Ozora

A Tolna megyei Ozora várkastélya reneszánsz hangulatot idéz. A várkastélyt a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369–1426), Ozorai Pipo építtette.

Amikor a kastélyt kívülről meglátjuk nem gondoljuk, hogy a várfalakon belül egy csodaszép reneszánsz hangulatú udvar rejtőzik.

"Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen. 

Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett.

Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. " http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"A várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették. A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya. 1423-ra a vár már minden bizonnyal állt, mivel a krónikák szerint Pipo itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. Scolari 1418-ban ferences kolostort alapított Ozorán.


Pipo halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta." http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"A vár első jelentős ostromára 1491-ben, Mátyás halála utáni anarchikus időkben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid időre. Vélhetően ezt követően, 1510-ben kezdődött meg reneszánsz stílusban történő átépítése, amely során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. A boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel. Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává." http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték."http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"A 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal.

Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították."http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

"Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt a nagyközönség előtt, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő.

Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. " http://pipovarkastely.hu/torteneti-leiras/

Forrás és további információk : http://pipovarkastely.hu/informaciok/

Saját fotók : https://photos.app.goo.gl/T3K3ThPMZE3QuyeWA

Péteri

Átutazóban. Péteriben megálluk egy fél órás sétára és közben megismerhetjük a kis település múltját, jelenét.

"Péteri Pest megyében, Budapesttől mintegy 30 kilométerre, a Cserhát déli nyúlványai között a Gödöllői-Ceglédberceli-dombságban található."

Az első okleveles adatok 1258-ból származnak. A török dúlás idején a község teljesen elpusztult, lakossága elmenekült

"1742-ben III. Károly magyar király halála után lánya, Mária Terézia már harmadik esztendeje uralkodott. Ebben az évben az akkori péteri földesúr - akit buzgó evangélikusnak mond a leírás - felső petőfalvi Bohus Dániel (Bohus Sámuel nagyhírű ügyvéd egyetlen fia) apja halála után a Zólyom megyei Illésfalváról hét evangélikus családot hozott magával a mai Péteri területére." A krónika 1742. november elsejéhez köti Péteri alapítását. Ma már több mint 2 ezren laknak a településen. A község részletes történelméről a linkre kattintva olvashat : peteri_tortenete

Az evangélikus templomot 1830. augusztus 30-án szenteltek fel .Tervezője Zittebart Mátyás bécsi építész.

"A kastélyról annyit tudunk, hogy részben a XVIII. század második felében, részben pedig a XIX. század legelején épült,”U” alakú, földszintes épület volt. (Ma „L” alakú. A XVIII. század közepén a földesúré, Bohus Dánielé volt a kastély, itt tartották az istentiszteleteket."

"A középső épületrész udvari homlokzata nyolctengelyes, füles ablakokkal, kőkeretes ajtókkal. Az épület előtt vasoszlopos tornác volt, a helyiségek boltozatosak, tetőzetén háromszögű oromzattal díszített ablakok voltak. A baloldali épületszárny utcai homlokzata tíztengelyes, középen mellvédes tornác volt, oldalhomlokzatán emeletes kis torony található."

"A család ma élő leszármazottaitól tudjuk, hogy a világos sárga színű kastély 23 szobából, több WC-ből, fürdőszobából, mahagóni borítású folyosókból, kamrákból állott. Az épületet kis út és kiskapu kötötte össze a gazdasági épületekkel. Volt nyúlketrec, disznóól, istálló, kocsiszín és műhely, ezek mind egy ugyanolyan „U” alakú épületben, mint maga a kastély, nagy udvarral kúttal, eperfákkal. Maga a kastélykert is szép, rendezett volt: utakkal átszőve, a teniszpálya mellett nagy hársfák, mindenütt kerti bútorok, az épület vadszőlővel volt befuttatva. Elől a tornácnál glicíniával. Az „U” alak belső nagy pázsitján két hatalmas fenyőfa állott, sok-sok rózsafa, muskátli díszítette a kertet, a házat. A terasz vadszőlővel volt befuttatva. Az utcafronti bejáratnál pedig kőből faragott szfinxek fogadták a látogatókat"

"Érdekességként említjük meg ezen a helyen, hogy ebben a kastélyban forgatták 1941- ben Kalmár László rendezésével a Szűcs Mara házassága című magyar filmet Szörényi Évával, Páger Antallal és Perényi Lászlóval a főszerepben."

" Ezután szomorú események történtek a kastély életében: a II. világháború után az épület egyik szárnyát teljesen széthordták, a berendezései tárgyakat elvitték, az épület állaga teljesen leromlott, a fákat kivágták, az utakat megszüntették, a gyönyörű vaskaput eltávolították, a szfinxeket lebontották. Egyedül a torony menekülhetett meg, akkori lelkésznek, Szende Ernőnek köszönhetően, aki nem engedte lebontani. A kastélyban 1962-től művelődési otthon kapott helyet, működött benne óvoda is egy időben, jelenleg pedig szintén művelődési ház – szakkörök működnek benne iskolások számára, ünnepségeket, szüreti és farsangi bálokat tartanak itt, és lakodalmak számára is bérbe vehető. A Földváry család ma élő leszármazottaitól tudjuk, hogy jelenleg is folynak kutatások a kastély származásáról, koráról, hiszen eredetéről ma is olyan keveset tudni." http://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete

képeim:

https://photos.app.goo.gl/cNgMyBQKNnxLSZZg7
Informácók eredete: http://www.peteri.hu honlapjáról
http://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete

A TOLCSVAI SZIRMAY—WALDBOTT-KASTÉLY

"Szirmay család 1694-ben szerzett Tolcsván szőlőbirtokokat Szirmay András révén. 1746-ban Szirmay (I.) Ádám lett zálogjogon Tolcsva és Erdőbénye földesura, aki Zemplén vármegye országgyűlési követeként is működött. Ő már rendelkezett a településen egy – akkori értelemben vett – nemesi rezidenciával."

"Egy 1837-es leírás úgy fogalmazott, hogy Tolcsván áll egy „csinos urasági kastély, fa és virág csoportozatokkal ékesített udvarral”, majd 1847-ben a Szirmay család szép kastélyát, 1851-ben pedig ékes kastélyát említették. "

A kastély részletes történetéről a rendezvényközpont honlapján   olvashatnak :

 http://www.tolcsvaikastely.hu/a-kastely-tortenete/

A Tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastélyban a csodaszépen berendezett szobákban sétálhatunk.  A termeket önállóan nézhettük végig a "Guide myself” szolgáltatás segítségével, ami annyit jelent, hogy fülhallgatón keresztül hallgathatjuk az idegenvezetés anyagát.

" A kastélyban kialakított családtörténeti és kastélytörténeti kiállítás okostelefonos vezetés hallgatásával is megismerhető. A „By guide” szolgáltatással személyes idegenvezetésre van lehetősség, mely a kastély látogatást színesebbé és gazdagabbá varázsolhatja az élőszó természetes élménye által." 

Bevallom ez az idegenvezetési módszer nekem nagyon tetszett , saját tempónkban nézegethettük végig a kiállításokat, egyéni igényeink szerint időzhettünk egy- egy érdekesség mellett.

Díszterem

Ez volt a legnagyobb családi értékek, például az ősportrék bemutatóhelye, s az étkezéseknél használt drága készleteket is itt tették közszemlére.

Megismerhetjük a kastély és a két tulajdonos nemesi família, a Szirmay és a báró Waldbott család történetét, az épületnek összesen hét egymást váltó Szirmay, majd két Waldbott tulajdonosa volt a századok folyamán.

Kápolna

A télikert

A könyvtár lélegzetelállító! Itt szívesen időznék és lapozgatnám a régi könyveket. 

"A terem legdíszesebb része az a kazettás famennyezet, amelyen összesen tizennyolc családi címer látható; ezek a címerek a könyvtártermet kialakító báró Waldbott Frigyes és felesége, báró Beust Hedvig felmenőinek a címerei."

Férfi szalon

A szalon eredeti faburkolata szerencsésen megmaradt mindmáig, így a terem most restaurálva várja a látogatókat.

"A Waldbott család egészen a II. világháború végéig a kastélyban élt. Miután az épületet államosították, 1948-ban általános iskolát helyeztek el falai között. 2015-ben Tolcsva Község Önkormányzata EU-s turisztikai vonzerőfejlesztési pályázati támogatás segítségével megkezdte a kastély felújításának első ütemét, amelybe a kastély déli szárnya és a park egy része tartozik bele (a kastély egésze a megpályázható forrás limitált volta miatt nem tudott az első ütembe bekerülni). Az épület ezen felújított részében nyílt meg 2015 végén a Tolcsvai Szirmay–Waldbott-kastély Örökségturisztikai és Kulturális Rendezvényközpont."

Forrás : 

http://www.tolcsvaikastely.hu

Őszi / téli nyitva tartás:


Hétfő: zárva

Kedd-Péntek: 10-16

Szombat: 10- 16

Vasárnap: zárva 

Fall/ winter season opening hours:

Tuesday- Saturday: 10-16

Sunday: closed

Monday: closed

Képeim :

https://photos.app.goo.gl/55QDjVLIoBnZdK8o1

Hatvan, Grassalkovich-kastély

A városon már sokszor átautóztunk, de most meg kellett állni. Hatvanban a régi 3-as autóút a kastély mellett vezet,  a gyönyörűséges felújított kastélyt meg kellett néznünk. A kastély előtti park is nemrégiben kaphatott szép külsőt, épülnek szépülnek a park melletti régi épületek, felújítás alatt áll a templom is. 

Minden városnak példa lehet, szép főtér, szép épületek, melyek megállásra késztetik az átutazót, ha már megállt körülnéz és viszi a hely jó hírét, ahogyan most én is teszem!

 Nem csalódtunk,  a csodaszép kastélyban a kiállítások, rengeteg hasznos tudnivalóval, információval, a kastély szépsége lenyűgöz. A kiállítótermekben a személyzet, külön meg kell említenem: nagyon kedvesen fogadnak! A kastély parkja is felújítva, szökőkút, sétány, kellemes pihenésre csábít. 

"A kastélyt Grassalkovich I. Antal építtette két fázisban:1754-ben a középrészt Oraschek Ignác (Oracsek Ignác) (a kapukeretet és erkélyt Mayerhoffer András tervezte);1763-ban a két szárnyat Jung József tervei szerint épült. Az építkezéshez felhasználták a hatvani vár romjait is. Későbbi birtokosai a Hatvany-Deutsch család tagjai voltak." /forrás:Wikipédia/

Mai alakját többszöri felújítások, átépítések útján érte el. A háborúban kifosztották, tönkretették, működött kórházként, rendelőintézetként, az 1980-as évektől Grassalkovich Művelődési Központként. 2014 tavaszán nyitotta meg kapuit a felújított kastély, benne a "Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum kapott helyet, amely bemutatja a történelmi Magyarország vad- és halfajait, azok életterét, valamint a vadászat, halászat és a környezetet alkotó erdészet fejlődését."

Az épületről:
"Az alápincézett, copf stílusba hajló, késő barokk, U alakú épület egyemeletes, 32 szobával. Homlokzata 62 m hosszú, 8+3+8 tengelyes osztatú. A szárnyépületekhez azok külső sarkainál kétfelől, L alakban földszintes sarokpavilonnal záródó gazdasági szárnyak csatlakoznak.

A felmagasodó homlokzat közepén kosáríves kapu nyílik. Ennek két oldalán egy-egy korinthoszi oszlop áll, rajtuk figurális díszítésként egy-egy félalakos atlasszal, amik egy baluszteres erkélyt tartanak. Az oromzat közepén, a koronázó párkány fölött a Grassalkovich család kőcímere utal az építtetőre. A középrész közepén zsindellyel fedett, kupolaszerű boltozat magasodik. A főépület és a keleti szárny földszintjén a terek boltozatosak, az emeleti helyiségek síkfödémesek. A nyugati szárny a 20. század közepéig faszerkezetes magtártér volt, ma vasbeton födémek osztják fel.

A négyzetes alaprajzú, stukkódíszes díszterem az emeleten van. A nagyterem görög mitológiai jelenetet ábrázoló gipszreliefje csak részlegesen maradt meg. A nagyterem négy sarkában egy-egy lefestett freskót fedeztek fel a kutatók; ezek közül hármat konzerváltak és a Hatvany Lajos Múzeumba szállítottak.

Több más termet is stukkók díszítenek. Egyes helytörténészek szerint a kastélyban kápolna is volt, és ez a földszinten kialakított, csehsüveg boltozatos helyiség lehetett.

A kastély húsz holdas parkját a második világháború előtt értékes növényritkaságok díszítették, főként a Deutsch-Hatvany család jóvoltából. A park középső része franciás jellegű volt, a két szélén angol parkerdővel. A parkban hajdanán 35 szobor, 13 faragott kőpad és egy Olaszországból hozatott, díszes szökőkút állt. Ezekből mára csak néhány szobortöredék mellett az erősen lepusztult szökőkút maradványai láthatók. A park maradéka a déli, a Kossuth tér felé néző oldalon a falazott pilléres, vasráccsal kerített előkert és az északi oldalon az egykor hatalmas park csonkja." forrás: Wikipédia

térkép: