiból-andezittufa, illetve agglomerátum padok vannak. A tufarétegekben 20-40 centiméter vastag, helyenként kiékelődő mészkőbreccsás gránátos betelepülések fordulnak elő.


Márciusi növényvilág:





további képeim:


Térkép: