A veresegyházi medvepark

-->Tudták, hogy Magyarországon 1998. november 24-én nyílt meg Közép-Európa egyetlen medvemenhelye?
Veresegyházán, 3,5 hektárnyi területen, 43 medvének biztosítanak természethez közeli lakóhelyet. A terület még így is kicsi az ilyen hatalmas testű, nagy területi igényű állatoknak. Kerültek ide medvék az állatkertekből, mutatványosoktól, néhányat házi kedvencként tartottak, sajnos nem megfelelő körülmények között. A parkban szabadabban mozoghatnak, nyugodtabban élhetnek, mint ketrecben tartott társaik. „A barnamedve a ragadozók rendjébe tartozó faj, melynek sok alfaja van. A barnamedve a medvefélék legismertebbje. Északnyugat-Amerika és Eurázsia sarki és alpesi tundráin, fenyveseiben, esetenként vegyes erdeiben él. A barnamedve a 19. századig nem csak Ázsia mérsékelt égövi és hidegebb területein, hanem úgyszólván egész Európában is gyakori volt. Az európai barnamedvék ma már azonban csak néhány magasabb hegységben találhatók meg, például az erdélyi Kárpátokban jelentős a számuk. A barnamedve erőteljes testfelépítésű sokgumós zápfogaival mindent megeszik, de elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyaszt. „Alapjában véve magányos állat, kivéve a bocsok által kísért anyáktól. A téli hónapokban – amikor kevés táplálékot tud találni – barlangokban és más védett helyeken húzza meg magát.”
„A természetben élő medvék kerülik az embert. Ha nem bántják, a turistáknak sem kell tartaniuk ettől az állattól. Tavaly nyáron az Aggteleki Nemzeti Parkban egy anyaállat és bocsa nyomait találták. Azt nem tudni, hogy hol lehet most az augusztusban lefényképezett medve, hiszen egy nap alatt akár száz kilométert is képes megtenni.” Ekkora területi igényt bizony lehetetlen pótolni. Az állatpark tulajdonosai megpróbálják a lehető legjobb körülményeket megteremteni állataik számára.

Két mesterséges tavat alakítottak ki, ahol fürödhetnek és halászhatnak kedvükre.

A tó biztosítja az állatoknak az ivóvizet. A fenyves erdő 1,5 hektáros terület, itt fára mászhatnak, elrejtőzhetnek a látogatók elől.











Az éjszakákat 8 mesterséges barlangban töltik, egy-egy barlangban 3 medve is lakik. A büfében az állatoknak csemegét (répát, mézet) is lehet vásárolni, a mézhez hosszú nyelű fakanalat biztosítanak ingyen (hozott mézhez is). Sok medve nagyon szelíd és kedveli a látogatókat, így közelről ismerkedhetünk velük. A nagy területet körbe lehet sétálni és láthatjuk az erdőben rejtőzködő nagy mackókat is.












Sétánk során a farkasokkal is találkozunk. 2000 nyarán építettek biztonságos kifutót a ragadozóknak. A nagy területen falkákat alkothatnak, a sűrű bozótos biztonságos búvóhelyet biztosít a falka tagjainak.
A bejáratnál kisebb állatokkal találkozhatunk. Kecskék, bárányok és vaddisznók tanyáznak bekerített területen.

A gyerekeket szépen kialakított játszótérrel várják. Ha kedvük és idejük van ajánlom látogassák meg, egy rövid hétvégi kikapcsolódás a család számára.


A Medveotthon nyitva tartása:
március 1-től szeptember 30-ig: 8 órától 19 óráig
október 1-től február 29-ig: 8 órától sötétedésig
Díjak ( 2011)

"Nyitva tartás: 8-tól sötétedésig (kb 18 óráig)
AZ ÉV MINDEN NAPJÁN NYITVA VAGYUNK,
PIROS BETŰS ÜNNEPNAPOKON IS!
Cím: Veresegyház, Patak u. 39.
DíjakFelnőtt: 400 Ft/fő
Gyerek (2-től 14 éves korig): 300 Ft/fő
Nyugdíjas: 300 Ft/fő
Parkolódíj (személygépkocsi): 300 Ft/autó
Parkolódíj (autóbusz): 500 Ft/busz
(Csoportos kedvezményt nem tudunk biztosítani. A medvefarm látogatása esetén sem csoportoknak, sem magánszemélyeknek NEM kell bejelentkezni!)
Ha kérdése van, hívja az otthon igazgatóját:
Kuli Bálint 20/397-0138 (9 órától 18 óráig)"

A vonattal érkezőknek az Ivacs megállónál kell leszállni, a Medveotthont innen táblák jelzik. Gyalogosan 1600 méter séta.

Új képeim : http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2013/03/medveotthon.html

Sportoljunk télen is !

Bemutatok néhány nem mindennapi sportágat, gyönyörű havas tél esetére, és kedvenc kutyánkat sem kell otthon hagyni.
Sítájfutás
Mi történik, ha egy tájfutó sílécet húz, térképet és tájolót vesz magához és elindul a térkép alapján a számára kijelölt pályán?
Létrejön a tájfutás és a sífutás keveréke a sítájfutás.


A sífutók kijelölt pályáján a gyorsaság dönti el a végeredményt. A sítájfutók esetén a verseny nagy része előre kihúzott sínyomokon zajlik, amelyek a térképen jelölve vannak, a nyomok azonban változatosak, és lehetőség van útvonalválasztásra.
Magyarországon sajnos nem minden télen van lehetőség a síelésre. Jó havas tél idején akár 5-6 hétvégén is van verseny, elsősorban az országos bajnokságok, amelyek egy pár éve már a fent említett összes versenytávon, kb.20 kategóriában kerülnek megrendezésre. Galyatető, Mátraszentimre, Salgóbánya, Dobogókő illetve a Normafa. A környező országok közül pedig Ausztria, Szlovákia és Csehország biztosít rendszeres versenyzési lehetőséget.

Mi tévők legyünk, ha kedvenc kutyánkat is szeretnénk kicsit magunkkal vinni, esetleg együtt futnánk? Kerékpároznánk? Síelnénk?
Teendő a következő: szükségünk van egy hámra a kutyánk méretében, hosszú rugalmas pórázra kb. 2,5m és egy vastag övre a derekunkon.
Canicross
A pórázt a derekunkon lévő övre csatoljuk és futunk, a kutyánk örömmel szalad előttünk és húz, ez a canicross. A canicross francia eredetű sportág, alapvetően futó – terepfutó – sport, kutyások számára. A kutya és az ember együtt fut a kijelölt versenypályán. A feladat: minél hamarabb megtenni a versenytávot a futóverseny szabályai szerint – együtt. A kutyának a versenytáv 95%-ban, elöl kell futnia, kanyarokban jobbra - balra vezényszavakkal irányítjuk kedvencünket. Kedvenceink nagy örömmel teljesítik a feladatot.
Bikejöring
A pórázt kerékpár kormányához kötjük és kikerékpározunk a terepre, akkor a sport: bikejöring, azaz a kutyás terepkerékpározást valósítunk meg.
Síjöring
Télen a hóban sílécet veszünk fel, és kedvencünkkel máris benevezhetünk a síjöring versenybe. A sportágak a Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetséghez tartoznak. Legnagyobb egyesület a Magyar Canicross Sportegyesület .Ezek a sportágak minden korosztálynak örömet és lehetőséget nyújtanak a megmérettetésre. A különböző korosztályos kategóriákban a 60 évesek ugyanúgy tudnak egymással versenyezni, mint az óvodások, vagy a kisiskolások. A távolságok 3-7-18 km között változnak, férfi- női kategóriákban. A versenyzés ősztől tavaszig tart, a nagy melegben nem szabad a kutyákat nehéz fizikai igénybevételnek kitenni. A sportág hívei nagyon sok nemzetközi versenyen vesznek részt és szép eredményekkel térnek haza.
2004-ben Magyarország rendezte az első hivatalos Canicross Európa Bajnokságot Szilvásváradon.
Mit tegyen az, akit egy egész kutyafalka vár otthon?
Nos, ez egy újabb sportág. Fogatba kötve az időjárásnak megfelelően szán, vagy egy speciális kerekes edzőkocsi kerül a fogat mögé. 2-4-6-8 kutyás kategóriákban rendeznek versenyeket, a hazai versenyzők szép eredményeket érnek el itthon és külföldön egyaránt. A kutyák fajtától függetlenül részt vehetnek a fogatban, de vannak csak fajtakutyákból álló fogatok. A huskyk, malamutok, samojedek talán a legismertebb szánhúzó kutyák. Hazánkban az időjárás sokszor gátat szab a versenyek megrendezésének, száraz időben kocsival, hó esetén szánkóval indul a verseny.


A kutyaszánhajtás története szorosan összefügg a kutya háziasításával, ember és kutya együttélésével.
Az észak-ázsiai, -amerikai törzsek, akik vadászataik során nagy területeket jártak be, hamar rájöttek, hogy a kutyát teherhordásra is felhasználhatják. Eleinte inkább egyszerűen csomagokat kötöztek rájuk, vagy a síksági indiánoknál ismert ún. “travois" elé fogták. Innen már csak egy lépés volt a szán. Természetesen a különböző népek az eltérő klímából és környezetből eredően különböző módon hajtanak, más típusú szánnal, más fogatolással 1898-ban kitört a híres-hírhedt aranyláz. Özönlött a nép a Klondike-patak vidékére, s mivel ősztől tavaszig csak kutyaszánon lehetett közlekedni, mind több és több kutyára volt szükség. Rendkívül megnőtt a kutyák értéke, minden rendű-rangú kutyát befogtak, ha legalább térdig ért. Ekkoriban vált Alaszkában és Kanadában tömegsporttá a szánhúzósport is, 1908-tól már hivatalos versenyeket is rendeztek. Ekkor egy malamut jellegű postáskutyákból álló fogat nyert, a kutyák nehéz kamutikot húztak. 1909-tôl már könnyű versenyszánokkal indultak, ekkor jelent meg Alaszkában egy észak-kelet-szibériai lajkaféle - a kelet-szibériai lajka egy típusa -, amiből azután a versenyek során és hatására kialakult a ma ismert szibériai husky. A mai modern kutyaszánsport 1950-ben kezdett teret nyerni az USA-ban, majd néhány év késéssel Európába is eljutott. Mára az egész világon elterjedt sportág, több ezer ember hódol e “kórnak". http://www.kutyaszan.hu/?page=main


Eger belvárosában


Egerben, egy kis futás után, sétáltam a belvárosban. Utánanéztem, mit jelent a hóstya, kik a fertálymesterek és milyen kapukon lehetett bejutni a városba. Olvashatnak a Bazilikáról, a Minorita templomról. A föld alatti labirintusba is benéztem és a Minaret felől a várba is ellátogattam.

A történelmi város a Bükk hegység előterében, annak délnyugati részén, az Eger-patak mellett terül el. Híres borvidék központja. A szőlő, bor mellett nagy szerepet kap az ipar és a kereskedelem. Iskolaváros, műemlékekben gazdag hely, az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi városa.

Eger belvárosában, az Eger Nagydíj első napján 2007 október 22.-én, a Bazilika melletti parkban felállított versenyközpontban, több mint 750 versenyző jelentkezett. A Hatvani-hóstya elnevezésű városrészből rajtoltunk.
Később megtudtam, hogy a hóstya a késő középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros. Lakói, mivel a város tulajdonában levő telkeknek nem voltak tulajdonosai, mint zsellérek polgárjoggal nem rendelkeztek. A Hatvani-hóstya Egernek Hatvan felé eső nevezetes városrésze. „A hóstyákat fertályokra (series ’kerület’) osztották, amihez a fertálymesterség kötődött. A fertálymestereket mindig a kereskedők, iparosok és földművesek közül választották. Feladatuk a rend biztosítása volt, ügyeltek a tisztaságra stb.. A fertálymesterség feltétele, hogy legyen saját házuk, tudjanak írni. Eleinte nem sokra nézték őket, a tekintélyük azonban egyre nőtt, s a XVIII. században már tisztes egri polgárcsaládok vannak a fertálymesterek között.” A várost kőfal vette körül. Az érsekség és a káptalan az áruk behozataláért vámot szedett, a kőfalon kapuk álltak, s a kapu bakterei piaci helypénzt szedtek. Négy nagy kapu volt, ahol kocsival és gyalogosan is át lehetett menni: a Cifra kapu, a Hatvani kapu, a Maklári kapu, és a Rác kapu. A Hatvani kapu az egri városkapuk közül a leghíresebb volt. Breznay Imre: Eger múltjából című könyvéből kiderül:” hogy Déryné csak a Hatvani kapun jöhetett Egerbe -- „Én nem nagyon szerettem Egerben. Mert midőn közel értünk a városhoz, ott pillantottam meg, — és még most is borsódzik a hátam bele —, a borzasztó végzetes négy oszlopot, melyen már két hét óta függött négy, a törvény által elítélt gonosztévő. Mivel a vesztőhely a Kerecsend felől jövő út mellett volt, a színészek csak ezen az úton, a Hatvani kapun keresztül jöhettek a városba.”

Néhány ellenőrzőpont ezen a városrészen volt elrejtve. Az első pontomnál két lelkes kisfiú próbált segíteni el ne tévedjek. Felírták a környéken elhelyezett bóják számát, és lelkesen kalauzolták az arra futókat. ). Hányas kell? – a 32 itt van!  Ne, tessék keresni ! Remek, nagyon köszönöm, milyen ügyesek vagytok! S meghagytam nekik a játék örömét. -Köszönöm, nagyon eltévedtem volna, ha nem segítetek.:)
A Hatvani-hóstyát egy érdekes szakasz követte, ugyanis a térképen kijelölt út a föld alá vezetett. Széles nagy pincerendszerben, fáklyákkal kivilágított szakaszon kellett haladni. A végén, egy kicsi lyukon átbújva folytathattam utam, bár a fáklyák világítottak szinte semmit nem láttam. Kb. 400 métert kellett megtenni a föld alatt az alacsony és szűk, vizes, csúszós folyosón. Megvan a kijárat!  Éljen a napsütés! Szűk utca, nagy sárga épületek, balra hosszú lépcsősor felfelé. Utam ellenkező irányba vezetett, át a ház udvarán, a belvárosba, egy sétáló utcába érkeztem. A szép idő nagyon sok embert csábított városi sétálgatásra, nézelődésre. Cukrászdák, vendéglők teraszait és sok-sok turistát kerülgetve folytattam utam. A hatalmas háztömbök szép kis udvarokat rejtenek, itt jól el lehetett rejteni az ellenőrző pontokat. Az udvarokba bemenni csak a kapuk alatt lehet, így nagyon kellett figyelni, hol lehet be és kijutni. A Dobó Téren kellett átfutnom, a patak mellett a Minorita templom mögötti udvarba. Sokan nem találták az átjárót, így többen a falmászást választották, hogy az udvarban, a bokornál rejtett ellenőrzőpontot érinthessék. Újabb háztömb, udvarok, majd a patakpart után a Zsinagóga Galéria melletti kert következett. A kis utcán átjutottam a vár alatti sétáló utcába. Turistákkal telve az utca, csalogat a kávézó, telt teraszok, házi rétes és forralt bor illata, de erre most nincs idő, majd visszajövök. Ismét átkocogtam a Dobó Téren, itt már ismerős a terep, még megkerestem néhány pontot a házak közötti udvarokban, csak a kapukat kell ügyesen megtalálni. Sikeresen átjutottam a sok-sok turista között és „futás”/inkább vánszorgás/ fel a Bazilika lépcsőin a cél felé,/ --mennyi lépcső! / de, végre ott a vége. Jöhet a forralt bor! A rétes is !
Felmelegedve energiával telve, újra útnak indultam. Kényelmesen sétálva végignéztem a számomra érdekes és szép műemlékeket, látnivalókat, amelyek mellett napközben elrohantam. Sajnos csak néhányra volt időm a sok közül, de megpróbáltam néhány érdekes információt összegyűjteni.

Hatalmas épület a Bazilika, a freskókat, szobrokat, domborműveket, hosszú ideig csodálhatja a látogató. Pyrker János Lukács érseket I. Ferenc császár 1827-ben nevezte ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Hild Józsefet kérte fel a Bazilika épületének megtervezésére. Az építkezés 1831. februártól 1836. májusáig tartott. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel. Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalán elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál szobrait láthatjuk, amelyek Marco Casagrande alkotásai. „A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.” Belső tere 80 méter hosszú, négy kupolával fedett a főhajót a mellékhajótól hatalmas oszlopsorok választják el. A kupolákat freskók díszítik. A nagyorgona hazánkban az egyik legnagyobb. 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. A nagy kupola alatti kriptában, az egri érsekek nyugszanak. Pyrker érseknek csak a szíve van itt, kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké"

És mi van a Bazilika alatt?

Ma már látogatható az egykori érseki pincerendszer: Város a város alatt. Félóránként indult csoport, miután minden tájfutó kijutott, kb. 40 perces sétát tettünk a föld alatt, a tárlatvezető nagyon érdekes, humoros legendákkal bővített előadást tartott. A pincerendszer keletkezése a török megszállás utáni időkre vezethető vissza. Eger altalaját jól vájható riolittufa alkotja, ez nem csak a bor tárolására alkalmas pincék kialakítását tette lehetővé, hanem építőanyaga lett az akkor megkezdett építkezéseknek. Fenessy György püspök a városban vásárolt két telket, a szükséges tufa követ pedig, a mögötte lévő dombból termeltette ki. Így az épülő palota mellett kialakult egy hatalmas pincerendszer, ahol a szőlőszüretből származó borok decimáját / dézsma –tized / tárolták. Ide szállították a bort, a 3 km hosszan elnyúló pincébe, Gyöngyöstől Munkácsig terjedő területről, a Felvidékről és Erdély jó részéről. A pincéket az államosítás után nem használták, így állaga megroggyant és életveszélyessé vált. A 80-as években vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a veszélyes szakaszokat betömték, a vasbeton szerkezetű pince alkalmatlan a bor tárolására, a betonon keletkező szürkepenész tönkreteszi a hordókat. Helyenként a szivárgó talajvíz a tufából kimossa a meszet ennek következtében, cseppkőképződmények kialakulását figyelhetjük meg, de láthatjuk egy gesztenyefa gyökerét is, amely finoman hálózza be a pince falát. Néhány népi mesterség eszközei is helyet kaptak egy – egy zugban, mint pl. a gyertyaöntő, a fazekas, de találunk pl. szövőszéket, rokkát, szilvaaszaló kosarat és diótárolót is. A tervekhez tartozik a vízelvezetés megoldása és a jövőben interaktív kiállítások létrehozása, ahol a város életét szeretnék bemutatni 1004-től a törökök kivonulásáig. A bejárat a Széchenyi utcáról az Érsek-udvaron keresztül haladva az Érseki Palota mögött található. A pince hőmérséklete állandóan 12 fok, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45 – 50 perc.

Nyitva tartás: 10. 01. - 03. 31.-ig 10. 00 - 17. 00 óráig, utolsó vezetés 16. 00 órakor Belépőjegy: felnőtteknek: 950 -Ft, 18 év alatt és 62 év felett 500,- Ft http://varosavarosalatt.hu


A Dobó téren láthatjuk az 1967-ben felállított "Végvári harcosok" szobrát, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását. Itt áll Eger legszebb barokk temploma.

A Minorita templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. „A rendházakban élő ferences közösségek, a rend ún. konventuális irányzata tekinthető a minoriták, a konventuálisok őseinek. 1517-ben a renden belüli konfliktus nyomán a konventuálisok elszakadtak a rend másik, ún. obszerváns irányzatától és önálló renddé alakultak. A törökök kiszorítása után új lendületet kapott a szerzetesi élet. A minoriták inkább az ország északi és keleti részében terjedtek el és építették újjá kolostoraikat. Az 1700-as évek végére öt kustodiában 17 rendházban kb. 100 minorita élt.” A templom „tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. Az építést Falk János és Nietschmann János egri építőmesterek vezették. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig.”„A templom az egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok közül, mert homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.”Kidomborodó középrészét hatalmas oszloppárok hangsúlyozzák, hullámos oromzatán Páduai Szent Antal szobra áll.


A mennyezet freskói Szent Antal életéből ábrázolnak csodákat, jeleneteket. A főoltárt szürke, tárkányi márványból készült faragott oszlopok, többszínű műmárvány, fehér, aranyozott stukkók díszítik.

A templom mellett áll az egykori rendház, amely ma diákkollégiumnak ad otthont. Dobó István szobrát, amelyet Stróbl Alajos készített 1907-ben állították fel. A szobor mögött átkelünk az Eger patak hídján. Kis borozók, éttermek, finom forralt borral, musttal és kitűnő borokkal várják a vendégeket.
Balra menet a minaret emelkedik az épületek fölé, jobbra fordulva a várba jutunk. A Minaret a mecsethez vagy dzsámihoz illesztett vagy különálló, nyúlánk, felül elkeskenyedő torony. Jelentése talán az arab tűz szóból ered, így elképzelhető, hogy elődei a jeladásra használt tűztornyok voltak. A minaretekből az iszlám országokban még ma is, a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a mohamedánokat, amikor ennek eljön az ideje. A Knézich Károly utcában az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje található. A Ketkhuda minaret 1596 után homokkőből épült, 40 m magas, alapja 14 szögletű. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik, Erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret teraszára 97 lépcsőfok vezet fel, és aki vállalja feljutás nehézségeit 32 méter magasból élvezheti a panorámát.


A várnak, mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora. Az 1363–ból származó „okleveles adatokból az tűnik ki, hogy a XIV. században a falakon belül állott a székesegyház, a Szent István-templom, a püspöki palota, valamint tíznél több kanonoki ház. Ezen kívül nyilván csak néhány egyházi és világi rendeltetésű épület, lakóház lehetett a vár területén.” Dobó István 1548-ban lett a vár kapitánya, megerősítette a várat, emelte a helyőrség létszámát a hadieszközök számát. Amikor Ali és Ahmed pasák hadai ostrom alá vették a várat Bornemissza Gergely irányításával a kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, 5 heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre – Gárdonyi Géza történelmi regénye révén – a világ minden részébe eljutott. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak az 1960-as években kezdődött el. Az utóbbi időben a várnak egyre több részletét állítják helyre.
A Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető: Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története; Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás; Kazamaták - a vár földalatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár; Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai, Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel; Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon; Panoptikum. A vár történelmének és a Vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.
Nyitva tartás: http://www.egrivar.hu/ naponta: 8-17-ig, hétfőn zárva tart, belépők: 1200 Ft diák- nyugdíjas 600 Ft

Egerben több napot kell eltölteni, hogy minden nevezetességet megnézhessünk. Parkokban a pihenésre, a belvárosban kellemes sétákra adódik lehetőség. A kávézók, éttermek és borozók gondoskodnak a jó hangulatról. A termálfürdőben testünk – lelkünk kényeztetésére kerülhet sor. Egerben  megtalálnak mindent, ami egy hétvégi, kellemes kikapcsolódáshoz szükséges.
Eger 2007. október 22.

Szentendrei Skanzen


Beszámolómban olvashatnak arról, hogyan zajlott a tájfutók Országos Rövidtávú Bajnoksága 2007-ben Szentendrén a Skanzenben. Talál néhány információt a Néprajzi Múzeumok kialakulásáról. Rövid séta során bepillantunk néhány régi épületbe.

Rövidtávú bajnokságról:
A tájfutásban, évente megrendezik az országos bajnokságokat, különböző távokban. A tájfutók tavasszal a hosszútávval kezdenek, nyár elején a középtávú bajnokság következik. Az ősz első napjaiban a rövidtávú OB-n mérik össze erejüket a versenyzők, majd októberben a normáltávú bajnoksággal zárul a megmérettetések sora.
A rövidtávú versenyen, rövid pályákon, sűrűn elhelyezett ellenőrző pontok érintése a feladat, a lehető legrövidebb időn belül. A versenyforma nagyon gyors helyzetfelismerést és gyors futást igényel. A leghosszabb pálya a férfi 21-es kategória: kb. 3300 méter, 21 ellenőrzőponttal, a legrövidebb 1000 méter 8 ellenőrzőponttal. Ez azt jelenti, hogy szinte 100 -150 méterenként kell megállni, majd tovább futni.
Több mint 800 versenyző állt rajthoz 29 kategóriákban. Ebben a sportágban nincs korhatár. Gyermekkorban, felnőtt fejjel és akár idősebb korban is el lehet kezdeni. Milyen korú versenyzők indultak? A legfiatalabb versenyző 1999-ben született, a legidősebb 1919-ben.
A bajnokság délelőtt a selejtezőkkel kezdődik, majd délután zajlanak a döntő futamok. Sorsolás alapján minden kategóriában csoportokra osztják a versenyzőket, és minden csoportból 24 fő jut az A döntőbe. Aki kimarad B ill. C döntőt  fut .Egy kis ízelítő videó 2006 OB-ról .


Futás a Skanzenben
A Skanzen területén, falusias jellegű, ritka beépítésű területen erdők-mezők, csöppnyi falvak váltakoznak, a terület megfelel egy parkverseny kívánalmainak. Nagyrészt füves, kisebb részeken aszfaltos vagy kővel burkolt területen versenyezhettünk.
A verseny központja és a cél területe a színpadon kapott helyet. A nézőtéren helyet foglaló közönség végigkísérhette a csapattársak befutóját, innen hangos szurkolással biztathatták kedvenceiket az utolsó szakaszon. A tájfutás egyik hátránya, hogy sajnos ritkán lehet látványossá tenni. A versenyzőket, csak a befejező néhány száz méteren lehet látni és bíztatni, hiszen a pályák nagy része erdős területeken halad. Lelátóról nem lehet követni a megmérettetést, mint egy atlétikai versenyen.
Itt a Skanzenben sikerült ezt az igényt kielégíteni. A 21-es kategória döntőjét külön rendezték meg. Egy kötelező átfutópont érintésével, minden versenyzőt láthattunk a színpad lelátójáról.  A percenként rajtoló versenyzők pályája ismét a lelátó előtt vezetett a célba, a színpadra. Hatalmas fej-fej melletti küzdelmek szemtanúi és szurkolói lehettünk. Szinte másodpercenként követték egymást a futók, így a lelátó egy hangos stadionná változott. Miután a 21-es kategória küzdelmét végigszurkoltuk megkezdődött a többi kategóriában is a döntő futam, nem kevesebb izgalommal és szurkolással. A résztvevők a Skanzen területén szerte széjjel térképpel, tájolóval a kezükben keresték ellenőrző pontjaikat, miközben ügyesen kerülgették a békésen sétálgató múzeumlátogatókat.
Minden kategória I-III. helyezettjei ünnepélyes eredményhirdetés keretében vehették át a megérdemelt kupákat, érmeket, és a szponzorok jóvoltából tárgyjutalmakat. A kategóriánkénti győztesek elnyerték a Magyar Köztársaság 2007. évi Rövidtávú Országos Bajnoka címet. A selejtező és a döntő közötti időben volt néhány óránk a Skanzen kiállításaiba betekinteni.
Egy kis történelem:
A XIX. századra Európában a falusi lakóházak iránt megnövekedett az érdeklődés. Kutatták a nemzeti építészet kialakulását, változásait. 1873–ban a bécsi világkiállításon már 7 parasztház szerepelt a Monarchia területéről, melyek többé-kevésbé eredeti berendezéseikkel együtt nagyon népszerűek voltak.
A svéd Arthur Haselius jutott először arra az elhatározásra, hogy a különböző svéd tájakat, népcsoportokat jellemző építményeket, egy helyen összegyűjtve, állandó kiállításként őrizzék meg és mutassák be. Munkájának eredményeként 1891-ben nyílt meg Stocholmban az első "igazi" szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Skansen. A világon elsőnek valósította meg az építészeti emlékek hosszú időre történő megóvásának problémáját. Európában a példát követve alakultak és épültek a szabadtéri múzeumok. A Skanzen szó jelképpé vált, és sok nyelv szókincsébe belekerült, így a magyar nyelvbe is szabadtéri múzeum jelentéssel.
Hazánkban először a honfoglalás 1000 éves évfordulójára építettek Néprajzi Falut, de sajnos elbontották. 1949-től a falusi építészet kiemelkedő értékű emlékeit műemlékké nyilvánították, így a védettség megillette őket. Állandó szabadtéri múzeumok építését az 1960-as években kezdték meg, a fejlődés az átalakuló falvak szükségessé tették a népi értékek megőrzését múzeumba rendezését. „1968-ban megnyílt Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeum, melyet 1973-ban követett a Vasi Múzeumfalu Szombathelyen. Az 1970-es évek második felében készül el, ill. nyitja meg kapuit a Sóstói Múzeumfalu (Nyíregyháza, 1979), a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény (Szenna, 1980) és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménye (Pusztaszer, 1985). Velük egy időben kezdődött meg a helyben megőrzött épületekben berendezett tájházak helyreállítása. Számuk napjainkban a 150-et is meghaladja.”
A Szentendre város határában, a Sztaravoda patak forrásánál elterülő mintegy 55 hektár területen fekvő Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967. február 1-jén alapították.
Bemutatja Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját, eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század második felétől az első világháborúig terjedő időszak keretei között.
parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, és olyan szakrális, ipari és közösségi építményekkel egészülnek ki, melyek részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit mutatják be. A hagyományos faluképet a temetőkbe összegyűjtött sírjelek, a kálvária, malmok és más építmények teszik gazdagabbá.
A tervezett kilenc táji csoport elkészülte után a múzeum hazánk 18-19. századi építészeti hagyományát történeti örökségként őrzi meg.
Szentendrén minden épület berendezve várja a látogatókat. Tanulmányozhatjuk az egykor benne lakók használati tárgyait, szociális helyzetét, foglalkozását, a tanyavilág házi állatait. A tanyán látható a szürkemarha, a racka juh és a cigája, a mangalica sertés, valamint a többi ide sorolható háziállat a parlagi tyúktól a hagyományos kutyafajtáinkig.
Az épületek tájegységek szerint sorakoznak: Felső-Tiszavidék, Bakony, Balaton-felvidék, Alföldi Mezőváros, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld, Dél-Dunántúl, Felföldi Mezőváros. 5 különböző malom látható és 7 műhely: a kékfestő, a takács a cipész, a tímár, a pék és 2 kovácsműhely mutatja be felszerelését. Egy kellemes egész napos séta során mindent alaposan végignézhetünk.
A kiállításokon kívül fesztiválokkal, tanfolyamokkal, és még sok más programmal várják a vendégeket. Hétvégenként „családi szöszmötölésre” csábítják a családokat, ahol kézműves mesterek segítségével megismerhetnek néhány ősi mesterséget és különböző kézműves technikát. Kézügyességüket a gyerekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatják.
Szeptember elseje a kalendárium szerint EGYED NAPJA.
„E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Turán azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat. Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. Néhol a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek, például gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy a gonosz elől elzárja. Ismert találós kérdés: "Mikor van a túróscsusza nevenapja? - Egyed napján."
Nos elmondhatom, hogy szerencsénkre az eső e napon nem esett így a népi kalendárium szerint száraz őszünk lesz. Hogy a gazdát láttuk-e? Bizony ezt elmulasztottuk.
De félre a tréfát, nagyon sok látnivaló akadt.
A bajai”vöröstímár” műhelyben a mestertől megtudhattunk néhány érdekességet a bőrök kikészítésével, cserzésével kapcsolatban. Hogy a cserzést növényi alapanyagok felhasználásával végezték, a bőröket kézműves módszerekkel dolgozták ki. A cserlevet a tölgyfa kérgéből, esetleg a fenyő háncsából vagy a cserszömörce leveléből nyerték. A cserszömörcét közelebbről is megnézhettük az udvaron a kerítés mellett.
A pékműhelyben minden nap finom, frissen sült péksüteménnyel várják a látogatót.
Egy fedett területen a papírmerítés mesterségét próbálták a kicsik elsajátítani. A mester segítségével egyedi, sajátkészítésű papirost készítettek. A papirosra falevelek segítségével mintát préseltek, majd a padokon szárították a kész mesterműveket.
A Jánossomorjai lakóházban kedves néni fogadott és elmesélte, hogy a ház másolat, az eredeti még a helyén áll, a tulajdonos benne lakik. A gazdasági rendeltetésű helyiségek és a berendezés módos, 50-60 holdon gazdálkodó paraszt gazdaságát mutatja. A konyha szabadkéményes, innen fűthető az első szoba cserépkályhája és a másik szoba kemencéje. Ez egy ún. „kettõs ház” egy hosszabb bal oldali és egy rövidebb jobb oldali részbõl áll. A kétoldalt közös tetõszerkezetet fedett kapubejáró köti össze. A jobb oldali részben a szövés mesterség egyes fogásait figyelhettük meg, a hatalmas szövőszékeken még ma is szép csíkos és egyéb mintázatú lepedőket, anyagokat lehet szőni.
A következő épületbe finom mézeskalács illata csalogatott minket, ahol megkóstoltuk a kemencében sült, igazán ízletes mézes süteményt.
Láttak-e már tiprómalmot?
Már csak a múzeumban találjuk ezt a malomtípust, az eredeti elpusztult, de a rekonstrukció működőképes állapotban van. Ezt a malomfajtát télen –nyáron lehetett üzemeltetni, de teljesítménye kisebb volt. Egy ilyen malom a visszaemlékezések alapján egy mázsa kukoricát egy óra alatt őrölt meg.” Két részből áll. Az utca felé eső fele téglafalú malomház, a másik a nádfalú tiprószín. Ebben helyezkedik el a ferde helyzetű tiprókerék. Ezt a hatalmas, sározott deszkakorongot a földbe süllyesztett, ferdén álló óriási tengely és a küllők tartják. Dőlésük a vízszintestől és a függőlegestől egyaránt 18 fokos. A malmot hajtó állatokat, (lovat vagy ökröt) fölléptették a korongra. Amikor a féket kioldották, tiprókorong lassan elindult lefelé, az állatok lába alá gördült. A malomban a korong forgómozgása a ferde tengelyről egy fekvő tengelyre tevődik át. Az alsó kő rögzített, a fölső forog. A ferde tiprókerék pallókkal borított felületét vastag sározással tették alkalmassá állatok jártatására.” Én most láttam először, sajnos épp nem működött, de így is érdekes volt. Még néhány parasztház portájára benéztünk, de az idő elrohant és megkezdődtek a bajnokság döntő futamai.
Futás közben már nem nézelődtem, összeszedtem minden erőmet és a térkép alapján végigfutottam a kicsiny falvak utcácskáin, kertjein, udvarain.
Remélem ezzel a kis ízelítővel sikerült felkelteni érdeklődésüket, és kedvük támadt -
Talán egy kis sportolásra?
Akkor várom önöket a program : www.mtfsz.hu versenynaptár menüpontja alatt megtalálható , mindenki válogasson kedvére!
Nem?
Hát jó! Akkor Skanzent meglátogatására szánjanak egy napot, hogy mikor ezt már önökre bízom! Sétáljanak, mozogjanak minél többet a friss levegőn, amíg tart a jó idő!
2007. Szeptember
Hasznos tudnivalók
Nyitva tartás:
Szabadtéri kiállítások, Galéria és Néprajzi Látványtár
Október 31-ig naponta 9-17 óráig, /hétfőn zárva tart /
A szabadtéri kiállítás november 3-tól december 9-ig csak: szombaton és vasárnap 10-15–ig. tart nyitva, a Galéria és Látványtár keddtől vasárnapig, 9-16 óráig látogatható.

Megközelítés gépkocsival: 11–es főútról / tábla jelzi /
Gyalogosan: Budapest felől HÉV+ helyi autóbuszjárat
Budapest Árpád Hídtól volán busz indul Szentendrére / fesztiválok alkalmával közvetlen járat a Skanzenba/

Nagykálló, Harangod

Jártak már Nagykállón? Harangodon? Olvashatnak a városról és szép kirándulóhelyéről.
2007 Szeptember végén kellemes őszi napon Országunk észak-keleti részébe, Nagykálló –Harangodra utaztunk. Budapestről autópályán kényelmesen, két és fél óra alatt megtettük az utat. Nagykálló ma már több mint 10000 lakosú kisváros, Nyíregyházától 14 km-re Dél-keletre fekszik, 1989. március 1-jén nyerte vissza városi rangját.

A város szélén nagyon szép területen, Harangodon a Keleti Tájfutó Napok rendezvényén, sok meglepetés várta a sportolni, kirándulni érkező vendégeket. A település elnevezéséről több feltételezést is olvashatunk, a legrégebbi legenda arról mesél, hogy ” az 1200-as években a mai Nagykállótól délre volt egy falucska, Búzna Dada nevű. Amikor a hírnökök jelentették, hogy gyilkolva, fosztogatva, mindent felégetve közelednek a tatárok, a lakosság élelmét, állatait, munkaeszközeit mentve menekült a mocsárba. Amint a templomhoz érkeztek, megállította őket az öreg pap. -Mentsétek a harangot is fiaim, mert ha a tatárok felgyújtják a falut, a tűzben lezuhan a haranglábról! - mondta. Szekérre engedték hát a harangot, majd ahol lehetett, tutajra emelték, és eveztek észak felé. Már közel jártak egy biztonságosnak látszó, dombok védelmében lévő helyhez, amikor miért, miért nem, megbillent a tutaj, és a harang a vízbe csúszva elmerült a mocsárban. Telt-múlt az idő. A tatárok által teljesen elpusztított Búzna Dada egykori lakói mocsarakkal körül vett kiemelkedésen, védett helyen felépítették az új települést, Kállót. Lett új fatemplom is, kupolás toronnyal. Csak a harang hiányzott sokáig. Ám néha, ködös őszi estéken észak felől harangszót hozott a szél. Az emberek hite szerint abból az irányból, ahol a harang elveszett. S ilyenkor mondogatták az öreg papnak: -Hallod Atya? Ott, arra szól a harangod! És azt a helyet, amely mellett a harang elmerült, így nevezik attól kezdve: Harangod.„ A település ősidők óta lakott terület "A környező mocsárvilág természetes védelmet jelentett, a buja ősnövényzet eltartotta az ősállatokat, azok pedig élelmet adtak a halászó-vadászó ősembernek." Ezt bizonyítja, hogy az autópálya építése során kút, ősrégi edénytöredékek, kőbaltadarab kerültek felszínre, az Árpád kori település a tatárjárás idején elpusztult. A megtalált emlékeket Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban őrzik. A dombos, erdős, ligetes tájon a kirándulóknak az erdő árnyékot ad, a mesterséges tónál lehetőség van horgászatra, csónakázásra, a szabadidő tartalmas eltöltésére kitűnő lehetőség kínálkozik. Itt működött 1987-től 1999-ig a Téka-tábor, amelynek kialakításakor hét faépületet hoztak létre. Ekler Dezső építész tervei alapján.

A Tánccsűr, amely csak fából készült, kör alapú, 250 m2 alapterületű, és körülbelül 300 ember befogadására alkalmas építmény. A parkot fából faragott oszlopok, szobrok, hinták padok, szabadtéri sütőhelyek teszik hangulatossá. Szépen kiépített zuhanyzó és mosdó helység és ötletesen megoldott mosogató segítik a kirándulók, sátorozók mindennapjait. Ezen a szép helyen kezdődött a Keleti Tájfutó Napok programja a Grátis mazsorett csoport bemutatójával, amelyet rövid köszöntő követett. A szervező egyesületek és a város polgármestere kívántak jó versenyzést, kellemes időtöltést a részvevőknek, majd megkezdődött a versengés a homokos, alföldi terepen. Az egyéni versenyen kívül a rendezvényen résztvevő családok tagjai a tábor területén családi versenyben próbálhatták ki tudásukat, a kicsik egyénileg gyermekversenyen jeleskedhettek. A felnőtt pálya nem kis meglepetést okozott. A nyílt ligetes belátható mező lankás dombjait elhagyva, a főleg akácos erdővel borított területen meglepően magas földsáncok, emelkedők vártak. A több kilométeres futás /gyaloglás/ után, jól esett a néhány falat mangalica malacból készült hurka, kolbász, tepertő vagy pörkölt, és a friss ízletes nyírségi alma, amivel versenyközpontban várták a szervezők a több mint 250 indulót.


A tábor melletti dombon egy érdekes alakú fából ácsolt kilátó áll, a két csigalépcsősor ötletesen ölelkezve vezet a magasba. Tetejéről nagyszerű kilátás tárul a kirándulók elé.


A tóparton sétálva hattyúkat, kacsákat csalogattunk a part felé, időnként halak csobbanása zavarta meg a békésen nyugvó vizet. A mezőn apró gyíkok élvezték a nap melegét, majd észrevették jelenlétünk és gyors iramban menekültek a sűrű fűbe. A hintákon, homokozókban a tájfutó csemeték remekül eljátszadoztak. Másnap kissé csípős reggelen, hajnali párától vizes aljnövényzet fogadta a korán rajtolókat. A Mogyorós–dűlő területén futottunk, hasonló terepen az előző naphoz. Lankás dombokon, akácos erdőkben, gödrökben, bokrokban keresgélhettük az elrejtett ellenőrző pontokat. Az elhasznált kalóriák pótlására a célban tészta-partira vártak minden versenyzőt. Diós, lekváros és krumplis tésztából választhattunk. Az eredményhirdetés előtt a Kállai Kettős Néptánc Klub kitűnő előadását élvezhettük. Megtudtuk, hogy a tánccsoport tagjai egykoron a Kállai Kettős Néptáncegyüttes táncosaiként értek el jelentős sikereket, eredményeket. Ma az a céljuk, hogy az egykori repertoárt színpadon tartsák, új koreográfiákkal gyarapítsák, és minden ősszel, idén október 05 -06- 07 – én rendezik a XXIII.”Kállai Kettős” Néptáncfesztivált. A legenda szerint a „Kállai Kettős tánca a török időkből származik, amikor Kállónak még volt vára. A végvárakban lakó őrség pajkos szórakozásai közé tartozott, hogy az elfogott török foglyokat párosával egymáshoz kötözték, és a hol lassú, hol gyors dallamra táncra kényszerítették. Innen származhat a "majd eljáratom én vele a kállai kettőst” szólás. Mások szerint a nagykállói vármegyeháza börtönében találták ki a kínzók: a pincék alatt volt egy aprócska cella, amelynek padlózata hegyes vaskockákkal volt kirakva, és amelyben se leülni, se felállni nem lehetett. Egyszer egy nagyon kemény legényt bezártak a kállai börtönbe, hadd táncoljon a börtön cellájában elhelyezett tüskés padlózaton. Fájt a legénynek a lába, de mikor lement a hajdú megnézni: vall-e már, a legény lassú méltóságteljes táncba kezdett a maga-dúdolt dalra. Felülről fúj az őszi szél... S mutatta, hogy nem törik meg, nem ő!
„ Felülről fúj az őszi szél, Zörög a fán a falevél. Ugyan babám, hová lettél? Már két este el nem jöttél. Már két este el nem jöttél, Talán a verembe estél? Nem estem én a verembe. Véled estem szerelembe "


A nagyon szép díjakat vehettek át az I-III. helyezettek. Pólót minden dobogón lévő sportoló kapott / nagy örömünkre már a gyermekverseny győztesei is /. Köszönjük a vendéglátást kedves barátainknak, a rendezőknek, szervezőknek és a városnak, hogy otthont adott ennek a sportrendezvénynek!

Néhány nevezetesség a városba látogatóknak:
Nagykállón a főtéri református templom a különálló Rákóczi toronnyal középkori eredetű, berendezése műemlékileg védett, ólomkeretes üvegablakai jelentõs művészeti értékek. Orgona és szimfonikus hangversenyek helyszíne.
A Római katolikus templom a XVIII. században késő barokk stílusban épült Szent Péter és Szent Pál tiszteletére. Fatornya helyett 1826-ban téglatornyot kapott, majd az 1863-as tűzvész után újjáépítésre került A görög katolikus templom, alaprajza hasonlít a gótikus templomokéra, de szentélye a gótikus stílusra jellemző méreteknél kisebb. A támpillérek formája is eltér, inkább barokk stílusú. Építése a XVIII. század első harmadára tehető, így ez Nagykálló legrégebbi épülete.
Itt született báró Korányi Frigyes dr., a főrendi ház tagja, a budapesti királyi tudományegyetem nyilvános rendes tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Szt. István rend kiskeresztese, a magyar orvosképzés kiváló mestere és hazánkban a tuberkulózis elleni küzdelem megteremtője 1828. dec. 20-án 1914 óta a ház falán emléktábla is van. A házban orvostörténeti kiállítás található.

Visegrád

-->
Augusztusban három napot töltöttünk Visegrádon
sétával, pihenéssel, múzeumok látogatásával. A tájfutás most kimaradt, de a gyaloglás nem maradt el. Megismertünk egy izgalmas szórakozási lehetőséget a Canopyt. Utazási irodán keresztül foglaltunk szállást, a község Fő utcájában, innen indultunk felfedező útjainkra, lányommal, kettesben. Az így szerzett élményeim szeretném megosztani a kedves olvasóval. Jöjjenek, sétáljanak velünk!


A Duna itt szeli át a hegyeket, elválasztja a Börzsönyt a Pilistől és a Visegrádi hegységtől. Sokak által ismert csodálatos vidék, turisták kedvelt paradicsoma, látnivaló akad bőven. Talán már megfordultak itt valamikor, ismerik szépségeit, nevezetességeit. Én valamikor kisiskolás koromban jártam erre, de már csak a hajókirándulás emléke él bennem. Régóta vágytam újra megcsodálni, hegyeit, völgyeit, felfedezni rejtett kincseit.
A Fő utcán a kis templom, régi idők nyaralói, múltat idéző, hagyományokat őrző lakóépületek sorakoznak, az óvoda, a jegyző háza, a postaépület, a Görgey-ház. Históriás táblák tájékoztatnak történetükről. A fodrász régi cégtáblával csalogat, mintha megállt volna az idő. Egyszerű és mégis van valami varázsa ennek az utcának. Csend béke és nyugalom árad. Kövek, falak maradványai az üres területeken.
A Királyi Palota, ingyenesen látogatható, a múzeumban fizetni csak az időszaki kiállításokért kell.
„1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét, a városban egy királyi házat építtetett, amelyet először az 1330-as, Zách Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet színhelyeként említ a Képes Krónika. A királyi házat I Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott. 1408-tól a visegrádi palota vidéki rezidenciává vált. 1476–1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. A palota feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart.”

Több órát töltünk a palota falai között, csodaszép kiállításokkal berendezett termek várnak. A díszkút a kerengő közepén, fogva tarja a látogatót.
í


A büfében, a teraszon, reneszánsz zene mellett elfogyasztunk egy kávét, a hely hangulatához illő cserépcsuporból. Megcsodáljuk a fali kutat, a királyi fürdőt, elidőzünk a hatalmas cserépkályhák mellett, és bepillantunk egy korabeli konyhába is. A teraszokról a kilátás remek, a Duna és a szemközti hegyek  magára vonják a tekintetet. Utunkat a Palotakertben folytatjuk, előtte benézünk a palota alatti kőtárba. Szőlőlugas alatt sétálva haladunk el a zöldségeskert mellett, majd lejutunk a virágoskertbe, ahol a gótikus szökőkút körül levendulák, rózsák bódító illata árad. Boltíves szőlőlugasok vezetnek az udvar hatalmas kútjához, a gyümölcsöskertbe.


A Fő utca végén átmegyünk a Duna partra, a Mária kápolna mellett. Szépen kiépített sétányon padok várják pihenni az elfáradt utazót. A hegy tetején koronaként emelkedő fellegvár a naplemente fényében tündököl. Közben elúszik néhány sétahajó, modern zene hallatszik a fedélzetről, figyelmeztet, hogy sajnos nem állt meg az idő.

Másnap reggel a templom mögötti utcácskából indulunk. Hamuban sült pogácsa helyett, néhány péksüteménnyel és üdítőitallal a táskánkban. Gyalog vágunk neki az útnak, kb. 10 kilométer megtételét tűztük magunk elé a nap folyamán.
A hegygerincen haladunk, végig nézzük a kálváriához vezető stációkat, melyeket Szakál Ernő szobrászművész készített 1961-ben.


A Kálvária kápolna 1770-ben épült, barokk stílusban, szomszédságában egy természetes sziklaképződmény áll.


Az út kissé meredek, fárasztó a nagy melegben, de lassan felérünk a hegy tetejére. Útközben megismerkedünk egy 71 éves nagypapával, aki a 8 éves unokájával kirándul. Meséli, hogy ő már többször megtette ezt az utat, most unokájának is megmutatja, merre járt  fiatal korában. Ma már kicsit nehezebb megmászni a hegyet. Valószínű, hogy ez a kirándulás egy felejthetetlen emlék marad mindkettőjüknek.
A fellegvár Visegrád legismertebb látnivalója, ide el kell jönni, legalább egyszer!
Termeiben kiállítások: fegyverek, páncélok, címerek, edények, képek. Sok újat megtudhatunk és felidéződnek a történelmi tanulmányok is.
I. (Szent) István a Sibrik-dombon hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben említi először írott forrás); a tatárjárás után indult meg a várrendszer kiépítése, IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat.
A Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az alsóvárral. A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket, majd ezek őrzőhelye volt hosszabb-rövidebb megszakításokkal. 1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.
A panoptikumban a híres királytalálkozó vacsorajelenetét láthatjuk, mellette egy  udvari mulatság felett állt meg az idő.
„1335-ben Károly Róbert magyar király, János cseh király és III. Kázmér lengyel király mellett számos másik ország így a Német lovagrend is képviseltette magát, s a nagymestere Braunschweigi Luther herceg békét írt alá Lengyelországgal, amelynek értelmében Dobrint, valamint még az 1331-32-es lengyel-lovagrendi háborúban elvesztett egyes Kujawy-i várakat adták vissza. Visegrádon a három király szövetséget kötött. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel Bécs árumegállító joga ellen, kereskedőik részére a bécsi vám kikerülését rendelik el.”


A várkertből csodálatos panoráma tárul elénk. A hegyek közt kanyargó Duna, hegyek, völgyek. Minden oldalról más és más gyönyörű látvány. Órákig időzünk, fotózzuk a várat és az elénk táruló csodálatos panorámát.

Innen a parkoló melletti ösvényen indulunk tovább a bobpálya felé, ahol idősek és fiatalok remekül szórakoznak. Lányom is megtesz egy-két kört, bele is csúszik egy ütközésbe, de semmi gond a bobok indulnak tovább. És lám a nagypapa is fent van a pályán. Itt egy kicsit újra gyerekek lehetünk.


A Zsitvay kilátó kicsiny várként emelkedik a bobpálya fölött. Emeletein belül kiállítások várják a nézelődőket, kívül elénk tárul, hogyan kunkorodik Duna a Börzsöny körül, a fellegvár, a hegyek, mezők, városok, a Dunakanyar minden szépsége. Nagyon szép a táj.



Visszatérünk az ösvényre, amely a vadaskert felé vezet, a Canopy pálya alatt haladunk. Fejünk fölött drótkötélen „száguldó”férfi jelenik meg, az épített vas állványig halad. Kb.10 ember következik, egyenként ereszkednek a drótkötélen, majd indulnak tovább a következő oszlopig, egy rövid ideig figyeljük haladásukat, majd a Jurta tábor mellett kijutunk a Vadaskerthez.
A vadaskert körül egy rövid sétaúton, néhány szarvast, vaddisznót sikerül meglesni. Az erdészház mellett lovak és háziállatok közelebbről is megfigyelhetők. A réten még a régi fa játszótér várja a gyerekeket. Visszafelé a Mogyoróhegyről a műút mellett haladunk, érintve a római kori romokat és a Salamon torony mellett jutunk ismét Visegrádra.

Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület a XIII században. Az alsóvárat a fellegvárral, tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon vezetett át a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt. A történelem viharai nem kímélték a Salamon torony épületeit sem. Az alsóvár már a török-kori háborúk kezdeti időszakában nagyobb sérülést szenvedett: védművei megrongálódtak, a lakótorony déli sarka pedig leomlott. A Salamon-torony helyreállítása 1871-82 között történt, királyi vadászkastéllyá építették át. 1916-ban vasbeton födémet kapott, majd az 1950-ben tűz pusztította a tornyot. 1959-64 között került sor az épület helyreállítására.
Harmadik napunkon, már reggeli után elhagytuk szálláshelyünket. Autóba ülve ismét felhajtottunk a bobpályához bobozni és persze, hogy lányom kipróbálja a Canopyt.
Hogy mi az a Canopy?
„Az első Canopy pálya, a Costa Rica Monteverde Cloud Forest Nemzeti Parkjában nyílt meg, ennek adaptációjaként született meg a Visegrádon, a Nagyvillám Vadászcsárdától induló Fun Extrém Canopy Pálya. A közép-amerikai pálya eredeti célja, az esőerdő kutatását szolgálta. A kötélpálya megkönnyítette az esőerdő ökoszisztémájának vizsgálatát, lehetővé tette, hogy a 40-50 méter magas fák között, a felsőlombkorona szint élővilágát is kényelmesen megfigyelhessék. Azóta barlangok, kanyonok és más természetvédelmi területek kutatásánál alkalmazzák ezt a technikát.”

A vállalkozók kisebb csoportokban teszik meg a 11 oszlopon át lefelé vezető utat a kötélpályán. Pálya hossza: 10 szakasz, 900 méter. Oszlopok magassága: 13-14 méter. Elérhető sebesség: induláskor, pálya közepén: 30 km/h, végén 2km/h. Legmagasabb pont: 14 méter. Legalacsonyabb: 6 méter
A résztvevőket 2 túravezető teljesen biztonságos, speciális felszerelésbe öltöztetik, elmagyarázzák a szükséges tudnivalókat, majd indul a kaland.
Én aggódó szülő szerepében követem az eseményeket, s miután meggyőződtem, hogy lányom biztonságban van, a pálya alatt haladva próbálok néhány fotót készíteni.
Hatalmas élménnyel tér vissza a csoport a kb. egy órát igénybevevő túráról.” Óriási, hihetetlen, nagyon remek, ezt a barátoknak is ki kell próbálni!”- és már a következő túra lehetőségét tervezgetik. Még néhány információ a csapatvezetőktől, csak a barátokon múlik, mikor jönnek legközelebb.
A panoráma úton felfelé, még egyszer elhaladunk a vár mellett egy utolsó pillantás a Dunakanyarra a hegyről, és ismét a Templom mellett vagyunk Visegrád főterén.
Sajnos gyorsan eltelt az idő, de élményekben gazdagon és kipihenten távozunk. A 11-es úton Esztergom felé vesszük az irányt, a Lepencei strandfürdőnél balra fordulunk, és kanyargós hegyvidéki úton jutunk Szentendrére, majd vissza Budapestre. 2007.Augusztus
Egyéb hasznos tudnivalók:
Visegrád megközelíthető gépkocsival Budapest felől a 11-es főúton észak felé haladva, vagy Szentendréről Pilisszentlászlón át. Hajóval, Budapest és Esztergom felől. Autóbusszal Budapestről vagy Szentendréről juthatunk el Visegrádra. Nagymarosról pedig komppal juthatnak át a Dunán, ami óránként közlekedik.
A múzeumok általában hétfőn zárva tartanak, a legtöbb naponta 10- 17 óráig tart nyitva. A Canopy pályán igény szerint óránként indul csoport, 18 éven aluliaknak szülői beleegyezés szükséges! Testsúly min. 40 kg max. 110 kg.

A bobpálya nyáron 9-19 óráig, télen 11-16-ig tart nyitva hétvégénként, munkanapokon egy órával rövidebb a nyitva tartás.


Nagyobb térképre váltás