A markazi várrom

A várromot Markaz központjától kb. 2 km-re, a 460 méter magas Várbérc déli oldalán találjuk. A várhoz a zöld L jelzésű turistaúton jutunk. 





A domboldalon vezető ösvény




" Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,"





"A várat feltehetően az Aba-nemzetség Kompolthy-ágából származó II. Kompolt Pálnevű fia építtette az 1270-80-as években.Oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt (XIV. század első fele), fénykorát az 1200-as évek végétől 1421-ig élte.






A téglalap alakú építmény keleti és nyugati oldalfalának maradványa 32 méter hosszú, déli és északi fala, pedig 25 méter. A keleti fal vastagsága 2 m, magassága, pedig 6 méter lehetett, a többi fal, amely meredekebb hegyoldalra épült, 180 centiméteres volt. Az északi rész falait – ahol a bejáratot kialakították – ma már a romtörmelékek teljesen eltakarják.






A várfalakat a középkorban szokásos módon mészhabarcsba „forrón” építették. A forró mészhabarcs, a helyben bőven található kőből épült falakat betonszilárdságúra fogta össze. Ezért még ma is – lerombolása után közel 450 évvel később – dacol az idő pusztításával s még romjaiban is hirdeti az utókornak a történelmi múltat. A várfalak északkeleti-délkeleti és délnyugati oldalát kívülről 8-10 méter széles, 3-4 méter mély – ma már nagyrészt romokkal feltöltődött – sáncárok vette körül. A nyugati meredek sziklákon nem volt szükség sáncárokra. A markazi vár bejáratát az északi részről – a Várbérc és a Hegyestető felőli oldalon a sáncárkon átívelő felvonó hídon át képezték ki. A bejáratnál épült a kapuvédmű,fölötte a lakótorony. A lakótorony meglétére a bejárati résznél felhalmozódó, a többi résznél lényegesen magasabb romhalmaz utal. A kapu fölötti tornyot erősítették meg a legjobban, ennek első emeletén tartózkodott a néhány fős őrség, akik onnan kezelték a felvonóhíd és a kapuvédmű csigás, emelő szerkezetét. A kapuőrség szobája feletti szinten a várúr féltve őrzött kincseit és kiváltságairól szóló okleveleit helyezték el, őrizték sokszorosan megerősített vasalt ládákban. A falakkal körülvett belső terület 860-900 m2 nagyságú lehetett, mivel a terület szűk volt, igyekeztek azt jól kihasználni. A belső épületek külső falait a várfalak alkották, közepén egy 10x16 méter nagyságú udvarnak jutott még hely. A várpalota keleti és déli szárnya egy emeletes, a nyugati része pedig – ahol az építmény 3 méterrel alacsonyabb szintről épült – és a meredek hegyoldal jobb védettséget biztosított – két emeletes lehetett. A nyugati meredek hegyoldal felől a várpalota belső részén 3,5 méter szélességű folyosó húzódott. Innen lépcsőn lehetett feljutni az udvarra, valószínűleg e folyosóról nyíltak a palota alatti pincék bejáratai is.


A vár vízellátását az alatta 200 méteres mélységben folyó várpatakon épített vártó biztosította. A vizet a patakon képzett tóból siklópályán, kötélen mozgatott edényekben, csigasor-szerkezettel húzhatták fel. A tónak és siklónak a nyomai ma is kivehetők a vár völgyén és a várhegy oldalán. A várnak lényeges hadászati, katonai jelentősége nem volt,tulajdonosai főként menedékhelynek valamintpihenés, vadászat céljára, főúri víkendháznak használták.
A Kompoltyak visontai ága – amelyhez a markazi is tartozott – 1421-ben kihalt s a vár és várbirtok a nánai ágazathoz tartozó Kompolti István kezére szállt, Markaz falu és a vár így része lett egy, az előbbinél többszörösen nagyobb vártartománynak, melyet a siroki illetve domoszlói Oroszlánkő várából igazgattak. Markaz várának ettől kezdve másodrendű szerep jutott. Nem ismerjük, hogy mikor, ki és miért rombolta le a markazi várat, de valószínűsíthetően a török betöréseknek köszönhető pusztulása. Az 1570-es évektől az okiratok már csak lerombolt palota, illetve várromként emlegették. A falai között zajló életet és tulajdonosainak emlékét is elmosta a pusztulása óta eltelt négy és fél évszázad. Ősi köveinek nagy része szétszóródott a környékére, főként a meredek völgybe, ahonnan falusi építkezések házainak alapjaiba, és útépítkezésekhez hordták el."

(forrás: Hacsavecz Béla – A Mátra ölén Markaz /A falu krónikája 1875-ig/)


diavetítés




térkép



Kisnána, szlovák tájház




"A török hódoltság után 1716-ban újra benépesítették a mátraalji falut. Kisnánára Árva megyéből érkeztek az első szlovák telepesek. A vár tövében álló szlovák parasztház 1880-90 között épült, 1971-ben a várromok régészeti feltárásakor az Országos Műemlékfelügyelőség restauráltatta. Ettől az évtől számítják a tájház alapítását és megnyitását is."




"A tájház berendezési tárgyai a korabeli paraszti életvitelt mutatják be, szabadkéményes konyha tüzelőpadkával, fűtetlen tisztaszoba vetett ággyal, menyasszonyi kelengyével, a hátsó szobában csonkakúp alakú kemence ülőpadkával. "




"A lakberendezést a kisnánai szlovákok által a 1900-as évek idején használt tárgyakból állították össze." 

Kisnána vára

Kisnánát a Mátra-hegység lábánál, a Gyöngyöstől Eger felé tartó főút mentén találjuk. A Mátraaljai Borút szerves része. A vár bejáratánál találjuk a szlovák tájházat, mely az 1880-as években épült. 
A település története összefügg a középkori vár történetével.  A terület már a XIII. században bekerített védett hely volt.  A várat 1445 után említik, mely a Kompolti család székhelye és birtokközpontja volt. 






Az évek során folyamatos építkezések bővítések történtek , a vár egyre bővült és várfalai erősödtek.
A várat 1543-ban a törökök rombolták le. 1560 után már nem állították helyre, a vár különböző birtokosok kezére került, akik már sohasem laktak benne. /A vár történetéről 3D vetítést láthatnak a várban, érdemes megnézni!/





 A megmaradt romokat 1940-ben tisztították meg. Az első alapos régészeti feltárást és műemléki helyreállítást 1962-1966 között végezték. 2011-re készült el a vár teljes felújítása.








A látogatókat kiállítótermekkel, 3D vetítéssel várják és hazánkban egyedülálló módon  5  kronoszkóp segítségével különleges látványban részesítik. A várban láthatjuk hazánk legnagyobb opálját.







A borospince eredeti állapotban fennmaradt, 1522 után építették. A pincében a bortárolók kibérelhetők és  baráti összejöveteleket tarthatnak a bor tulajdonosai.






A kőtár őrzi a vár köveit. 






A vár tetejére meredek lépcsőn lehet feljutni, fent kis termekben kiállításokat láthatunk. A vár tetejéről szépen rálátunk a környékre. 







Kilátás a vár tetejéről:



A vár történetéhez számos legenda fűződik. A mély kútba sok-sok érme hull.

Alvó sárkány legendája

"A helybeliek úgy tartják, hogy egyszer régen egy szerencsehozó sárkány élt a Mátra erdeiben. A falu népe és birtokosai is szerették és tisztelték ezt a sárkányt. A Kompolti család utolsó férfi tagjának halálakor a sárkány megsiratta a családot, s mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, a sárkány leereszkedett a vár kútjába, hogy mellette lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét. A legenda úgy tartja, hogy az ezer év letelte után a sárkány felébred, a várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig visszatérnek, és őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg ez az idő eljön, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak, akik leheletét belélegzik, ha ásít. Hogyan? Egy pénzérmét kell a vár kútjába dobni, s ha nem hallatszik, akkor ásít a sárkány, így az érme a nyitott szájába hull. Ellenben ha koppan a pénz, akkor a sárkány alszik, s a pénz a pikkelyére esett."


forrás: http://www.kisnanavar.hu/new/hu/a-var-tortenete




Diavetítés:  képek  pincétől a padlásig

   



térkép: