Gyulai Vár

Gyula városának talán legismertebb látnivalója a XV. századi téglavár, amelyet  Maróthi János macsói bán kezdett el építeni 1403 után , amikor Zsigmond királytól megkapta a gyulai uradalmat.
Az alábbi képre kattintva, a képeimből összeállított bemutatót nézhet végig:

Szabadkígyós, Wenckheim-kastély



A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján, majd 1882. július 19-én adták át. 


Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Kívánsága volt az is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. A sors érdekessége, hogy a házaspárnak hét gyermeke született. Az elkészült épület a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. A rezidencia reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. 



Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. 



Az épület előtt van egy mesterséges forrás a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen).





A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggia, folyosó köti össze.




A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak. 


szöveg forrás: 
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim-kast%C3%A9ly_(Szabadk%C3%ADgy%C3%B3s)

Az alábbi bemutató saját képeim felhasználásával, Adobe Slate program segítségével készült, ha a sorakozó képekre kattint egyenként kinagyítva is megtekintheti :


.