Átutazóban. Péteriben megálluk egy fél órás sétára és közben megismerhetjük a kis település múltját, jelenét.
"Péteri Pest megyében, Budapesttől mintegy 30 kilométerre, a Cserhát déli nyúlványai között a Gödöllői-Ceglédberceli-dombságban található."
Az első okleveles adatok 1258-ból származnak. A török dúlás idején a község teljesen elpusztult, lakossága elmenekült
"1742-ben III. Károly magyar király halála után lánya, Mária Terézia már harmadik esztendeje uralkodott. Ebben az évben az akkori péteri földesúr - akit buzgó evangélikusnak mond a leírás - felső petőfalvi Bohus Dániel (Bohus Sámuel nagyhírű ügyvéd egyetlen fia) apja halála után a Zólyom megyei Illésfalváról hét evangélikus családot hozott magával a mai Péteri területére." A krónika 1742. november elsejéhez köti Péteri alapítását. Ma már több mint 2 ezren laknak a településen. A község részletes történelméről a linkre kattintva olvashat : peteri_tortenete
Az evangélikus templomot 1830. augusztus 30-án szenteltek fel .Tervezője Zittebart Mátyás bécsi építész.
"A kastélyról annyit tudunk, hogy részben a XVIII. század második felében, részben pedig a XIX. század legelején épült,”U” alakú, földszintes épület volt. (Ma „L” alakú. A XVIII. század közepén a földesúré, Bohus Dánielé volt a kastély, itt tartották az istentiszteleteket."
"A középső épületrész udvari homlokzata nyolctengelyes, füles ablakokkal, kőkeretes ajtókkal. Az épület előtt vasoszlopos tornác volt, a helyiségek boltozatosak, tetőzetén háromszögű oromzattal díszített ablakok voltak. A baloldali épületszárny utcai homlokzata tíztengelyes, középen mellvédes tornác volt, oldalhomlokzatán emeletes kis torony található."
"A család ma élő leszármazottaitól tudjuk, hogy a világos sárga színű kastély 23 szobából, több WC-ből, fürdőszobából, mahagóni borítású folyosókból, kamrákból állott. Az épületet kis út és kiskapu kötötte össze a gazdasági épületekkel. Volt nyúlketrec, disznóól, istálló, kocsiszín és műhely, ezek mind egy ugyanolyan „U” alakú épületben, mint maga a kastély, nagy udvarral kúttal, eperfákkal. Maga a kastélykert is szép, rendezett volt: utakkal átszőve, a teniszpálya mellett nagy hársfák, mindenütt kerti bútorok, az épület vadszőlővel volt befuttatva. Elől a tornácnál glicíniával. Az „U” alak belső nagy pázsitján két hatalmas fenyőfa állott, sok-sok rózsafa, muskátli díszítette a kertet, a házat. A terasz vadszőlővel volt befuttatva. Az utcafronti bejáratnál pedig kőből faragott szfinxek fogadták a látogatókat"
"Érdekességként említjük meg ezen a helyen, hogy ebben a kastélyban forgatták 1941- ben Kalmár László rendezésével a Szűcs Mara házassága című magyar filmet Szörényi Évával, Páger Antallal és Perényi Lászlóval a főszerepben."
" Ezután szomorú események történtek a kastély életében: a II. világháború után az épület egyik szárnyát teljesen széthordták, a berendezései tárgyakat elvitték, az épület állaga teljesen leromlott, a fákat kivágták, az utakat megszüntették, a gyönyörű vaskaput eltávolították, a szfinxeket lebontották. Egyedül a torony menekülhetett meg, akkori lelkésznek, Szende Ernőnek köszönhetően, aki nem engedte lebontani. A kastélyban 1962-től művelődési otthon kapott helyet, működött benne óvoda is egy időben, jelenleg pedig szintén művelődési ház – szakkörök működnek benne iskolások számára, ünnepségeket, szüreti és farsangi bálokat tartanak itt, és lakodalmak számára is bérbe vehető. A Földváry család ma élő leszármazottaitól tudjuk, hogy jelenleg is folynak kutatások a kastély származásáról, koráról, hiszen eredetéről ma is olyan keveset tudni." http://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete
képeim:
https://photos.app.goo.gl/cNgMyBQKNnxLSZZg7
Informácók eredete: http://www.peteri.hu honlapjáról
http://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete
Informácók eredete: http://www.peteri.hu honlapjáról
http://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete
