Ozora

A Tolna megyei Ozora várkastélya reneszánsz hangulatot idéz. A várkastélyt a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369–1426), Ozorai Pipo építtette.

Amikor a kastélyt kívülről meglátjuk nem gondoljuk, hogy a várfalakon belül egy csodaszép reneszánsz hangulatú udvar rejtőzik.

"Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen. 

Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett.

Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. " http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"A várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya. 1423-ra a vár már minden bizonnyal állt, mivel a krónikák szerint Pipo itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. Scolari 1418-ban ferences kolostort alapított Ozorán.


Pipo halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta." http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"A vár első jelentős ostromára 1491-ben, Mátyás halála utáni anarchikus időkben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid időre. Vélhetően ezt követően, 1510-ben kezdődött meg reneszánsz stílusban történő átépítése, amely során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. A boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel. Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává." http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték."http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"A 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal.

Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították."http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt a nagyközönség előtt, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő.

Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. " http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

Forrás és további információk : http://pipovarkastely.hu/informaciok/

Saját fotók : https://photos.app.goo.gl/T3K3ThPMZE3QuyeWA

Salzburgi vár

Hohensalzburg vára

A Festungsberg hegyen áll Hohensalzburg erődítménye. 

Közép-Európa legnagyobb, teljesen épen fennmaradt vára egyben a város szimbóluma is.

Az 1077-ben Gebhard érsek által építtetett erődítmény nagyban meghatározta Salzburg városképét. 

A későbbi uralkodók, Gebhard utódai tovább bővítették, fejlesztették. 

Mai külsejét 1500 körül, Leonhard von Keutschach idején nyerte el. 

Az erődítményt eredetileg azért emelték, hogy megvédje a fejedelemséget és az érsekeket az ellenséges támadásoktól. 

Ezt a funkciót kiválóan be is töltötte, az évszázadok során egyetlen ostromlójának sem sikerült bevennie. 

A vár egész évben látogatható. 

1892 óta nemcsak gyalog, hanem a Festungsgasseról induló siklóval is kényelmesen megközelíthető.

Forrás :

https://www.salzburg.info/hu/sights/top10/hohensalzburg-vara

Fotóim :

https://photos.app.goo.gl/dXLPhaycv8M7wb3x9

Várgesztesi vár

Várgesztestől délre, a hegytetőn áll a vértesi várrendszer egykor legjelentősebb láncszeme a Gesztesi vár . A sűrű erdővel borított hegyoldal és környéke a XIII. században a Csák nemzettség birtoka volt.

A várat 1326-tól királyi várként említik az oklevelekben, akik kezdetben vadászatok idején tartózkodtak itt.

A török veszély idején védelmi rendszerét fokozatosan erősítették, a törökök 1529-ben még sikertelenül ostromolták, majd 1543-ban sikerült elfoglalniuk. 1605-ben került újra véglegesen Magyar kézbe.

 A XVII. század közepétől a galántai Eszterházy család birtokába került és 1945-ig a család tulajdonában maradt. Mivel a környékről csak grófi engedéllyel vihettek el a környékbeliek az építkezésekhez köveket , így a várat nem csákányozhatták széjjel, mint sok más helyen az országban. A vár feltárása, helyreállítása  az 1960-as években történt.

"A Vár-Turistaszálló-Vendéglő 1964-ben nyitotta meg kapuit, azóta fogadta látogatóit, a kirándulókat és túrázni vágyókat. Az egykori úgynevezett belső-vár szabályos négyszög alaprajzú, két egyenlőtlen nagyságú szárnya között zárt várudvarral rendelkező kétszintes épület. Az első szinten található a 30 ülőhelyes Várpresszó, a melegkonyha, az egykori Lovagterem - mely  120 férőhelyes étterem, valamint a Turistapihenő. A felső szinten a Turistaszálló szobái találhatók. "

"A várudvarról induló külső lépcsőn lehetett eljutni a turistaszállóhoz, valamint a tetőteraszon lévő Kilátóra - melyről csodálatos kilátás nyílt a vár alatt elterülő falura, a Vértes erdőrengetegére." idéztem Várgesztes Község honlapjáról és sajnos az idézetet már múlt időbe kellett tennem. Sajnos a kirándulókat 2013 október 21-től  a következő tábla fogadja:

A megyei önkormányzat az elmúlt 23 évben semmilyen értékmegőrző beruházást nem végzett, állagmegóvási munkálatok az 1960-as években történtek utoljára. A bérlő saját erőből nem tudta fedezni a felújítás költségeit.

" Bozzay Attila elmondta: 1990 óta családi vállalkozásban üzemeltette a várat. A bérleti díj fizetése mellett gondozta az épületet, amelyben az elmúlt 23 évben a megyei önkormányzat semmilyen értéknövelő beruházást nem végzett, annak ellenére, hogy évente átlagosan kétmillió forintot kapott a létesítmény használatért." http://www.vargesztes.hu/

A több, mint 600 éve álló, sok száz csatát, harcot megélő várfalak, most csata nélkül omlanak, míg a hivatalokban aktákat tologatnak és látszólag pénzt keresgélnek az üzemeltetéshez. Reméljük nem tart sokáig a megoldás megtalálása, mert az idő nem vár, a kövek omlanak. Remélem, történelmünk még álló emlékeiből nem  csak a kőhalom marad! 

Gesztes várának kutatástörténete: / Feld István /

 http://www.castrumbene.hu/files/c2_feld_01.pdf

Diavetítés (képek : 2013. nov.2.)

Nagyobb térképre váltás

Somoskőújfalu

Az országunk északi határán fekvő helység 1455-ben bukkan először elő az írásos forrásokban. Az elmúlt időkben gyakran gazdát cserélő település a 18. század elején a Rádayak birtokában is állt.

A 19.század Trianonja itt is kegyetlen vonalat húzott.

" Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Somoskőújfalut valamint Somoskő várát és a községet Csehszlovákiának ítélte. Dr. Krepuska Géza orvosprofesszornak és Liptay B. Jenőnek, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatójának határkiigazítási kérelmére és dr. Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, több éves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. Ülésszaka visszacsatolta Magyarországhoz Somoskőújfalu és Somoskő községeket és a környékbeli bányákat. A tárgyalások során a magyar fél felsorakoztatta a Somoskőújfalu és Somoskő községekre, valamint a Krepuska-féle bazaltbányára vonatkozó követeléseit, mondván, hogy a badacsonyi bazalt a főváros kövezésére nem alkalmas, s erre csupán a somoskői bányában kitermelt kő használható fel. Somoskőújfaluba január 30-án magyar és cseh bizottság szállt ki, hogy az átadás és az átvevés előtt tisztázzák a bazaltbányák hovatartozásának a kérdését. A hivatalos átadásra 1924. február 15-én került sor a helyszínen. Délután 4 óra 30 perckor írták alá a jegyzőkönyvet."" 1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület közösen elhatározta, hogy 1924. február 15-ét a „hazatérés napjává” nyilvánította, és ezt a napot minden évben közösen megünnepelik. "

Földrajz:

"Somoskőújfalu az Északi-középhegységben, azon belül is a Cserhát északkeleti vonulatában helyezkedik el. Salgótarjántól északra, a Karancs és a Medves közti völgyben fekszik. Északról Szlovákia illetve a szlovák Sátoros hegy határolja, délről pedig Salgótarján, Nógrád megye székhelye. A Karancs és a Medves hegységeket általában együtt említik, mintha egy hegységről lenne szó, pedig származástanilag a Karancs a 25 millió éves Cserháthoz, a Medves pedig a mindössze 1,5 - 2 millió éves ajnácskői bazaltvidékhez sorolható."

"A Medves hegység bazalttakarója több vulkánból származik. Fő tömege a Somoskő és Rónabánya között elterülő 8 km²-es bazaltfennsík, az ún. „Medves lapos”, amely terület a szlovákiai részekkel együtt Európa legnagyobb bazaltfennsíkja. E bazaltterület két legszebb bazaltkúpján épült fel (két szomszédfalvunkban) Somoskő vára illetve Salgó vára a 13. században, amelyek egy egységes várrendszerhez tartoztak, s jól védték a környéket. A somoskői várhegy keleti-északkeleti oldalában különlegesen szép, európai ritkaságnak számító, 5-6 szögletű elválással keletkezett oszlopos bazalt látható. Somoskő várát a trianoni határvonal csehszlovák, ma szlovák területre helyezte át."

A település "Somos", azaz Somoskőújfalu a Karancs és a Medves közti szűk völgyben fekszik. Itt van a Tarján-patak és a Gács-patak (mai nevén Belina, ""Somos""-on Báberki) vízválasztója, a vizek két ellentétes irányba folynak. A patakok vizét számtalan forrás táplálja mindkét hegy oldaláról. (Petõfi, Losonczi Anna, Bodzfás, Gyopár, Elemér, Margit, Tarász, Tőke kút …)

A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet létrejötte a gazdag geológia látványosság, a történelmi múlt emlékei mellett a gazdag élővilágot is hivatott megőrizni. A gyertyános – kocsánytalan tölgyesek, cseres - kocsánytalan tölgyesek, bükkösök, molyhos – cseres tölgyesek, mészkerülő tölgyesek, a telepített akácosok, kis fenyvesek számtalan védett növényt rejtenek, nyulak, vaddisznók, őzek, szarvasok, fácánok, foglyok és más madarak természetes életterét adják."  

forrás: wikipédia

A vár már Szlovákia területe, szerencsére már útlevél nem kell, hogy meglátogathassuk. A bejáratnál szlovák jegyszedő, belépés euróban, de forintban (350 ft) is fizethető. 

A zöld jelzésen továbbhaladva kb 30 perces kényelmes sétával a Krúdy-forráshoz jutunk. 

  

A forrástól a visszajutást megpróbálom lerövidíteni, így a határkövek segítségével gyorsan magyar területre érkezünk. A meredek domboldal megmászása után, a vadaspark kerítése mentén jutunk el a vár lábánál elterülő vadasparkoz, melyet az Ipoly Erdő ZRT üzemeltet.
Mivel az állatok etetve vannak, így még őszre is nagyon sok kismalac született. Reméljük az időjárás még kedvező lesz,  hogy felnőhessenek.

A látogatók délután 3 órától több ponton elhelyezett biztonságos vadlesről figyelhetik a vadak etetését.  

A szelíd kis jószágok a földről szedett makkot óvatosan elfogadják a kezünkből.

diavetítés: virtuális séta 

térkép

Nagyobb térképre váltás