Tihany

Garay János: Tihany

Tihanynak bércztetőjén, a Balaton felett, 

Sötéten és magán áll egy régi épület; 

Csendes kolostorával az Úrnak temploma, 

Falán, majd ezredévnek van vésve szent nyoma.

Alatta mély üregben nyolczszázados sír áll,

Hol álmait aluszsza András magyar király; 

A sir felett a templom két tornya, a kereszt, 

Mint két imádkozó kéz a mennyekhez fölesd.

S ha mélyen, ünnepélylyel a néma alkonyon 

Megcsendül a harangszó e tisztes ormokon. 

Mint nyögdelő sohajtás repűl a légen át, 

Középen áthasítja a Balaton tavát.

S lecsendesül perczekre a háborgó elem, 

Mint sírok birodalma a csend oly nesztelen,

Oly bűvös, oly csodás lesz egyszerre a harang, 

Miként, ha fenekéről csendűlne fel a hang...

Visszhang-e ez fölülről? vagy lenn a viz alatt 

A túlvilágból hallni e csoda hangokat?

Ne kérdd! istent dicsérik a földek és vizek!... 

Belé vegyűl e csepp is, mely szememen rezeg.

A Belső-tó közvetlenül a falu alatt található, csaknem kerek, víztükre nyílt. A Balaton szintjénél 26 m-rel magasabban helyezkedik el, a vulkáni erupció lesüllyedt kalderájában. 

"A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.

A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek.

A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteles hely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban.1891-ben 893 magyar lakosa volt, ekkortájt állami faiskola is működött itt."

A levendula fontos és kiemelt szerepet játszott Tihany történetében, mai napig jeles hagyományai vannak a levendula termesztésének és feldolgozásának. Ezek a hagyományok elevenednek fel minden évben a Levendula Fesztiválon.

Az 1994-ben alapított Babamúzeumban megtalálható szinte valamennyi német babakészítő jellegzetes munkája  1840-től 1920-ig.  "Az I. világháború után a gyártók tönkrementek, a drága porelánfejű babákat nem tudták megfizetni az emberek. Ezeket a babákat így már csak az arisztokrata családok vásárolták meg. A babák vitrinekbe kerültek és csak ünnepnapokon játszhatott vele az ifjú tulajdonos. A babák öltözéke, bútorai, kiegészítői hűen tükrözik a Biedermeier-kor arisztokrata , nagypolgári ízlésvilágát." http://www.babamuzeum.hu/indexXm.html

Egykor Tihany legnagyobb nevezetessége volt, Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte "A tihanyi Echóhoz" című versében. Régen 15 szótagú mondatot is visszavert, még Balatonfüredről is ide kirándultak a vendégek visszhangot hallgatni. Ma már csak egy-két szótag hallható szélmentes, csendes időben.

Képeim:

Térkép:

Ócsa, Tájház

Ócsán a 800 éves református templom mellett, kicsiny Öregfalu terül el. A 62 portából álló falurész védelem alatt áll, melynek kétbeltelkes településszerkezete több száz éves. A legöregebb parasztházak a XVIII. században épültek.  "A településforma lényege, hogy nem a lakóház udvarán, hanem a lakótelkeket övező kertben, ólastelkeken voltak a telkes jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplőhelyei és itt tartották az egész állatállományt. Mivel a férfiak igen sokszor éjszakára is kint maradtak, a szállástelkes ragadványnév is ismert erre a településszerkezetre."

Közvetlen a templom mellett álló, Ócsai Tájház  ad otthont a néprajzi gyűjtemény nagy részének. 

A tájházban különböző  programokkal várják a látogatókat.

Itt lehet térképet kapni a "SELYEM-RÉTI TANÖSVÉNY bejárásához.

Az 1200 m hosszú, láperdő élővilágát bemutató tanösvény az ócsai Nagy-erdőn keresztül vezet. A szabadon látogatható tanösvény 1 óra kényelmes sétával bejárható. A tanösvény végén, a Selyemréten padok, WC, játszótér várja azokat, akik még kicsit elidőznének a természetben."

forrás:
http://www.ocsaitajhaz.hu/ocsaitajhaz/index_new.php?action=news_hu

Saját képek.

térkép:

Nagyobb térképre váltás