Tengerszem

 
Megyer-hegyi Tengerszem és Malomkőbánya

Sárospatak és Sátoraljaújhely között egy kicsiny falucska szélén a hegy szemet gyönyörködtető látványosságot rejt. Károlyfalváról táblák jelzik az utat, a hegy lábáig autóval is el lehet jutni. A parkolótól meredek turistaút vezet a hegyoldalon felfelé, az elénk táruló csodaszép látvány elfeledteti utunk minden nehézségét.  Fent a hegyen, a sziklák között, egy csöppnyi kis tó rejtőzik.


 A hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. Évszázadokon át malomköveket véstek. „A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott” „A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében.”
„A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m2, legnagyobb mélysége 6,5 m.” 


Nagyobb térképre váltás

Széphalom

"... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni ..."
(Petőfi Sándor)



Széphalom

települést a XV. század közepétől Kisbánya néven említik a források, a területet a  szomszédos Rudabányácskáról idetelepülő bányászok népesítették be. 1886-tól viseli a Széphalom nevet. A földterület a  XVIII. század közepétől a Kazinczy család tulajdonába került. A Sárospatakon tanuló ifjú Kazinczy Ferenc álmodta meg otthonát, a festői szépségű tájon található halomra. A birtokon feleségével Gróf Török Sophieval hat gyermeket neveltek fel. A kúria a családi otthon és az írói műhely szerepét is betöltötte.  Levelezéseit, írói munkásságát a XIX század első harmadában itt folytatta. A birtokon írta a Tövisek és virágok című epigrammáit.
 Az arborétumszerűen kialakított kert öreg fái között kellemes séta vár a látogatókra, a kertben szobrok, emlékhelyek mellett emlékezhetünk nemzetünk nagyjaira.

Az egykori gyümölcsöskert helyén található
A Magyar Nyelv Múzeuma.
A magyar nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről láthatunk állandó interaktív kiállítást. A tárlat a kor technikai lehetőségeit felhasználva, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megmozgató, ismeretterjesztő módon tudományos és kreatív, ösztönző módon játékos formában mutatja be nemzeti kultúránk alapjának: anyanyelvünknek a titkait, szépségeit és történetét. Az állandó kiállítás méltó párja a közelében álló Kazinczy Emlékcsarnoknak, és az a tény, hogy a tárlatnak otthont adó épület egy nemzeti zarándokhely (az Emlékcsarnok és a Kazinczy-sír) mellett várja a látogatókat.


Tudták, hogy a harc fogalmát a magyar nyelv százféleképpen tudja kifejezni? 

 Ugye ismerős ?


Kevés vagy, de mennyire ?


Tudnak Önök káromkodni? Hát csak azt hiszik :-)




Megtaláltam az elsős és a másodikos olvasókönyvem ! Emlékeznek a két kicsi kecske történetére?



Kazinczy Lajos szobra





 
Gróf Török Zsófia












forrás:

Léka


Irány Ausztria
Burgenland Lockenhaus / Léka

A nyugati országhatár közelében, Kőszegtől 14 km – re, a Kőszegi hegyek lábánál, a Gyöngyös patak völgyében található kis település, Léka.

A település melletti sziklán nyújtózik magasba a XIII században épült vár. A várból az 1242-es oklevél szerint már a tatárok támadásait is visszaverték. 1337-ben királyi birtok lett, majd 1390-ben került a Kanizsai család birtokába. A vár Kanizsay Orsolya hozományaként 1535-ben Nádasdy Tamás (1498-1562) tulajdonába került.
A nagy műveltségű főúr a magyar protestantizmus támogatója Gráczban, Bolognában és Rómában végezte tanulmányait. Iskolákat, nyomdákat alapított, tehetséges fiatalok tanulmányait támogatta. Hadvezérként vett részt a török elleni harcokban.
Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521–1571) magyar főúrnő, Kanizsai László és Bélteki Drágffy Anna leánya.
Korának egyik legműveltebb asszonyává vált; írt, olvasott, támogatta a reformáció és a magyar nyelv terjesztését, ismerőseivel kiterjedt levelezést folytatott. Zala vármegye sok családjához fűzte familiáris vagy rokoni kapcsolat. Mindemellett tudósokat gyűjtött udvarába, köztük Sylvester Jánost és Dévai Bíró Mátyást, létrehozta a sárszigeti nyomdát. Buda elvesztésekor, 1541-ben Orsika tette le a nemzet asztalára az első Magyarországon nyomtatott, teljesen magyar nyelvű könyvet, az Új Testamentumot.
Házasságukból 1555-ben született meg egyetlen fiuk, a „fekete bég” néven ismert hadvezér, Nádasdy Ferenc, Báthory Erzsébet későbbi férje.
Unokájuk házassága révén került a vár az Eszterházy család birtokába. A várat a család leszármazottaitól 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író és felesége vásárolta meg. Minden vagyonukat a vár helyreállítására fordították. A vár 1980 óta a Prof. Anton Keller alapítvány tulajdona. A régió kulturális központja.



"A vár két tornya közül a keleti, négyszögletes Kápolnatorony a 13. században épült. Faragott ablakai kora gótikusak. A kápolna ablakmélyedéseiben korai falfestmény-maradványokat is találtak. Az ötszögletű Öregtorony föld alatti részében volt a vár börtöne. A lovagterem is 13. századi eredetű. A kéthajós csarnok gótikus boltíveit hat darab nyolcszögletű oszlop tartja.
Az Alsóvárat 1636-ban Nádasdy Ferenc építtette. A várhegy alatti város a 15. században kapott mezővárosi rangot. Az 1532-es török támadás nagy pusztítását sokáig nem heverte ki. 1880-ig Sopron megyéhez tartozott, ekkor csatolták újra Vas megyéhez.

A műemlék együttes legrégebbi része XIII. századból származik. A román és gótikus jegyeket magán viselő vár 3 részből áll, a felső, a középső, és az alsó várból. Különleges élményt nyújt a vár berendezett termeit végigjárni, a gótikus  lovagtermet, a várkápolnát, a kínzókamrát."



Belépődíjak:
Felnőtt: 5 EUR ,--
Diák: EUR 4-