A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hunnia csipke. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hunnia csipke. Összes bejegyzés megjelenítése

Csipke Nap Terényben



A Hunnia Csipkemúzeum szervezésében került megrendezésre október 10-én, Terényben, az első Csipke Nap. A nagyon kedves meghívást, a fesztivál háziasszonyától: Fáy Hannától kaptam. A tavaszi látogatásomkor készített fotóimból, két kép került a rendezvény meghívójára. Nagyon nagy meglepetés volt számomra, és örömmel látogattam el újra, ebbe a Cserhát dombjai által ölelt kis településre.







A nap folyamán, több programból lehetett válogatni. Nem volt könnyű választanom, mert egyszerre mindent látni akartam, a csipkeveréstől kezdve, a csipkebogyó felhasználásáig, a lekvár főzésig, a múzeumot, a műhelymunkákat, kézimunka foglakozásokat és a csodaszép környéket is. Sajnos, csak néhány programon tudtam részt venni, de ez a nap a szervezőknek, és az itt összejött kedves, baráti társaságnak köszönhetően nagyon szép emlékem marad. 



Kedves Hanna! Köszönöm a meghívást,  a nagyszerű programokat, az ízletes ebédet és szüleidnek, testvéreidnek is a  nagyon kedves vendéglátást! 



Alábbi blogbejegyzésemben a Szőlősoron sétálunk Fáy Dániel vezetésével, majd  beszámolok egy különleges kézimunka foglalkozásról, melyet Fáyné Tornóczky Judit vezetett. 







Séta a  Szőlősoron. 







Terényben, különösen szép látvány tárul elénk,  a domboldalban katonásan sorakoznak a  palóckontyos, füstlikas, hosszú parasztházak . Bár az itt lakó egyik idős néni szerint, "ez már nem szép, mert be van ültetve a domboldal fákkal és nem látszik úgy, mint régen a szőlősor." Nekünk látogatóknak , mégis szép , olyan kincset őriz, ami sajnos már nagyon kevés helyen fellelhető, és már csak  a múzeumok, skanzenek őrzik emlékük. Terényben őrzik, azt a vidéki nyugalmat és harmóniát, amikor még az ember alkalmazkodott a környezetéhez, felhasználta a környezet, a táj adta lehetőségeket, nem pedig átalakította azt. A házak belesimultak a kis dombok oldalába   és együtt harmóniában élnek  vele tovább.








A Szőlősor elején,  láthatjuk Csemniczky Zoltán Hírhozó című hat méter magas szobrát, amely a trombitáló Nikét ábrázolja, " Niké a hírek mindenkori aktualitását, szárnyalását jelképezi".





A fából készült bárka formájú mozgó Haranglábat 1999-ben szentelték fel . Európában is egyedülálló. A látványon kívül érdekessége, hogy ha a harang megszólal, az építmény minden alkatrésze mozog.

A harangláb, egy stilizált hajó, amely a magyar és szlovák nép közti barátságot jelképezi. Egy hasonló alkotás készült a falu szlovák testvérközségében, Apátújfaluban is. 





Az Akol, művészeti találkozók, előadások helyszíne. 



 A téren Szentgyörgyi Albert mellszobra áll, aki gyermekkorát töltötte a községhez tartozó Kiskérpusztán. A tudósról elnevezett parkban álló mellszobor, Párkányi-Raab Péter szobrászművész alkotása.







A sétáló kis csoportunkat Fáy Dániel kalauzolta, ars poétikájának a táj - épület - ember harmóniáját vallja.  






Vallja, hogy: " A népi műemlékek védelmét a tudással bíró tulajdonosra, emberre kell rábízni, ahol meg is mutathatja azt a tudását, amit tanult, de az önkormányzat tervekkel, koordinálással segítse, anyagilag is keresse a támogatás lehetőségét az igényes felújításoknak. A védelmet az önkormányzatoknak kell szabályozni, de mindig a harmonikus külső megjelenést, a természetes anyagokat, emberléptékű fesztávokat kell védeni, ugyanakkor elvárt lehet támogatás esetén az egész évben életvitel szerűen lakott parasztporta, de nem szabad ragaszkodni a népi építészet emlékeinknek korában használatos rendeltetésekhez, mert ezeket az épületeket nem csak nem használnánk már, hanem nincs is aki tudja használni őket. Ezért ahhoz, hogy fenntartható lehessen egy ház, olyan funkciókkal kell bírnia, aminek betöltése esetén a gazda, a tulajdonos, az ember jól érzi benne magát, szereti, képes benne alkotni, új dolgokat létre hozni. Ha egy ház így működik, harmónia jön létre, nem csak az ember és a ház közt, de a ház és a táj között is."



Nagyon sok érdekességet megtudhattunk a falu életéről, nevezetességeiről. A házak szerkezeti felépítéséről, belső átalakításokról, építészetről. 






"A Terényi népi építészeti értékvédelmi program során 25 parasztporta újulhatott meg a tulajdonosok tudásának felcsillantása mellett."  







A Szőlősor végén található rózsakertben, nagy meglepetésünkre, különböző vadrózsafajták sorakoznak. Sajnos, már elvirágoztak, így már csak az értékes bogyóikat tanulmányozhattuk és ízlelhettük. Megtudhattuk, hogy nagyon sok vadrózsafaj létezik, mind-mind különböző tulajdonságokkal rendelkeznek.


A legismertebb vadrózsafajta   Csipkerózsa (Rosa canina)

"A csipkerózsa Európában honos, 1-3 m magas tüskés cserje. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Levelei 5-7 levélkéből állnak. A drogot a csipkerózsa egészben szárított áltermése (Rosae pseudo-fructus) vagy az aszmagot nem tartalmazó terméshús adja. 

Jelentős C-vitamin forrás, emellett más vitaminokat, karotinoidokat, pektint, szerves savakat tartalmaz.

Latin neve (fordításban kutyarózsa) onnan ered, hogy gyökerének veszettséget gyógyító hatást tulajdonítottak. Az ókorban sorvadásos betegségekre, a középkorban tüdőbetegségekre használták.

Egy görög legenda szerint eredetileg fehér volt a virága, de egyszer Aphrodité megsebezte magát a tüskéjével, és a vére rózsaszínűre festette a hófehér virágot.

Egyházi szimbólummá is vált: a csipkerózsa levelei alkotják a kelyhet, melyben Krisztus szent vére van. A rómaiak számára a csipkerózsa a dicsőség jelképe volt, csakúgy, mint a babérlevél."







A Szőlősorról visszatérve benézhettünk a katolikus templomba, ahol még kézzel húzzák a harangot. Említésre érdemes, hogy Petrás Józsefné Varga Verona 21 éves kora óta, több, mint hetven éven át látta el ezt a tisztséget. 




"Gótikus műemlék a  katolikus templom szentélye, akárcsak keleti falának rózsaablaka, míg déli oldalán román stílusú a kőkeretes ablak és a napóra." 





                       




Kézimunka óra Fáyné Tornóczky Judit vezetésével.



Délután  a csipkemúzeum padlásterében lévő, varró-alkotóműhelyben próbálhattuk kézügyességünket. 







Megtanultuk, mit és hogyan készíthetünk kinőtt ruhadarabokból, maradék, vagy elszakadt csipkékből, kézimunkákból. Sok-sok hasznos ötlet, készülhetnek az új táskák, neszesszerek, mobiltartók, kispárnák,  a díszítés már csak türelmünkön és fantáziánkon múlik .







Szinte néhány perc alatt elkészült az új mobiltelefontartóm. 




A recept:
Végy egy  kinőtt nadrágot, a szárából vágj le megfelelő  szélességű csíkot,  szükség esetén szegd be, majd varrd össze a két oldalát, így egy kis táskát, tarisznyát kapunk. /Itt kb 10 cm széles anyaggal dolgoztunk./

Ha ezt a csíkot még elfelezzük, mobiltartó, szemüvegtartó is lehet, gondold ki mit szeretnél.
Apró csipkedíszekkel díszítsd, ízlésednek megfelelően. A csipkedíszeket apró öltésekkel rögzítsd, nem igényel nagy szaktudást, nagyon ötletes és mutatós darabok kerülhetnek ki a kezed alól.




A szomszédos asztalnál a bátrabbak a rececsipke készítés rejtelmeit ismerhették meg. 





" A rececsipke, netz csipke alapját háló adja, amely készülhet:

• az alapanyag vízszintes és függőleges szálainak rácsot alkotó kihúzásából, melyet huroköltésekkel megerősítenek.
• csomózott szemekből, amely a halászháló csomózási technikájával megegyezik.
A munkához szükséges fonalat a recetűre csévéljük fel. A recetű acélból készült rudacska, a két végén villaszerűen hasított résszel. Vastagsága és hossza a fonal vastagsága szerint változik. A tű egyik végén a villa alatt egy kis lyuk van, itt befűzzük a fonal végét és megkötjük, azután a fonalat a villák nyílásaiba csúsztatva, felgöngyöljük. A tűre csak annyi fonalat göngyöljünk, hogy a készítendő recelyukon a tűt majd könnyen áttolhassuk. A háló elkészítése után a behímzés, beöltés következik, hogy csipke elkészüljön. Meghatározott minta szerint különböző díszítő öltésekkel, növényi vagy alakos ornamensekkel."








A Hunnia Csipkemúzeum gyűjteménye családi örökség. 

A kiállításon megismerhetik a különböző magyar csipkefajtákat, a csipkeverés technikáit, a Hunnia csipke születését, kibontakozását, virágzását. A múzeumról olvashatnak egy régebbi bejegyzésemben: http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2015/04/tereny-hunnia-csipkemuzeum.html



A csodaszép gyűjteményről készült képek :












Hihetetlen, mennyi új élménnyel, ismeretanyaggal gazdagodtam ezen a napon, remélem sikerült Önöknek is  jó néhány érdekességet hoznom, és felkeltenem érdeklődésüket! 
Bízom benne, hogy  egyre többen meglátogatják, hogy megismerjék  hazánk eme rejtett gyöngyszemét, "ahol lenni jó" !  és , ha nem hiszik, járjanak utána!

Képeim :



források : http://tereny.hu/
http://www.cserfaegyesulet.hu
http://www.palocok.com/Ter%C3%A9ny
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-2011.html
http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2015/04/tereny-hunnia-csipkemuzeum.html
http://funiq.hu/mozgo-haranglab-tereny

Terény, Hunnia Csipkemúzeum








2011. 07. 23.-án nyílt meg  Terényben a Hunnia Csipkemúzeum. A múzeum bemutatja a különböző magyar csipkefajtákat, a csipkeverés technikáit, a Hunnia csipke születését, kibontakozását, virágzását. A látogatók megnézhetik, hogyan készül ez különleges, és sok odafigyelést igénylő csodálatos kézimunka. A múzeum gyűjteménye családi örökség. 






A csipke kialakulásáról:
"A varrott szegélyből alakult ki a varrott csipke, mely először a Kr. u. 7. században jelenik meg. Őse az áttört hímzés, melyet a középkortól kezdve használtak templomi terítőkön.



A másik ága a csipkekészítésnek a vert csipke, mely szálak összefonásából keletkezett, valószínűleg a makramé továbbfejlesztése. Ennek fajtái: a fonott csipke, amivel egyszerű, geometrikus mintákat hoznak létre; a vászonkötéssel készült csipke, mely szalagos mintájú, lapos (ehhez tartozik a Hunnia-csipke is), illetve a díszháló csipke.

Magyarországon minden lentermelő vidéken elkezdtek háziiparszerűen foglalkozni a csipkekészítéssel. Főkötőket, kötényeket, lepedőket (nász-, halotti- és mindennapi használatra szánt lepedőket egyaránt), törölközőket és egyházi terítőket díszítettek vele."






A Hunnia csipke "megalkotója Fáy Aladárné született Edvi Illés Gizella, aki 1871-ben született, a Nógrád megyei Tolmácson. Ifjú gyermekkorától kezdve kézimunkázni tanult. Bántotta, hogy a magyar lányok, asszonyok csupa külföldről jött minta alapján készítették kézimunkáikat, mintha valódi magyar minták nem is lennének."








"Fáy Aladárné elkezdte átültetni a magyar népművészet formakincsét vert csipkévé. Elsőként (a „tulipán”-mozgalom hatására) egy tulipános zekét készített.

Ez két szempontból is rendkívül jelentős: az addig túlzottan kötött vertcsipke-technológiát tovább tudta fejleszteni egy szabadabb szálvezetésű technikává, mellyel bármilyen forma elkészíthetővé vált. Ez a korábban lehetetlennek tartott formai szabadság megnyitotta az utat a sárközi főkötő, a tulipános láda, a matyó hímzések rózsái és a Somogy megyei pásztorfaragások páva motívumai felé.

Fáy Aladárné egyik tanítványa, Möller Istvánné 1936-ban csipkeverő telepet létesített Kőröstarcsán, melynek leghíresebb alkotása a Horty Istvánné részére készült díszruha köténye és fátyla."










A Hunnia-csipkében megtalálható a bimbó, a rózsa és a tulipán motívum.
A bimbó a fiatal lányt jelképezte. 
A rózsa: 
"A görög mitológiában Adonisz, Aphrodité kedvesének halálakor találkozhatunk vele, az ő véréből fakadtak az első vörös rózsák. Így lett a halálon túli szerelem és az újjászületés jelképe.



Emellett a hallgatás jelképe is, mert Dionüszosz lakomáin a résztvevők rózsakoszorút kaptak, hogy lehűtse a bor keltette forróságot, és megvédjen attól, hogy titkokat fecsegjenek ki. A keresztény szimbolikában ezért került ötszirmú rózsa a gyóntatószékekre – a gyónás „sub rosa”, a rózsa alatt, vagyis a hallgatás pecsétje alatt történt. A rózsát is azonosítják még a nővel , ismert például a kedves megszólításaként is"


A tulipán:



"A nőt rendszerint virág szimbolizálta. A „tulipán” motívum elnevezése tulipánt, vagyis egy betűvel több, mint a virág neve. Erősen stilizáltan ábrázolták, nem annyira virágra, mint inkább két egymásnak fordított S betűre hasonlít. Ez emlékeztethet egy szülő nőre, és így a női nemi szervet jelképezi.
Öcsémnek jöttünk menyasszonyáért
Mégpedig egy ékes drága tulipántért
(Nagykend, kikérő vers)" 
forrás:http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/ylada00.htm





Fáy Aladárné így ír a készítéséről:

„A munka azonban sokkal nagyobb pontosságot igényel mint bármely más csipkénél. A szálakat állandóan feszesen kell tartani, hogy sehol ne lazuljon meg a szövés, de nem szabad oly hirtelen meghúzni, hogy a szál elszakadjon. Úgy kell fogni, mint a jó vérű lovat és oly biztosan, mint a jó kocsis. Érzés és gyakorlat szükséges ehhez. A pontos munkán múlik itt minden.” 
(Magyar Iparművészet 1936. 5-6 szám)/ 
forrás: http://csipkemuzeum.com/a-hunnia-csipke/jellemzoi/








A múzeumban szebbnél, szebb csipkéket láthatunk,  és bepillanthatunk a csipkekészítés fortélyaiba is.













A múzeum Terény községben található, ha tehetik, látogassák meg!
Nagyon kedves fogadtatásban lesz részük.





Képeim:




Forrásaim:

http://www.erikanet.hu/oldal.php?func=1&menupont_id=6480&objektum_tipus_id=10&objektum_id=691782

http://csipkemuzeum.com/muzeum/a-kiallitasrol/
http://www.doksi.hu/get.php?lid=8387
http://www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/ylada00.htm

Megközelíthető:

Terény Budapesttől ÉK-i irányba 80 km-re, Balassagyarmattól D-re 22 km-re fekszik.






http://csipkemuzeum.com/kapcsolat/megkozelithetoseg/