Ócsa, Tájház

Ócsán a 800 éves református templom mellett, kicsiny Öregfalu terül el. A 62 portából álló falurész védelem alatt áll, melynek kétbeltelkes településszerkezete több száz éves. A legöregebb parasztházak a XVIII. században épültek.  "A településforma lényege, hogy nem a lakóház udvarán, hanem a lakótelkeket övező kertben, ólastelkeken voltak a telkes jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplőhelyei és itt tartották az egész állatállományt. Mivel a férfiak igen sokszor éjszakára is kint maradtak, a szállástelkes ragadványnév is ismert erre a településszerkezetre."
Közvetlen a templom mellett álló, Ócsai Tájház  ad otthont a néprajzi gyűjtemény nagy részének. 












A tájházban különböző  programokkal várják a látogatókat.

Itt lehet térképet kapni a "SELYEM-RÉTI TANÖSVÉNY bejárásához.
Az 1200 m hosszú, láperdő élővilágát bemutató tanösvény az ócsai Nagy-erdőn keresztül vezet. A szabadon látogatható tanösvény 1 óra kényelmes sétával bejárható. A tanösvény végén, a Selyemréten padok, WC, játszótér várja azokat, akik még kicsit elidőznének a természetben."


forrás:
http://www.ocsaitajhaz.hu/ocsaitajhaz/index_new.php?action=news_hu

Saját képek.

térkép:

Nagyobb térképre váltás

Református templom, Ócsa




A premontrei szerzetesek az 1200-as évek elején kezdték építeni a templomot. 
A francia alapítású rend tagjai 1130 körül jöttek Magyarországra.  Országunk területén 150 év alatt, 37 premontrei templomot építettek. Az ős Duna területén, az elmocsarasodott területen, egy homokdombra kezdtek építkezni. A mocsaras terület, ekkor még tutajjal járható volt, így vízi úton szállították az építkezéshez a köveket Budáról. A templom színes homokkőből és mészkőből épült, de többféle vulkanikus kő is megtalálható. A falak úgy épültek, hogy a kövekből két falat emeltek, majd a köztük lévő rést kitöltötték törmelékkel, majd mésszel szórták és vízzel öntötték, így az erős kőfallá forrt.  A 800 éves templomot 3 méteres alapzat tartja. A Duna-Tisza közén ez az egyetlen kőtemplom.




„A templom háromhajós, egy főhajó, két mellékhajó és egy kereszthajós bazilika, nyugati homlokzatán emelkedő toronypárral. Kelet felől a főszentélyt északi és déli irányban eltolt egy-egy mellékszentély, velük szemben a keresztházból nyílva egy-egy sekrestye veszi körül.”
 A templom román és gótikus stílusban épült. Jól láthatóak a különböző stílusjegyek.
„A főhajóban egy gótikus, egy román oszlop váltakozik egymással, a főhajóban az oszlopok árkádíveit román, míg a mellékhajókban gótikus stílusban kötötték össze.”
A mennyezetet dongaboltozatosra tervezték, de pénzhiány miatt, famennyezettel és zsindellyel borították a tetőzetet, így az elmúlt  idők során, többször könnyen a tűz martalékává vált.
A török időben a templomot mecsetként használták, a falait lemeszelték, figurákat, díszítő elemeket összetörték.



„ Megtalálható a templomban a barokk stílus is, nevezetesen az orgona karzata és a szószék. Ezeket a részeket gróf Teleki Józsefnek köszönhetjük, aki az 1770-es években nagybirtokot vásárolt Ócsán, és a templomot elég megviselt állapotban találta és református lévén elhatározta, hogy helyreállíttatja Elutazott ezért Bécsbe Mária Terézia királynőhöz, engedélyt kért és kapott a templom renoválásához."




 „ A templomban, a főszentélyben freskók találhatók, melyek a XIII. sz. végéig kerültek a falakra, és 1900-ban restaurálták először. A főszentély központjában Mária megkoronázását láthatjuk, mivel a premontreiek Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték a templomot. E kép két oldalán szimmetrikus elhelyezésben a tizenkét apostol látható hármasával. Az északi pilléren Szent Miklós, a délin Szent György alakja van. A szentélynégyzet északi oldalán a Szent László legendaciklus három jelenete (üldözés, birkózás, lefejezés), míg a déli oldalon az Utolsó ítélet részlete látható. A főszentély falában három kis fülke van, a középső a Biblia tartója volt, a déli oldalon levő ikerfülkében tartották a szentségeket, az északi oldalon pedig a pasztofórium (oltári szentség tartó) látható.”



 A templom belépődíj fizetése mellett látogatható. A látogatás során, nagyon  érdekes és részletes tájékoztatót kaptunk a templom történetéről.
Utólag is köszönet érte!



A blogban saját fotóim láthatod.

térkép:


Gödöllő, Királyi Kastély

Gödöllőn találjuk Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát. " 1735 körül kezdte építtetni a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf. A kettős U-alakú, 8 szárnyból álló épülethez az északi oldalon templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon az istállók és a lovarda kapott helyet. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára."







"1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, és felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel, a vadászati szezonban tartózkodott Gödöllőn. "



"1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. "



"1945-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig 1958-ban szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek. 

A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély állagmegóvási munkálatai 1985-ben indultak meg. Ennek eredményeként 1996-ban nyílt meg a Kastély Múzeum első állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A kiállítás azóta újabb termekkel gazdagodott.

2003-ban elkészült a Barokk Színház, 2004-ben pedig a Királydombi pavilon helyreállítása."



"2010-ben európai uniós támogatással a királyi gyermekek nevét viselő Gizella- és Rudolf szárny nyerte vissza régi pompáját, megújult a kastélypark egy része, majd elkészült a lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója." 



A kastélyban állandó és időszaki kiállítások mellett, hétvégi családi programokkal is  várják a látogatókat. 

forrás:

megközelítés:

A Naplás-tó, Cinkotai Parkerdő


 A tó és környéke a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros legnagyobb természetvédelmi területe.



A Naplás –tó valójában víztározó, Budapest legnagyobb álló vízfelülete.(150 hektár) A terület egykor a Szilas-patak árterületén egy széles lapos völgyben elhelyezkedő, időnként vízzel borított láprét volt. Az alsó-, és felső- láprét, valamint a fűzláp ennek maradványai és ökológiai szempontból a legértékesebb részek. A tavat 1971-ben hozták létre, 1997 óta természetvédelem alatt áll.  A tónál nagy számban élnek kétéltűek és különleges vízimadárfajok. A tó főleg a horgászok által ismert, a horgászatot a horgászegyesület szabályozza.


A parkban 18 állomáson tanulmányozhatjuk az erdő életét, növény és állatvilágát, bővíthetjük környezetvédelmi ismereteinket. A fa táblákon feltett kérdésekre válaszolva, ellenőrizhetjük tudásunkat is. Megismerkedhetünk a tó környéki természetvédelemmel, állat és növényvilággal, az erdőlátogatás szabályaival. A kirándulókat kulturáltan kiépített pihenő-, és tűzrakó helyek várják. A terület 1-2 óra sétával bejárható, ha tehetik, látogassák meg Budapest e különleges szépségű és gazdag élővilágú területét.
A terület három részre tagolódik. A tó és közvetlen környéke, a Szilas-patak menti láprétek, és a Cinkotai parkerdő.



A fák

A közel 80 hektáros parkerdő változatos fafajai kedvező körülményeket teremtenek a madarak fészkeléséhez. Megtaláljuk az őshonos kocsányos tölgyet, amerikai akácot, erdei fenyőt, juhart, és a hársfát.  A fényben gazdagabb területeken találunk galagonyát, kecskerágót és bodzát.

A fák királynője a tölgy. A kocsánytalan tölgy óriási termetű fa, akár 40 méter magasra is megnőhet. A termések kocsány nélkül ülnek a szárakon, ami alapján meg lehet különböztetni közeli rokonától a kocsánytalan tölgytől . A kupacs a makkok egyharmadát borítja. a tölgyek értékes épület-, és asztalosfát szolgáltatnak, kérgüket régóta cserzőanyagnak is használják. Régen a Szent Iván éj máglyáit is csak tölgyfából rakták. Hosszú életű lassan növő fa.

A feketefenyő hazánkban nem őshonos, a gyenge termőhelyek erdősítésére használták. Tűi 8-14 cm hosszúak, szúrós csúcsúak.
Igénytelen a nyugati ostorfa, elviseli a légszennyezést és az utak sózását is. Városokban sorfaként ültetik, Észak-Amerika keleti felében őshonos.
A kislevelű hárs szív alakú leveleinek fonákján, az érzugokban fehér szőrcsomót találunk. A hársak kiváló mézelők, fájuk jól faragható, a friss hajtások a nyulak, őzek csemegéje.


A tájidegen fafajok betelepítés útján kerültek a területre.

Az ezüsthárs a Balkán-félszigeten honos, hazánkban a Dél-Dunántúlon találjuk természetes állományait. Jól tűri a szárazságot, kedveli a meszes talajt. Ritkán éli meg a 100 éves kort, fája jól faragható, 2010-ben az év fájává választották.

Az erdei fenyő a Bakonyban, a Dél-Dunántúlon honos. 4-500 évig is elélhet. Fáját borovi fenyő néven hasznosítja az ipar.

A fehér akác hazánkba 1710-ben került, a futóhomok, megkötésére telepítették. Kemény fája jó alapanyag, agresszívan terjeszkedik, de a legjobb mézelő növény.




A vörös tölgy Észak-Amerikából származik, díszfának telepítették.  30 méter magasra is megnőhet, gyorsan fejlődik. A kései meggy az 1600–as évek végén került hazánkba parkfának. Igénytelen növény, természetvédelmi szempontból káros lehet, akadályozza a honos fajok felújulását.
Nyugati ostorfa Észak-Amerikából származik, 25-30 méter magasra megnő, szürke kérgű terebélyes, levelei ősszel citromsárgák.




A gyepszintet a lombkoronaszinttel összekötve tör a fény felé a borostyán. A trópusokon élő liánokhoz hasonlóan a borostyán is a földben gyökerezik, a fákat támasztékul szolgálja. A görögök Dionüszosznak, a bor istenének növényeként nagy becsben tartották.
A galagonyát a népnyelv a „szív kenyerének” nevezi, mert termését szívbetegségek gyógyítására használják. A galagonyához hasonló termése van a fa méretűre megnövő barkócaberkenyének is. A lágyszárúak között könnyen felismerhető a nehézszagú gólyaorr. Termése a gólya hosszú csőréhez hasonlítható. Gyakori növény a vérehulló fecskefű, melynek nedve a szemölcsök kezelésének gyógyszere.



  
A kidőlt fa fontos szerepet tölt be az erdő életében, tápanyagot juttat vissza a talajba, csökkenti az eróziót és közben élőlények sokaságának ad otthont. A mohák és zuzmók a fák törzsét használják élőhelyül. A zuzmó a moszat és a gomba együttélése. Bizonyos fajaikat a légszennyezés indikátorainak fokmérőinek tekintik, ahol zuzmót találunk az erdőben ott tiszta, üde a levegő.  A mohák szaporodásához elengedhetetlen a csapadék. A mohák a fák dőlési irányával ellenkező oldalán nőnek, tehát, ahol a víz nagyobb mennyiségben csorog le.



Madarak
A területen 150 féle madárfajt figyeltek meg. Tavasztól nyár végéig hallható a csilpcsalp füzike, kinek hangja könnyen felismerhető, azonban nagyon ritkán pillantható meg. A karvaly igazi ragadozó, fordulékony röptéről szürke csíkos hasáról ismerhető fel. A fák között kopog a nagy fakopács, a harkály. A kis csuszka szintén a fák törzsén keresi táplálékát. Érdekesség, hogy a csuszkák fejjel lefelé is tudnak szaladni a fatörzsön, így a harkályok által otthagyott, kéreg alatt lapuló rovaroktól is megszabadítják fák törzsét. A fakusz, szintén a fák törzséről szerzi táplálékát, hosszú hajlott csőréről ismerhető fel, fészkét is a kéregrepedésekbe rakja.




Az erdei fülesbagoly hangja főként tavasszal hallható, gyakran szarkák, varjak elhagyott fészkében költ. A baglyoknak és más ragadozó madaraknak gyengék a gyomornedvei, így a zsákmány szőrét, tollát, csontját nem képesek megemészteni, ezt köpetként kiöklendezik. Az éjszakázó hely alatt sok kiöklendezett köpetet találunk. A tavaszi erdő muzsikáját a feketerigók, cinegék, zöldikék és a hosszú farkú őszapók biztosítják.
A hangyabolyban akár százezer hangya is élhet. A fekete harkályok, zöldküllők gyakori zsákmánya a hangyatojás.
Az erdei vöröshangyák védelem alatt állnak, jelentős szerepük régóta ismert. Pusztítják azokat a hernyókat, melyek a fák súlyos károsodásának okozói. Lombkoronaszinten ápolják a levéltetveket. A levéltetvek termelte mézharmatból esznek a hangyák és a méhek is. A vadméhek az erdei mézet ebből a cukorból állítják elő.
Megtalálható az erdőben a róka, a nyest, a denevér, a nagy pele, és az őz is. Az erdei sikló táplálékát főleg kisállatok képezik, október végén téli álomba húzódik.
Mint a sikló a mocsári teknős is a hüllők osztályába tartozik. A tó a WWF Magyarország mocsári teknős programjának mintaterülete.


Az egyetlen vadon élő teknősfaj. Páncélját és testét sárgás foltozás díszíti.
A láperdő olyan terület, ahol tartósan vagy időszakosan megáll a víz. A területén a víz tartós jelenlétét elviselő fafajokat találjuk. (enyves éger, magyar kőris)
A láprét orchideái és jégkorszaki maradványfajok, mint a szibériai nőszirom, közös kincseink.

márciusi  haltelepítés 


A tűzrakás szabályai


a szemetelés veszélyei

 
tűzrakóhely az erdő közepén
Forrás :  
szöveg az erdőben található információs táblák alapján, + saját fotók

Megközelítés: