Nagytétény


Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.  A Száraz-Rudnyánszky-kastély,  a magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozik.






A Római Birodalom határán erődítmény láncolat állt, melynek Campona néven Nagytétény is részese volt. A kastély helyén ebben az időben egy gazdálkodó háza ( villa rustica ) állott. Az épület maradványaira épült a XIII. században az Árpád.házzal rokonságban álló, Tétény család gótikus várkastélya, mely a mai épület magva. 1309 Körül Tétény a budai vár kapitánya, Hédervári Lőrinc nádor tulajdonába került, és a család a kastélyt több mint két évszázadig birtokolta.Több birtokváltás után 1716-ban, a bárói rangra emelt, Száraz György királyi mérnök kezdte meg a kastély felújítását. 




"A középkori várkastély eredeti körvonalainak fenntartásával északon a várfal mentén új, egyemeletes, összekötő épületszárnyat emeltetett és a déli oldalon a toldalékszárnyat a délkeleti saroktoronyig kiépíttette. Így egy zárt belsőudvaros, négyszögletes tömböt formázó épületegyüttes alakult ki. György báró a kastély déli falával párhuzamosan boltozott istállóépületet is emeltetett."



 Halála után, veje Rudnyánszky József, Grassalkovich Antal unokaöccse, alakította ki a barokk főúri rezidenciát, 1743 és 1751 között, Mayerhoffer András tervei alapján. "A trapézidomba komponált, A betűt formázó épülettömb északra néző cour d'honneur-ös (díszudvaros) főhomlokzatát barokk programmal alakították ki. A korszak igényei szerinti, kissé színpadias, gazdag fény-árnyék hatásokat biztosító párkányok, pilaszterek, oszlopok és fülkék tagolják. Az igényes szobrászati dísz méltó koronája az épületnek: a kupolára emlékeztető tetőszerkezettel fedett középrizalit oromzatában a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik. 





Az ő idején alakították ki a díszlépcsőházat és a két szint magasságú dísztermet magába foglaló cour d'honneur-ös főhomlokzatot. A szobák falát al secco technikával festett faldíszek gazdagították, amelyek az emeleten ma is láthatók." /http://www.imm.hu/hu/contents/kastelytortenet/





1904-ben a kastély kiégett, berendezéséből szinte semmi nem maradt meg. A második világháborúban az épület ismét romossá vált, 1948-ban állami tulajdonba került, és az Iparművészeti Múzeum bútormúzeumaként vált ismertté. 2000 júniusában nyitották meg újra kapuit.   

   


A kastély falai között, a gótikától, a biedermeierig tanulmányozhatjuk a bútorművészet szebbnél-szebb alkotásait.

A bútorok:


A kastély körül:


Imre Krisztina csodaszép panorámaképei: http://www.panoramablog.eu/nagyteteny

A kastélyt park veszi körül és innen, rövid sétával elérhetjük a Duna-partot is. Az ártéri erdő sok-sok kisállatnak, madárnak ad otthont. A folyópart kellemes kikapcsolódást nyújt a horgászat, és a természet kedvelőinek.

forrás: 
http://www.imm.hu/hu/contents/239,Nagyt%C3%A9t%C3%A9nyi+Kast%C3%A9ly