Somoskőújfalu




Az országunk északi határán fekvő helység 1455-ben bukkan először elő az írásos forrásokban. Az elmúlt időkben gyakran gazdát cserélő település a 18. század elején a Rádayak birtokában is állt.

A 19.század Trianonja itt is kegyetlen vonalat húzott.
" Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Somoskőújfalut valamint Somoskő várát és a községet Csehszlovákiának ítélte. Dr. Krepuska Géza orvosprofesszornak és Liptay B. Jenőnek, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatójának határkiigazítási kérelmére és dr. Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, több éves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. Ülésszaka visszacsatolta Magyarországhoz Somoskőújfalu és Somoskő községeket és a környékbeli bányákat. A tárgyalások során a magyar fél felsorakoztatta a Somoskőújfalu és Somoskő községekre, valamint a Krepuska-féle bazaltbányára vonatkozó követeléseit, mondván, hogy a badacsonyi bazalt a főváros kövezésére nem alkalmas, s erre csupán a somoskői bányában kitermelt kő használható fel. Somoskőújfaluba január 30-án magyar és cseh bizottság szállt ki, hogy az átadás és az átvevés előtt tisztázzák a bazaltbányák hovatartozásának a kérdését. A hivatalos átadásra 1924. február 15-én került sor a helyszínen. Délután 4 óra 30 perckor írták alá a jegyzőkönyvet."" 1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület közösen elhatározta, hogy 1924. február 15-ét a „hazatérés napjává” nyilvánította, és ezt a napot minden évben közösen megünnepelik. "




Földrajz:

"Somoskőújfalu az Északi-középhegységben, azon belül is a Cserhát északkeleti vonulatában helyezkedik el. Salgótarjántól északra, a Karancs és a Medves közti völgyben fekszik. Északról Szlovákia illetve a szlovák Sátoros hegy határolja, délről pedig Salgótarján, Nógrád megye székhelye. A Karancs és a Medves hegységeket általában együtt említik, mintha egy hegységről lenne szó, pedig származástanilag a Karancs a 25 millió éves Cserháthoz, a Medves pedig a mindössze 1,5 - 2 millió éves ajnácskői bazaltvidékhez sorolható."

"A Medves hegység bazalttakarója több vulkánból származik. Fő tömege a Somoskő és Rónabánya között elterülő 8 km²-es bazaltfennsík, az ún. „Medves lapos”, amely terület a szlovákiai részekkel együtt Európa legnagyobb bazaltfennsíkja. E bazaltterület két legszebb bazaltkúpján épült fel (két szomszédfalvunkban) Somoskő vára illetve Salgó vára a 13. században, amelyek egy egységes várrendszerhez tartoztak, s jól védték a környéket. A somoskői várhegy keleti-északkeleti oldalában különlegesen szép, európai ritkaságnak számító, 5-6 szögletű elválással keletkezett oszlopos bazalt látható. Somoskő várát a trianoni határvonal csehszlovák, ma szlovák területre helyezte át."
A település "Somos", azaz Somoskőújfalu a Karancs és a Medves közti szűk völgyben fekszik. Itt van a Tarján-patak és a Gács-patak (mai nevén Belina, ""Somos""-on Báberki) vízválasztója, a vizek két ellentétes irányba folynak. A patakok vizét számtalan forrás táplálja mindkét hegy oldaláról. (Petõfi, Losonczi Anna, Bodzfás, Gyopár, Elemér, Margit, Tarász, Tőke kút …)

A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet létrejötte a gazdag geológia látványosság, a történelmi múlt emlékei mellett a gazdag élővilágot is hivatott megőrizni. A gyertyános – kocsánytalan tölgyesek, cseres - kocsánytalan tölgyesek, bükkösök, molyhos – cseres tölgyesek, mészkerülő tölgyesek, a telepített akácosok, kis fenyvesek számtalan védett növényt rejtenek, nyulak, vaddisznók, őzek, szarvasok, fácánok, foglyok és más madarak természetes életterét adják."  

forrás: wikipédia









A vár már Szlovákia területe, szerencsére már útlevél nem kell, hogy meglátogathassuk. A bejáratnál szlovák jegyszedő, belépés euróban, de forintban (350 ft) is fizethető. 





A zöld jelzésen továbbhaladva kb 30 perces kényelmes sétával a Krúdy-forráshoz jutunk. 




  


A forrástól a visszajutást megpróbálom lerövidíteni, így a határkövek segítségével gyorsan magyar területre érkezünk. A meredek domboldal megmászása után, a vadaspark kerítése mentén jutunk el a vár lábánál elterülő vadasparkoz, melyet az Ipoly Erdő ZRT üzemeltet.
Mivel az állatok etetve vannak, így még őszre is nagyon sok kismalac született. Reméljük az időjárás még kedvező lesz,  hogy felnőhessenek.




A látogatók délután 3 órától több ponton elhelyezett biztonságos vadlesről figyelhetik a vadak etetését.  


A szelíd kis jószágok a földről szedett makkot óvatosan elfogadják a kezünkből.



diavetítés: virtuális séta 


térkép

Salgóvár





"Fölmentem a hegy sziklatetejére
S letelepedtem a romok fölött.
Verőfényes nap volt, tekintetem,
Nem lelve gátot, mérföldekre szállt,
Mint börtönéből megszökött madár,
S vígan köszönté a kék messzeséget,
Hol a faluknak tornyán, a mezőknek
Juhnyájain s a patakok vizén
S mindenhol a nap fénye tündökölt."


írta Petőfi a Salgó című művében 






A várhoz  feljutni  legegyszerűbben Salgóbányáról lehet, de szép túrákat tervezhetnek Salgótarján, vagy az eresztvényi turistaház felől.




A meredek hegyoldal megmászása után csodálatos látvány tárul elénk, a bazaltkúpra épült várból jól láthatóak  Nógrád hegycsúcsai, a Karancs, Somoskő, a Felvidék hegyei , a  Medves , és  kirajzolódnak a Mátra hegyvonulatai is.










Történelem:
"A Kacsics nemzetség Illés-ágából származó Péter volt a birtokosa 1246-ban e vidéknek, melyet halála után testvére Simon bán, a Salgói család őse - aki részt vett Gertrúd királyné meggyilkolásában - , tőle fiai I. Miklós és Simon, 1327-ben pedig ezektől Illés és II. Miklós örökölt.
A várat feltehetően I. Miklós építette a XIII. század második felében. Első okleveles említése 1331-ben történik, amikor az esztergomi káptalan előtt Becsei Imre részéről, a margitszigeti apácák, Orbán birtoknak Dobi Demeter salgói várnagy - "demetrio dicto Dobi Castellano de Salgou" - részére történt eladását tiltják. 1348-ban Salgói Miklós és Dénes birtoka majd egy 1387-ben kelt oklevél királyi várnak nevezi, melyet Zsigmond 1399-ben Szécsényi Kónya Miklós bán másodszülött fiának, Szécsényi Simon királyi főajtónállónak adományozott, aki felvette a Salgói nevet is. Halála után fia, Miklós örökölte a várat és uradalmát, de erkölcstelen életmódja miatt Zsigmond király tőle elvette, és azt Szécsényi Lászlónak, Nógrád vármegye főispánjának adományozta.
A cseh husziták vezére Giskra 1450-ben foglalta el Salgó várát, kitől 1460-ban Mátyás király vette vissza. A hagyomány szerint az ostrom során a király az arcán nyílvesszőtől megsebesült, amitől oly haragra gerjedt, hogy az elfoglalt szomszédos Zagyvafői várat földig rombolta. Salgó vára 1470-ben Lévai Cseh László és Gúthi Országh Mihály nádor, majd pedig Szapolyai János nádor birtoka lett. János király 1527-ben Szobi Mihálynak és Werbőczy Istvánnak adományozta, ezután pedig 1542-ben örökösödési szerződés alapján Bebek Ferenc birtoka, melyet királyi engedéllyel 8000 forintért 1548-ban Derencsényi Farkasnak adott el.
A török terjeszkedése következtében Salgó vára is végvár lett, aminek következtében helyreállították a védőműveket, megerősítették és megépítették az öregtorony alatti ötszögű bástyát. A török nem is váratott sokáig magára, 1554-ben Kara Hamza bég vezetésével megjelent a vár alatt. Mivel az ostrom nem látszott könnyűnek, a bég cselhez folyamodott. Katonáival faltörzseket vágatott ki, ezeket ágyúcsőformára faragatta, majd keréktalpakra szerelve, ökörfogatokkal a környező hegyekre vontatta. Ezt követően a vár kapitányát, Ságiványi Simont a megadására felszólította. Rossz látási viszonyok következtében Ságiványi valódi ágyúnak nézte a fatörzseket, és ezért a várat feladta.
Az 1593-ban megkezdődött 15 éves háború során Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf egymás után szabadították fel a felvidéki várakat, így Füleket is. Innen Prépostvári Bálint parancsnoksága alatt egy kisebb csapat - amelyben a költő Balassi Bálint is vitézkedett - indult Somoskő és Salgó visszafoglalására. Ostromra azonban nem került sor, mert felkerekedésének hírére a török mindkét várat ellenállás nélkül átadta.
A salgói vár rövid időre Balassi birtoka lett. Ezután a vár hadijelentősége megszűnt, kijavításával senki sem törődött, pusztulásnak indult." forrás :http://jupiter.elte.hu/terkep+lista2.php?


Petőfi emléktábla a vár oldalán

Távolban Somoskő vára


Rövid gyaloglással elérjük a várból jól látható Boszorkánysziklát.




A szikláról szintén csodálatos a kilátás. 




Diavetítés

térkép:


Nagyobb térképre váltás

Maconkai víztároló

 A Maconkai víztároló a horgászok paradicsoma. A  Mátra lábánál hatalmas kiépített, parkosított területen várja a horgászokat, kirándulókat. 



"Nógrád megye legnagyobb felületű állóvize, a Mátra hegység lábainál 65 hektáron terül el a 23-as főút mellett. Az elmúlt években már országosan is megalapozta hírnevét a horgászturizmus területén, köszönhetően halbőségének és csodálatos környezetének."  






" Szigetekkel tarkított, emelt szintű előtározóval, külön horgászható öbölzetekkel és két versenypályával rendelkezik. Vize tiszta, szennyeződésmentes, növény és állatvilága igen gazdag. 35 halfaj, köztük különlegességek is és több száz darab 10 kg-ot meghaladó rekordlistás egyed úszkál a tóban. Tavaly Maconkáról több, mint 100 óriáshal szerepelt a magyar rekordlistákon, ezzel a tározó az ország (egyik) legeredményesebb természetes horgászvize. Kiváló lehetőség a horgászás szerelmeseinek. Horgászás a partról, csónakból is lehetséges." forrás: http://www.batonyterenye.hu/




diavetítés:



információ: horgászoknak

Szállásajánló:
Maconkai vendégház 

Gyürky-Solymossy kastély és park

Bátonyterenyén a  23-as főút mentén haladva,  a domboldalban egy hatalmas park közepén találjuk a kisterenyei kastélyt.


 A parkja szabadon látogatható , a bejáratnál  romos épületek fogadnak,  a gazdasági épületek és gazdatiszti lakás romjai. Körülötte nagyon szép park lehetett egykor vizesárokkal, kis tavakkal.





"A 17. században a Gyürky család építette a hagymakupolás kastély barokk stílusú, kétszintes épületet.  


Téglalap alakú, homlokzata előreugró, amely a földszinten a főbejáratot és középen egy fogadószobát foglal magába. Déli és északi oldalon egy-egy oldalbejárója van. A déli ajtó felett barokk vasrács látható, ugró szarvasokkal díszítve. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel. Az 1900-as években házasság útján a Solymosy család birtokába került a kastély. Az új tulajdonosok átépítették a kúriát. A kastély kapuja mellett egykori gazdatiszti lakás romjai láthatók. A kastélyban ma id. Szabó István szobrászművész kiállítása található, melynek többsége a bányászati jellegű anyagokat tartalmaz."

                                   id. Szabó István / 1903-1992
Szobrászművész

A park 


Abonyi Lajos népszínmű- és elbeszélő író  /1833-1933/

Kastélykert Művelődési Ház , Kisterenye Tel:32/350-620
Tourinform Iroda, Bátonyterenye Tel:32/553-295
Nyitvatartás: Hétfő szünnap
május 1 - október 31-ig Kedd-Vasárnap 9-15 óráig
november 1-április 30-ig Kedd-Vasárnap 10-14 óráig
Belépőjegy a kastélyba:
diák, katona,nyugdíjas: 150 Ft
felnőtt: 250 Ft"


Diavetítés:


Kisterenyei képek:


vasútállomás 




tájház






térkép: