Boldog Karácsonyt!



Juhász Gyula:
Karácsony felé


Szép Tündérország támad föl szívemben 
Ilyenkor decemberben. 
A szeretetnek csillagára nézek, 
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, 
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot, 
S amit az élet vágott, 
Beheggesztem a sebet a szívemben, 
És hiszek újra égi szeretetben, 
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet 
Hallok, szomorún nézek, 
A kis Jézuska itt van a közelben, 
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, 
S ne csak így decemberben.



Gyöngyös, Orczy-kastély és park

"Az Orczy-kastélyt a család birtokán korábban állott udvarház helyén építtette Orczy (I.) Lőrinc 1770-ben. Az egyemeletes, U-alakú, barokképületet később többször átépítették. 1826-ban Zofahl Lőrinc tervei szerint egy északi szárnyat hozzáépítve négyzet alakú, zárt, klasszicista stílusú palotává alakították, a belső udvarra nyíló árkádokat befalazták. A palotát és a körülötte kialakított parkot a család leszármazottai 1937-ben eladták a városnak, az ugyancsak átadott berendezésnek és műtárgyaknak azonban később nyoma veszett.



A kastély később többféle célt szolgált, 1958-tól a Mátra Múzeumon kívül itt működött a városi könyvtár, itt raktározták el a ferencesek híres (azóta visszaszolgáltatott) műemlékkönyvtárát is. 1984-ben az épületet a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságának adták át, az egykori kastély azóta a Mátra Múzeumnak ad helyet." 

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1tra_M%C3%BAzeum

A kastély kertjében láthatunk néhány megkövült fatörzset.

Keletkezésükről:
Mikófalva határában előkerült kövült 
fatörzs, mely képződését az utóvulkáni működésnek köszönheti. 
A Mátra fő tömegét alkotó kőzetek a földtörténeti újkor (kainozoikum) miocén időszakának 
vulkáni működése során képződtek.









 A vulkáni tevékenységet követő utóvulkáni működés 
következtében jött létre a csodálatos ásványi anyagot hátrahagyó mátrai ércesedés, a 
szurdokpüspöki bánya ősmaradványokat magába záró üledéke, a diatómit, a jellegzetes 
geomorfológiai formák a kaptárkövek, a Gyöngyössolymos melletti „Bábakő”, a 
Gyöngyöstarján határában található változatos színű gejziritek, vagy a siroki „barát és apáca 
szobor”. 
A múzeum kertjében is bemutatásra kerültek azok a Mikófalva határában előkerült kövült 
fatörzsek, melyek képződésüket szintén az utóvulkáni működésnek köszönhetik. 
A növényi ősmaradványok fennmaradásának egyik lehetséges útja a kövesedés. Ennek a 
bonyolult folyamatnak a során CaCO3, FeS, vagy SiO2 rakódhat le a növényben. Ez utóbbi 
formát nevezzük kovásodásnak. A kovatartalmú oldat általában vulkáni Utóvulkáni) működés 
eredménye. Az oldat a növénybe passzív módon átitatódással, vagy aktív módon 
felszívódással kerülhet. Az aktív módon bekerült oldatból a „kova” a sejtfalba rakódik le. 
Többnyire a növény szerves anyagai által sötét színűre festődő szöveti szerkezet csiszolatban 
nagyon jól tanulmányozható. Vannak olyan kövült fák, melynek szerves anyaga még olyan 
mennyiségű, hogy lángba tartva parázslik. Ha viszont a szerves anyag a kövülési folyamat 
során teljesen megsemmisül, a növényi szerkezet eltűnik. A nagy kőzetnyomás hatására a 
fatörzs deformálódhat (ellaposodhat), a nyomás és hőmérséklet hatására pedig bekövetkezik 
az opálosodás.







A kastély kertjében él 

a több, mint 100 éves törökmogyoró, 430 cm-es törzskerületével hazánk legnagyobb példánya.





Gyöngyösről, már csak egy kis emelkedő és vár a Mátra. 




Apró kis vámszedők állják utunk és persze, hogy a bájos útonállóknak nem lehet ellenállni.



Állj ! ide vele !




Poroszló, Tisza-tó


Az ősz utolsó szép napjait kihasználva, Poroszlóra kirándultunk.


Láthattuk  a Tisza -tavi Ökocentrum kiállításait, a csodaszép parkját, a  tájházat  és természetesen a nagy tavat. 


A csónaktúrán elénk kerültek a nádas rejtett csodái , a sok-sok réce, a vadludak,  a sütkérező gémek, a sikoltozó sirályok, felreppenő kárókatonák és a csodás őszi színekbe boruló fák.







"A Tisza-tó -"Magyarország ökoturisztikai szigete" -státuszához méltó attrakciójával gazdagodott. A Tisza-tó vendégfogadó központjának is tekinthető Ökocentrum főépülete négy szinten, 2600 m2-en, parkja mintegy 10 ha-on mutatja be a Tisza-tó és aTisza-völgy eddig rejtett természeti csodáit."
http://www.tiszataviokocentrum.hu/hu/







Tihanyi séták

Vannak helyek, városok, ahová vissza kell menni, mert van ott valami, ami visszahív, visszavár. Egy hely, amelynek minden zugát szeretném megismerni, elhozni, közkinccsé tenni.  Ilyen,  ez a nagy Magyar tengerünkbe benyúló kicsiny félsziget, Tihany. Hegyek, völgyek, tavak, a kis tengerünk, minden órában más-más apró csodával  ajándékozza meg a látogatót.


A lebukó nap varázslatos fényeket borít  a tájra,



közben,  a  tó felől lassan emelkedik a pára, 


sorban kigyúlnak a fények...


Néhányan már aludni térnek....


Alszik a város, fényekbe öltözik a part...


a hold,   már alig telt arcával, a világunk  felett ragyog....



és hidat épít  a Balatonon át, a holdsugár..






és lassan eljő a harmatos reggel,



Alszik még a tó, a szél se rebben...


Álmosan kérődzik a gulya ...


 a réten egy  pipacsvirág, gondolja itt a nyár....


Tihany "ász"


A Balaton ringatja a vitorlások hadát...


 Miközben lassan őszbe öltözik a táj..


jólesne egy-két pohár ...


A tornyok messze látnak....


Levelek hirdetik, sajnos már vége a nyárnak....


Fából faragott barát, mond értünk örök imát...



Tihany , Szélmarta sziklák, Barátlakások



Csodaszép őszi reggelen Tihanyban, a  Belső-tó mellett sétálunk, elhaladunk a békésen legelésző szürkemarha gulya mellett, majd a szélmarta sziklák felé vesszük utunkat.




A tó mellett apró pillék, bogarak ízlelgetik a reggeli harmat még megmaradt cseppjeit.



A fák lassan levetik nyári zöldjüket és őszi köntösbe burkolódznak, hogy szépséges, meleg színeire emlékezhessünk, ha már levetkőztette őket a fagyos tél.


A sziklák felől, elénk tárul  Tihany másik kis tava , melynek legnagyobb részét nádas borítja.


A szőlőskertek és a nádas


Tihany felé:


A főúton át, a táblákat követve, elindulunk megkeresni a barátlakásokat.
Gondoltam megleltük, de ez még nem az a ház:


A hegytetőn épült földsánc nagyobb része a kelták korából maradt ránk. Az Óvár tetejéről vékony, meredek ösvény vezet a hegy oldalán lefelé:


A hosszú gyaloglás fáradalmait a Balatoni vitorlások látványa enyhíti.


Az Óvár keleti oldalán a 20 méter magas sziklafalban számos mesterséges üreget találunk. Az un. barátlakásokat, egykor azok a bazilita szerzetesek készítették és lakták, akiket I. András királyunk felesége hozott magával a Kijevi Nagyfejedelemségből, Kr.u. 1050 körül. A cellacsoportokból ma már csak 3 látható, a többit egy sziklaomlás betemette.(1952) A látható sziklalakásokat 1994-ben állították helyre .






Képeim: